C a r t e s i u s - BME FilozÃ³fia Ã©s TudomÃ¡nytÃ¶rtÃ©net TanszÃ©k

Fehér Márta és Péter Ágnes tiszteletérea Fehér, Esterházy, Géher, Kállay, Bor, Zboray, Margitay, Szatmáry és más, deumquekisbaczoni-Benedek, Danyicskó, nieder- és ober Serly, Zemplén, Békési, Burkdardt, még Burkhart isde nem Auto Burkhardt,sajját ATtyák és Pappok csodálatára,a „Ha Heidegger az ötös, akkor ez hányas” HAO-s jeligére(Nem náci akarok lennihanem köztársasági elnök, lennihanem, lennihanem) titkos kódra,a kuratórium elnökének,Pléh Csabánakaz elhanyagoltTeleki Doktori Iskolákfel-még-igazán-soha-nem-hatalmazottAlispánjának,Feyerabend alszolgabíró tisztjének ideiglenes kiutalványoztatása végett SZÉP OKa magyar Nachwuchswissentschaftlerek rovására D-mollbanKodály-módszerrel, mert mindenki tud,csak benne mélyen a képesség.az „Evolúció és emergencia‖ kötet kommentárjaként,az OTKA és TÁMOP szűkös támogatásával, de ennek itt úgysincs impakt-faktora

2012-ben,a Magyar Taoista Egyházmegszűnésének és’a Yang Víz Sárkánya’ évében,a taoista második és a tibeti első hónaptizenötödik napján,teliholdkor,az Öreg Gyermek születésnapján,a MAKOG haldoklásának és a Kaposváritehénszkenner sokadik évében,a legeleslegújabb magyar időben,a kognitív egocentrikus szingularitásciklusának csúcsán.

Édesanyám akadémiai Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésénekés békés MTA-nyugdíjba vonulásánakörömére,hogy még sok névnapját ünnepeljük Karácsonykor!

készült a Földi Halhatatlanság előgyakorlataként, a kisebb KanLi-szabályozás középfokú gyakorlatainakmegkezdéséhez és a rendszeres velőmosás tizenkettedik. kritériumának egyről a kettőre jutásának teljesítéséhez(az, hogy az ‘1500 felülés egyszerre az melyik‘, azt nem tudom, de Neked lehet, hogy 15 000,de azt igen,hogy van, amiben sokáig kell állni, mint aFa.)háromnapos elvonulási előgyakorlatként

A Külső Gyűjtemény tiszteletére pedig álljon ittPlén Gáztól,Clare et distinctenem. igen, katolikus vagyok. igen, voltam már templomban. igen, tudom milyen az ostya íze. igen, annak az izéről is hallottam már. igen, arról is hallottam, hogy a víz Jánostól, a Szőröstől eredsperma helyett, igen, de szerintem nem is, de igen, elvonuláson is voltam, igen a Qigongban is ösztönösen vonzódom a katolikus gyógyítókhoz, igen, lehet, de szerintem én még igazi FehérTigrissel nem találkoztam, igen, már volt olyan, hogy nekik adtam, igen, amikor lehetett a taoistáknak adtam, igen, nem lehet. igen, nekik sem. igen, a Krisnások, igen, Kecskeméten a Krisnásokolyanok, mintha már Katolikusok volnának, annyit segítenek, igen, tudom mi a vallásszabadság, igen, tudom, hogy 1% az ADÓ, az más papír, igen, a szomszéd 93 éves Farkas néni is öregGigongos, még közös fáink is vannak, igen kicsit zavar, hogy az egyszobás szuterénemben bömböl a TÉVÉje meg most már hónapok óta az a szegény unokaja is vonít, mert öt éve üszkösödik alába. igen, Rózsadombon lakok, igen vettem már LED-et, igen, azon dolgozom, de nem úgy hogy nincs, hanem hogy van sok, igen már ellopták, de nem tévém, húsz éve nincs tévém, igen mozihelyett vettem a tévét, igen, de amit elloptak az számítógép volt, igen életemben az első rendesen lepapírozott németből behozott. igen, a Gábor Áron utca mellett, igen vicces, már a név miatt,igen tudom, hová tűnt? nem tudom, hogy Descartes is lehetett, aki gyakorlás közben átsétált a szomszéd kert fái közt, de igen, tudom Farkas néni, hogy Farkas bácsi nem lehetett. és nem, nemadom másnak az 1%-omat. A lehet, de biztos és ez jó. A meg kocsi, igen, enyém, rajta is a családi nevünk, a Margareten mellett lakó ex.leszbi, a kedvenc nagynéném, igen szóval vicces, hogyvettem egy érdi sufnitunung VW-t, hogy minél több V legyen (de a srác nem adta a nyakláncot, nekem meg végülis van Kelta Keresztem Collins Cardiff Castle-jéből, pentagramom Professzorfehér Mártától, bizonyos szibériai sámánok no meg a jóbarátok révén animális energiaformákkal izgalmasnak ígérkező és Támogató, növényi formákkal pedig Fenntartó viszonyban vagyok. 