A mexikói piramisok különleges építmények, melyek évszázadok óta izgatják az emberek fantáziáját. Rengeteg elmélet kering azzal kapcsolatban, hogyan és milyen célból születtek, és legfőképp, hogy milyen titkokat rejtenek. Ebben a cikkben némi bepillantást nyerhetünk az amerikai kontinens piramisainak különleges, titokzatos világába.
Amerika a spanyol és portugál hódítók megérkezése előtt számos ősi civilizáció élt, melyek után rengeteg lenyűgöző emlék maradt. Ezek közül talán a legérdekesebbeknek és egyben a legmonumentálisabbaknak a piramisok számítanak.
Manapság már tudjuk, hogy a mexikói piramisok legfőbb funkcióját a bolygó- és állatistenek előtti tiszteletadás jelentette, de egyes civilizációk éppúgy használták őket temetkezési vagy épp tudományos célzattal is. Azonban ezek a különleges építmények még attól függetlenül is rendkívül titokzatosak, hogy sokat tudunk róluk, és továbbra is rengeteg kérdést vetnek fel napjaink kutatóiban.
Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a piramisok titkai a jelenlegi évszázadban is nagy érdeklődés tárgyát képzik. A legtöbb piramis jelenleg is aktív régészeti kutatások középpontjában áll, a piramisok legendájával pedig rengeteg könyv, film és egyéb ismeretterjesztő, illetve szórakoztató célzattal született mű foglalkozik.
De mégis: miért övezi ilyen komoly érdeklődés ezeket az évezredes építményeket? Milyen titkokat rejtenek a piramisok a világban, mért különlegesek a maja vagy épp az azték piramisok, és sikerülhet-e őket valaha is megfejtenünk? Ebben a cikkben főként ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Piramisok a világban: Gízától Dél-Amerikáig
Abban az esetben, ha a piramisok kerülnek szóba, sokan rögtön a fáraókra és az egyiptomi piramisokra gondolunk. Nem véletlenül, hiszen a gízai piramisok valóban monumentális építmények, melyek megérdemlik a figyelmet. Rengeteg kérdést vetnek fel a mai napig, kutatásukkal pedig világszerte szakemberek ezrei foglalkoznak. Hatalmas hírnevük ellenére azonban egyáltalán nem az egyetlen olyan piramisok, melyeknek érdemes lenne figyelmet szentelnünk.
Sőt, elsőre talán furcsa lehet, de a világ legtöbb piramisa egyáltalán nem Egyiptomban található. Amerika messze lekörözi a két kontinensen elterülő országot, hiszen a területén több piramis található, mint a bolygó többi részén együttvéve. Az olyan ősi civilizációk ugyanis, mint a maják, az aztékok, az olmékok vagy az inkák rengeteg piramist építettek az amerikai kontinens területein.
Ezek az építmények általában több funkció ellátására is hivatottak voltak. Egyrészt a népek isteneik tiszteletére emelték őket, másrészt szolgálhattak az urlakodók temetkezési helyeként, harmadrészt pedig számos városállamban jelentették a mindennapi élet központját.
Ezeken a helyeken kerültek például levezénylésre az olyan, szent rituálék, mint az áldozatok bemutatása, melybe sok esetben az emberáldozatok is beleértendők.
A legismertebb latin-amerikai piramisok közé tartozik többek közt a Nap-piramis és a közvetlen szomszédságában található Hold-piramis Teotihuacánban, illetve a Castillo, mely a Yucatán-félsziget északi részén, az egykori maja város, Chichén Itza területén található.
A lenyűgöző Nap-piramis titkai
A mai Mexikóvárostól északkeletre, Teotihuacan romvárosában található a világ harmadik legnagyobb piramisa, a Nap-piramis. Alapja oldalanként közel 225 méter, öt lépcsős terasza pedig eléri a 65 méter magasságot.
Teotihuacán városát az V. és VI. században 100-200.000 ember lakta, és a mai napig nem tudni, miért is néptelenedett el valójában. Maga a terület ugyanis nagy becsben állt, hiszen a városát az aztékok a Nap és Hold istenek születési helyének tekintették. Ez azt jelenti, hogy az azték hagyományok szerint a nap és a hold, valamint az univerzum többi részének születése is Teotihuacánra vezethető vissza.