38éves nőtlen, igen legyen meg a Te akaratod, nem házasodni is szeretnék, meg azt is, hogy jövőre ne legyen gyerekem, igen, szerintem normális vagyok, igen, voltam már esküvői tanú magyar férfiés brazil srác esküvőjén, igen, voltam a híres Spice Girls koncert elő sorában a Wembleyben, és a feladatomat (security warden) egy sárga mellény, egy név, Simon, és egy hozám nem hasonló, derészben proto-nordikus, iknább mezo- mint leptomorf, angol ember képe, és igen, tapsoltak és nem azért álltunk fel, hogy igazoljanak, és igen, inkább vagyok oligocpehál mint brachicephál, de atérdem már nem kívül Yang és belül Yin, már nem nem reagál a 7 lazítópont egyikére sem, és igen megvan a KravMagás Lajos száma, de nem, már lelőtték azt a Balatoni földesurat.Hans-Jörgnek vagy Johann-Georgnak, Rheinbergernek, Luxemburg vagy Lichtenstein őrgrófjának, a Berlini Max-Planck vár ‘Derridától Whitehead-ig Megvédjük‘ Biológusának az atlanti klímában nyíló orchideák tiszteletére és aszép keleti Betulaceae emlékére, amit együtt nem tudtunk beazonosítani, holott a kultúrakutatóMichael Hagner is velünk volt, ETH ZürichCímzetes Professzorunknak Ivo Schneider HC-nek, aki végre Latinul válaszolt a Latin kérdésre, majd Latinul különüdvözölte a Finn követet, mert a latin beszéd írásakor még nem tudta, hogy ott lesz, de ő itt volt, a kameráját utolsónap lopták el (de kocsival majdnem), a Kiscelliből meg annak a szép fémes-formás lánynak a másoltatásimegvalósulási folyamatát két év küzdelem után sem bírtam még Szélkálmán szinten, ELINDÍTANI SEM, szóval nekiKOMPENZÁLÁS VÉGETT, a Rektori Karon jól állt a Lyons-klub-szerű tóga, bár már én ragozni se merek Latinul, a Profnakmég nem is mondtam, hogy a Kar beadatott egy professzorit velem, aztán meg visszavonatta, gondolom, hogy így most már látják, hogy jóa rendszer és majd kellek, akkor meg lehet csinálni az első, belső kört másfél év alatt.Megjegyzés [Z2]: ez miért van pirossalaláhúzva?Daston Professornak, aki a narratívák Úrnője Múlt és Jelen modusában, szintén a Berlin-Harvard tengelyrőlÉs a jövő hónapok érkező maláj asztrológusa köztipontbanállítottCRISTOFORO háromszögminden olyan egyedének,akinek adnék Esterházynak a nem javított kiadásából, hogy értse, a Rohonczy-kódosból.Külföldi barátaim, elvtárasaim és elvtársnőim részhalmazánál nagyobb köreszá-mára-REEGOokon-fokon (szakadt rokon-fokon)taoista-lakonista-apolitikába-béOK + ONPLATONThere is verí little red ink/BORLAKOMamost –right now még azoknak a kazah matematikusaknak is a figyelmébe ajánlom, akik birjozával püföltek aDácsában az Isim partján. csak Gulzsamál jobban figyelt volna rám, vagy Lendvai Ildikó tudta volna elmondani azta két üzenetet, amit szeretne, majd elmondja az elsőt, és utána azt mondja, hogy jön a második és elismétli az elsőt –10 éve alapképzésben szemléltető eszköz, csak a kommunikáció le van maradva, az új digitális táblák a beépítettprezivel még nem jöttek. TM. Love guru TM. BIBLE TM Mike for President, the Love Guru for Deepak‘s Place,Master Chia ‘Please Move one Step Forward‘, No Közbeszerzés, No megállj, csak. Hu pagadi.Én meg asszem lassan tuti, pseudo-Arisztoteliánus lettem, a De coloribus egyik szöveghelye. Majd elmesélemDr. Narancsnak, ő ért hozzá, van doktorija, orvos és elnök is lehet. csak nem sportol. vagy vadászik. vadásszák. ?(

A kisdoktor Dávid Gyula TTK-szakon elvégzett nagyZH szintideje alatt (P éjféli szöveg-terepre dobással. és Vesti kocsmai bőrápolással, közben rektort-szégyenítő Erathosztenészi „Lapos Föld‖ feladatok megoldása az „Elborult agy‖csapattagjaival, de a terepviszonyok és csillagok szeszélyes de adeptusként megismerhető módján (és különösen a Spiculum amoris zenekar csigalassan közelgő reinkarnációjamiattegyéni követelményekkelP:pont:nagy:Öreg:Születése:Napja:Teli:Hold:Egész:Nap: 00:15, 05.03.12 ergV= P+100, feladat szintidő 100 sziderikus interkalált óra, az, ha a negyed órás légzésgyakorlatomat kiválthatom két,egyenként két perces légzéssel, mint régen, akkor vidám ébredéstől vidám lefekvésig egy interkakatikus munkanap, deamíg a térd nem jön rendbe, nem érdemes itt utazgatni, szóval mindez egy helyben járással.Megjegyzés [Z3]: A sportok irántérdeklődőknek keressék a Túlélőversenyt aveben, mielőtt a stafétuszt a sárbanTérkép: csak rózsaszín, halvány vonalakkal, Don‘t panic, stb. standard kiadás, de csak ‘Rovás‘ ‘Rohonczy‘, stb. típusúR-szemantikákkal és V-szemantikával, az a szabvány, ami itthon GYŐZŐTT, O/I, mintha lenne rajta, I/H-t nemnéztem, de van benne MMORPG, viszont a Vendettás álarcot már kilopták.Utasítás hallgatóknak: először olvasd el, értsd meg, utána mondd, hogy az egész hülyeség, vagy a része,vagy a semmi, de lassan kezdjél el elkezdeni beszélni.És Hurvinyek, jó magyarként érveknek tűnő tárgyakat ne vágj a másikhoz, csak ha egy csapatban vagytok.Igen, magaddal egy csapatban vagy és azzal is, aki még nem sebzett meg.A Wei Qi külső rétegei nem számítanak, mert hasbarúglak egy labdával, és abból is felépülsz néhány évtized alatt.Engem viszont a Fülig Jimmy úgy tol el egy újjal féllábon, hogy én közben mélyállásban kapaszkodok alábkörmöcskéimmelis.Legalább most már közben nem vigyorog annyit, inkább mosolyog.Öncsonkítást viszont végezhetsz,a Fájdalomtested csak addig ápold,amíg szükséges, a reziduális karmikus ajándékokról (pl. hazaszeretet) tudd, hogy mik, hiszena TAOnak sem volt neve, csak miután a másiknak is lett,a kognitív egocentrikus szingularitás ellen,meg akinek arra már sajnos gyógyszert kell szedni az szedje,akinek szemöveget, az hordja.Sose felejtsétek, Homérosz vak volt, az E büdös szám, Huxley drogozott mert szemüveges volt és mégis látni akart,de ki tudta nyitni az egyik kisebb kaput,Heidegger pojáca szerintem de jó olvasni, Leary meg Feldmár pontosabban ír, de látszik, hogy nincs meg a Filoalapvizsgájuk sem és a Paksi mogyorót sem ettek még, pedig azt nem jó olvasni. És ez egész más mogyoró, mint az aKeleti, amivel a Professzorommal ketten se tudtuk eldönteni, hogy mi, igaz ő Derrida, orchidea, kémcső, biológiaszakértő, én meg nem.Keresd az alulkutatott témákat, az izolációs tankokat a behaviorizmus elnyomottjainak Poincéiben, mind a kettőt, aza Kerigeri,, az meg nem, az a másik hat pszichológus lány, akik felmentek a hegytetőre, mert azt hitték, hogy ott a cél.Ott majd Lokátor lesz. És persze, hogy a Zengő is volt pontA TérErő legyen Veletek a sokadik, de első „unikálisan-lokalizált de fundamentálisan-emergens‖ Túlélőversenyen. Akishalál kategória figyeljen arra, hogy ‘az Elborult Agy, a Sárkányevő Schrödinger és egyéb‘, ‘több Nagyhalált mármegnyert csapat tagja‘i ‘mindig együtt vannak‘ ‘mindig