A Teotihuacánban található Nap-piramis rejtélyes építmény, melynek titkai a mai napig foglalkoztatják a kutatókat. A jelenlegi piramis belsejében például egy másik, korábbi, közel azonos méretű piramisszerkezet található, valamint rengeteg titkos kamra, melyek a feltételezések szerint különböző termékenységi rítusok helyszíneiként szolgálhattak.
Ennek tükrében talán az sem meglepő, hogy az emberáldozatok bemutatása a Nap-piramistól sem állt messze.
Chichén Itzá: a híres romváros rejtélyes piramisa
A maják az aztékok és az olmékok mellett szintén Amerika meghatározó civilizációjának számítottak. Templom-piramisaik a hatalmas, kőből épült városaik centrumaként funkcionáltak. Ezek közül az egyik leghíresebb Chihén Itzában található.
Chichén Itzá napjaink legismertebb maja romvárosa, melynek feltárása és helyreállítása még az elmúlt években sem ért véget. Egyedülálló építészeti rom-együttese 1988 óta az UNESCO kulturális világöröksége, és 2007. július 7-től a világ hét új csodáinak egyike.
Chichén Itzá legnevezetesebb épülete a Castillo főpiramis, mely a maga, kilenc teraszra tagozódó felépítésével és 55 méteres magasságával már alapvetően is lenyűgöző látványt nyújt és egyedinek számít a világon. Ám ezen kívül rengeteg olyan érdekes és titokzatos történet fűződik hozzá, melyek különösen érdekessé teszik.
A Castillo piramist az egykori maják Kukulkán, a tollas kígyóisten tiszteletére emelték, akinek gyakran mutattak be emberáldozatot is. A tetőn álló szentélyben a legyőzött ellenség szívét kivágva mutattak be győzelmi áldozatot, de a jó termés és az eső érdekében az sem volt ritka, hogy a törzs legszebb fiatal lányai váltak áldozattá.
A mexikói Chichén Itzá főpiramisa azonban nemcsak az áldozati szokások miatt titokzatos és érdekes. Különösen lebilincselő, hogy napéjegyenlőség idején a kelő és nyugvó Nap sugarai által vetett árnyékok egy, a templomból előkúszó kígyó alakját rajzolják ki, melyek egyértelműen a maják által tisztelt kígyóisten, Kukulkán alakjára utalnak.
A maja piramisok: egy tudós civilizáció maradványai
A mexikói Palenque maja romvárosban található Feliratok temploma Kʼinich Janaabʼ Pakal hetedik századi uralkodó temetési emlékműveként szolgált. De hasonlóan érdekes és híres építmény az egyik legmagasabb maja piramis is, amely a guatemalai Tikalban található, és az időszámításunk szerinti nyolcadik századból származik.
Egy másik maja emlékmű, amelyet az i. sz. 9-10. században építettek, Uxmal városának központjában található a Yucatán-félszigeten. Ezt a helyet sokan csak úgy ismerik, hogy a Varázsló piramisa.
A piramis felépítése gyönyörűen megmutatja azt, hogy a maják mennyire mély csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, hiszen az épület tökéletes összhangban áll a Vénusz bolygóval, a lépcsőket pedig a lenyugvó nap pontosan a nyári napforduló napján ragyogja be a legszebben.
De a Varázsló piramisa építészeti szempontból is különleges, hiszen több, egymásra épített tömbből áll. Az építmény tetejére pedig idővel egy másik, nagyméretű szentélyt is emeltek, melyhez egy hosszú lépcsősoron át lehetséges feljutni.
Piramisok a világban: sokat mesélnek, mégis rengeteg titkot rejtenek
A fentebb említett példák remekül illusztrálják azt, hogy az amerikai kontinens piramisai fejlett, a csillagászatban és egyéb tudományokban jártas civilizációk keze munkáját dicsérik. A piramisok belülről sokszor azonban olyan sötét titkokat rejtenek, melyek egy egész más képet tárnak elénk.
Ettől függetlenül azonban vitathatatlan, hogy ezek az építmények a mai ember számára is lenyűgözőek, és a rejtélyes légkörnek köszönhetően mely körüllengi őket, az évszázadok során nemcsak tudósokat és kalandorokat, de megannyi művészt, építészt, festőt és írót is inspiráltak.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a Mexikóban és környékén található piramisok ma is aktív régészeti kutatások célpontját jelentik, hiszen ezeknek az ősi építményeknek a születésük óta eltelt évszázadok ellenre rengeteg mesélnivalójuk van.
Fotók: canva.com