lazsálnak, vagy derűsen beszélgetve járják az erdőt‘, a ‘pirosháromszögön rohanó csertölgyeket mindig lehagyja Shadowfax, még ha ezt a kört most nem is teljesíti mert fox‘.A Nagyhalál kategória a „Jóban vagyunk a vadászokkal‖ ponttól 22 szögfokra, a „Végre jó a törvény, veszünk isfegyvert‖ ponttól a terepmesterek trajektóriáját a Meton-ciklus Holdciklusainak számától 30 fokkal a Fekete Teknősirányába torzított gömbsugaras Riemann terének Slater determinánsától számított 30 fokkal arrébb, tehát 52-aMerton-ciklus kisebb tag száma (a Napé) limes ZG PONT Születésnapjára.Nehezített terep: amióta elindultál a Windows ezen pélánya nem eredeti és a Norton 30 napja tegnap jártle. Campus. Éljen. A nagyapám gépében csak kétcsíkú tinta van: fekete és vörös, a fehér tökfödőjétőlmindenki azt hiszi rám, hogy zsidó vagyok, pedig dehogy. dehogynem. van aki szerint iszlám. DGYnekagnosztikus kérdés: hol az igazi Ft Worth.

Az energiakiegyenlítés díjtalan,az adományokat a Csopaki 30 éves ronda kőházunk szép, fa, négyemeletes játékhajóvá-alakításárafordítjuk (2.a melléklet), ha az adományozó máshogy nem rendelkezik,például nem akar Robinak segíteni a Zengő terápiás hangszék fejlesztésében, aminekhatékonyság-ár-ólnémet szaklap közölt elsőként 2012-ben is folytatottkutatástpedig Robi egy magyar alapképzést sem végzett, gólyatábor után kirepült és egy Krisztusmédiumnállakott mielőtt tényleg antropozófus lett…erős, szép tiszta Shenvagy barátaimnak a mindennapi egészséges táplálék beszerzésében.A ShamRock még nem biztos, hogy a sámán-banda neve lesz, így sem itt, sem a TaoSyStems szolgáltatásoknál logovagy brandépítési összegeket nem tudunk jelenleg felhasználni, a Qi Gong és Jóga alapokra épülő, buddhista és taoista gyógyászatjelenleg nem üzemel, tanszékről a akupont-táblákat behozta a szuterén vécéjébe. Tantrikus és hastánc tanfolyamokról beszélhetünk, a cégestréningeknél vedd figyelembe, hogy a BME-KPMG Akadémia árainál itt 50%-nál nagyobb az alapjuttatás, de ebben nincs benne energetikaikezelés, ahhoz előre egyeztetett, két hetes tisztítókúra után kerüljön kezdetben csak sor. A kétmilliós problémát Neked kell megoldani, pénztvissza nem adunk, ez maga a preformansz.--itt kell majd levágni és jó sok példányba nyomni-hepifinis úgysem lesz a koncerten meg úgyis tali – mizu Yang --YinMegjegyzés: a bürökratikus terhek csökkentével szemeszterenként 6, összesen leszámolásiperiódusonként 12 darab, hasonló terjedelmű és romlexitású, a kurrens hazai és nemzetköziirodalmat is vértően kezelő szakmai zsarolmány készítését tudom jelenlegi, John Deeegyetemi éveit meghazudtoló munkatempómban folytatni, úgy, hogy ellette em érülnek lapvetőogaim. A 18 óra munka 4 óra alvás és 2 óra evés és imádkozás testemnek éppenséggel jóttesz (különben nem csinálnám), aláirásomat felismerem, kijelentem, hogy ez a gyakorlat azEU-normatíváknak megfeleltethető, ha Newtonnak Cambridgeben az 1670-es évekbenévente három trimeszterből legalább kettőben legalább tízszer legalább fél órát beszélniekellett, akkor az ISO legtöbb száma alapján óraterhelésem és publikálásom megfelel akétéves időszakokban, amennyiben Newton publikációs kötelezettségeinek az órák utánkétévente leadandó kéziratlapokat tekintjük, nekem meg igazából tök mindegy, hogy mit,mert vagy nyomom a tök értelmetlen bürökráciát, (megj. ami tűréshatár fölöttiütemben fedez fel megoldandó feladatokat, (megj. majd oldatja meg velem azokat)), de(megj. mivel ezekkel majd mindjárt végzek), (megj: utána) kéziratlapokat gyártok, amelyekfunkciója megjelenni és hivatkozást gyűjteni CSAK, mert régen a mérőszám az értéketmérte, ma a mérőszám AZ ÉRTÉK, ebből nem lesz ÚJ érték, pedig már jól is állok, mertugyan középiskolai tanárként képeztek, de még elég jól ahhoz, hogy ami szakmai területérdekel (és aminek semmi köze, valljuk be a képzettségemhez) ott a legjobb szakmaifolyóiratok vagy könyvsorozatok tartalmába bele tudjak folyni, még negyven se vagyok depárezer oldal már csak átfolyt a kezemen, csak hát sokat is teccik kérni, meg keveset is adni,ami persze jó, hisz ládányi papírt tudok mindig magam mellé tenni és mire arról kiderül,hogy hamisítvány, addig biztos lesz jobb ötlet, mint címet adni egy újságnak, csak lenne egyéletben egy év amikor hagynák az embert dolgozni, vagy annyi hallgatóm lenne, mintNewtonnak volt, csak a kutatói szabi ne korreláljon a pestissel, szóval azt szeretnémkérdezni, hogy majd valamikor meg teccik nézni azt is, hogy mit ír az ember, nem csak amennyit?Kísérőlevél: Tisztelt Tanár Úr, A fedőlapot nem tudtam, hogy kell, mert a TO-n nem volt, aki tudta, hogy a dékániban ki tudja, hogy melyik formanyomtatványmelyik sablonát kell ebből az évből ilyenkor, szóval azt csak most uutólag írtam bele, és most már hogy megtanultam, hogy a piros aláhúzás az az, hogy rossz aza szó, azokat most dőlttel kiszedtem, mármint a fedlapon, mert csak azok a dölteknél, hogy nézze meg a Tanár úr, hogy jók-e, mert lehet, hogy nem.Viszont most már az idei tanrend szerint tanulunk és a NEPTUN-kódom is megtalálták. És most, hogy mutattad, hogy a régikönyveidben néha azt sem tudni, hogy a szerző a tanár-e vagy a diák, tökre érdekel a tudomány. Ez a mostani B.A. diploma iskicsit az volt. Nem, a Beregi csak kicsit segített, nem ő írta az esszémet, hiszen ő író …jó…na páA.ja és tudtad, hogy a Karinthyból ismerjük egymást? Szerintem is RHCP for President és biztos jó lenne SRV helyett PNL is agitáron, mert szerintem is szép a fekete, a pontos irodalmi tételeket majd berakom (a béna program csak az első 250-et kezeliegy lábjegyzetben) akkor, ha a Bátor i az utolsó kommunikáció szakos szakest fotóit felrakta

pontno az én értésem az ilyen szövegről 1.2 hol is a

Zemplén Gábor ÁronCartesius és a kristálypalota fragmentumai(NAT-szenzitív oktatási segédeszköz, Creative commons, kézirat-vázlat)1.2. Feladatlap ‘A naturalizálás mellett, a redukció ellen‘1., egyszerű szövegértési feladat (Héder tanulmánya megírása mellett végre megcsinálta a PC-s tesztjavítást)Hogyha a tankoknak van köze a szemantikához, akkor Ti vagy T2 kettő a locus classicusLocus classicus: T1 (50 es évek, LSD ELŐTT, a kísérleteket évekkel később…)T2 (az utóbbi hetekben egyre több a hirdetés)2. Az eredeti és a ma forgalomba hozott izolációs tank mechanikai struktúrája/marketinglehetőségei/méretei/….Sorold fel, hány ma aktív tudományos szakmai közösség foglalkozhat aegyik, másik, vagy mindkét tárggyal.3. Írj pályázati tervet/beszámolót, hogy felkészülj a tudomány legújabb frontvonalainaktámadására bármelyik/minden lehetőségére felkészülve, ha találsz hibát az 1. feladatban.4. Vizsgálj más izgalmas határterületi vitát: a századelő politikusai vagy orvosai voltak, akika hisztériára felírt új készülék, a …. áldásos hatásai miatt szenvedtek kevésbé a csuklózás ésujjazás hatásai miatt. A bőr barna volt, de ez bocs, még a 20.-ra vonatkozik.5. olyan mint 1.2, csak másban és máshogy, például aki az első érvelési hibát megtalálja, akielőször találja meg az elrejtett plágiumot, aki … valamit kéne csinálni, nem járnak be megintrendesen, és mindig az a sok picsogás….

Cartesius és a kristálypalota fragmentumai /kézirat/„…minden alkalommal, amikor valaminek atermészetét meg szeretnénk vizsgálni, emlékeznifogunk arra, hogy Isten, aki azt létrehozta,végtelen, mi pedig minden tekintetben végesekvagyunk‖ (Descartes 1998) §24 p38„Cartesius átírta néhányszor a „De methodo‖-t,ám a könyv, így, ahogy most itt van előttünk,nem lehet segítségünkre. Aki hosszabbanfoglalkozik tisztességes kutatással, előbb-utóbbkénytelen változtatni a módszerén‖ (Goethe1981) MuR 1215A.1. Prooimion 1„Így nőtt, szövődött a mese,amíg a perc haladt.Most vége. Összefűztem afura-szín szálakat,s víg csolnakunk már hazatartaz alkonypír alatt.‖Alice…úgy hírlik…ja igen, kicsit google is…igen, alicet is a vebről ismeren, nem, nem aMizusAliceAlice1.2. AngliaA romantikus költő, Colerdige írja: „Egy hím és egy nőstény tigris nem lesz sem több, semkevesebb attól, hogy úgy képzeled el azokat, mint amelyek egyetlenként élnek a nekik megfelelővadonban, vagy úgy, hogy ezernyi másik párral élnek együtt. Az embert azonban valóbanmegváltoztatja a többi emberrel való együtt létezés; képességei nem tudnak maguktól, és egyedülaz adott személy számára kifejlődni. Éppen ezért az emberi faj nem üres metafora, hanemfenséges valóság, amely előtt ott lebeg az eggyé válás lehetősége, és amely közelít is ahhoz‖Coleridge, levelek, 1806 p13‖Coleridge nyomán állíthatjuk, hogy a tigriseket nem alakítja át fajtársaik közelsége, az embereketviszont igen: itt az egész több a részek összességénél. Egyrészt törvényszerűnek tűnik, hogy atigrisek „nem lesznek többek‖ (mai ismeretünk alapján sem 2 ) ha sokan vannak a vadonban,1 Erről lásd Fehér Márta nemzetközileg elérhető angol nyelvű cikkét, amely katalógusa immár digitálisan is már majdelérhető a KPA BME OMIKK rendszerből hamarosan a Széll Kálmán Terv részeként átmigráltatottadatállományból. Nem tudom milyen adatot kérnek hozzá, de a titkosított személyi szám-maradványom alakcímkártya-maradvényom hátoldalán mínusz egy jegy = #. Ha úgyse megy, hogy 56 69?2Már itt látszik, hogy a leírási nyelvünk felbontása problémákhoz vezethet, amik kezelésreszorulnak. Erről többet a többszörös realizálás problémájához kapcsolódóan írok akésőbbiekben. Alapirodalomhoz lásd: (Goethes Weltanschauung 1963; Thought in language 1983;

másrészt az emberek esetében egyre nyilvánvalóbb a kultúra-teremtési (és ehhez kapcsolódó elégspeciális tanulási) képesség, amely genetikailag is ‘kódolt‘nak tűnik. Siketek közösen elkezdenekjelnyelvet fejleszteni, interakcióba kerülő kultúrák lokális nyelveket hoznak létre, ami megkönnyíti2002; Edexcel Level 3 AS GCE in History and Philosophy and Ethics (Perspectives on Science)2004 - Nov Draft; 2005; Special Issue: Technoscientific Productivity 2005; Editors‘ Note 2005;Adler ésGinzburg 1930; Adúriz-Bravo et al. 2005; Agar 2006; Albert 2004; Alchin 2003a, 2003b;Algarotti 1737(1739); Allchin 1999; Allison et al. 1985; Almeder 1993; Altrichter 1972; AmericanAcademy of Pediatrics. Section on Transport Medicine. et al. 1999; Andersen 2009; Andersen,Barker ésChen 2006; Arbib ésHesse 1986; Aristotelés 1979; Aristotle 1984; Arisztotelész 2001;Arnauld 1965; Arushanyan ésBeier 1998 ; Ashman ésBaringer 2001; Ashmore 1993, 1996;Assmann 2004; Atutov ésGinzburg 1963; Bacon 1976; Balakirev et al. 1962; Balakirev et al. ;Balanyi et al. 1943; Baltas 1994; Baranov ésGinzburg 1987; Bárány 2005; Bardi 2006; Barnes,Bloor ésHenry 1996; Barnes, Bloor ésHenry 2002; Barsov, Ginzburg ésDolinin 1967; BarthésKrabbe 1982; Bauer 2003; Baxandall ésGinzburg ; Bazerman 1986; Bechler 1974, 1974, 1975;Bechtel 2006, 2008; Beck-Bernholdt ésDubben 2001; Beethoven, Kogan ésGinzburg ;Beethoven, Kogan ésGinzburg ; Beethoven, Shafran ésGinzburg ; Ben-Chaim 1998; Benkő 1975;Bennett ; Bereczkei 2003; Berend, Gömöry ésSzerényi 1996 (2006); Berger ésLuckmann 1966,1998; Bernal 1939; Bertalanffi 1757; Bertoloni Meli 1993; Biagioli ésGalison 2003; Bicknell 2003;Bijker 1993; Billig 1989; Birch 1756; Birch ésRoyal Society 1968; Biringuccio 1942, 1942/1959;Bitzer ésBlack 1971; Black 1962; Bloor 1976; Bloor 1982; Bloor 1983, 1991; Bloor 1997, 1997,1999, 1999, 2005, 2007, 2008; Bonevac 2003; Bons 2002; Boros ésAndrás 2004, 2004; Bourdieu,2005; Bowker ésLatour 1987; Bowler 2005; Boyer 1959; Boyer ésGreenler 1987; Boyle 1661,1663, 1665, 1669, 1964 [1664]; Braude, Ginzburg ésNational Institute on Drug Abuse. 1986;Breslau 2000; Buchwald ésFranklin 2005; Bulaevski*i, Ginzburg ésKirzhni*t*s 1977; Buwalda etal. 2005 ; Bychkova ésGinzburg 1998; Bykhovska*i*a, Ginzburg ésKhalizova 1960, 1966; Caneva2000; Canguilhem 2004; Caplan ésEngelhardt 1987; Carnap 1928, 1967; Carrara ésGinzburgCarignani 2007; Carruthers ; Carruthers et al. ; Carruthers, Stich ésSiegal 2002; Cartwright et al.1996; Casini 1984; Casini 1994; Ceccarelli 2001; Chadarevian 2002; Chadarevian ésHopwood2004; Chang megj. alatt; Chen 2002, 2005; Chernysheva et al. 1981; Chia 2004; Chriss ésGinzburg1997; Cicero 1933; Clark 2007; Clark 1995; Coady 1992; Cole 2006; Collins ésYearly 1992; Collins1983, 1985, 1987, 1996, 1999, 2001; Collins ésEvans 2002, 2007; Collins ésPinch 1982, 1993,1998, 1998, 2005, 2007; Condorcet 1986; Copi 1953; Corsi 2005; Cosmides ésTooby 2000; CraneésMellor 1990; Cranston 1991; Crary 1999; Craver 2007; Crombie 1995; Csibra ésGergely 2009;Cushman ésPrelli 1981; Custer et al. 2003; Dani*el*, Ginzburg ésBorodin 1971; Darling 2002;Darwin, Barrett ésGruber 1980; Dascal 1983, 1987, 1992, 1998, 2000, 2001, 2003, 2008, 2008;Dascal ésCuyckens 1985; Dascal et al. 1985; Dascal ésFritz 2002; Dascal ésGross 1999; Daston2000, 2004; Daston ésPark 1998; Davidson 1984, 2004; Davidson ésLepore 2006; Davt*yanésGinzburg 1953; Dear 1991, 1995, 1995, 2001, 2001; Debus 1965, 1977, 1978; Delfini, DelfiniésGinzburg 1982; Demeter 2008; Derksen 1993; Descartes 1998, 1998; Detlaf, GinzburgésShmal*gauzen 1981, 1993; Donald 1991, 1993, 2001, 2001; Dooley 2003; Dotger 2005;Downes 1993; Downing 1998; Draaisma 2002; Du Bois-Reymond 1912; Ducheyne 2005, 2009;Duff ésGinzburg 1936; Duhem 2005; Duhem 1954, 1969, 1991; Dunbar 2002; Dupré 1993;Edels ésGinzburg 2009; Edge 1999; Edmond ésMercer 2006; Eemeren 1987, 1987, 1987;Eemeren 2001; Eemeren ésGrootendorst 1984, 1987, 1992, 2004; Eemeren, GrootendorstésHenkemans 1996, 2002; Eemeren et al. 1993; Eemeren et al. 1996; Eemeren ésHoutlosser2002; Eemeren ésHoutlosser 2002; Eemeren ésHoutlosser 2002; Eemeren ésHoutlosser 2003;Eemeren ésHoutlosser 2003; Eemeren ésHoutlosser 2006, 2006, 2009; Eemeren ésInternationalSociety for the Study of Argumentation 1991, 1992; Eemeren, Kruiger ésGrootendorst 1987;Eemeren 2005; Eldredge ésGould 1972)

a kulturális átadást. De meghatározott-e, hogy pontosan milyen jelnyelv vagy pidgin jön létre? Errelegtöbbünk intuíciója az, hogy nem, és éppen ezért, bár nyilvánvalóan a részekből fejlődik ki, akultúrát emergens jelenségnek tekintjük, az egészet az egyéneknél többnek, abból nemlevezethetőnek.Miközben tehát az evolúciós paradigmában felnövő modern ember egyfelől újra és újrameghatározottságokat (genetikai és környezeti faktorokat) láthat a világban, aközben az egyeskulturális jelenségek olyannyira esetlegesnek tűnnek, hogy mai tudásunk szerint nem redukálhatóksemmilyen „fundamentális‖ szintre.Nyilvánvalóan nagyon nehéz érveket mondani az ellen, hogy egy kultúra, ami a redukció fogalmátvalamilyen módon használja, elméletileg se juthasson olyan állapotba, hogy a releváns szakmaiközösségek úgy vélekednek, hogy ‘redukálni tudták a kulturális jelenségeket‘. Hogy pontosan mitredukálunk mire és hogyan, az nyilván függ a kultúrától: számos részmegoldás divatos is voltnyugati világunkban. A kötetben is találkozhatunk jó pár megoldással. A modern nyugatitudománytörténet és tudomány-tanulmányok irodalmán szocializálódót meg is lepi, milyenfogalmi részletek válnak világossá vagy vitatottá a tanulmányokban. Mielőtt azonban ameglepettségről szólnék, néhány szempont a kötet nyelvhasználatáról.1.2. AngliaAhogy a szövegek olvasója megfigyelheti, a szerzők pontos fogalomelemzésekre, amolyanskolasztikus gyakorlatokra kényszerülnek, hogy a precíz jelentésekre építve ‘végre‘ vagy gyakran a‘végére‘ kifejthessék saját álláspontjukat. A fogalmi háló kitisztogatása komoly rekonstrukciósmunka és sokszor maga a tudományos munka, mint például Fazekas Péter a későbbiekben mégvizsgált világos tézise: „Állításom szerint az ontológiai emergenciának adható olyan olvasata,amely egy koherens fogalomhoz vezet, és ez az értelmezés összeegyeztethető Broad sajátelképzeléseivel‖. Fazekas Péter munkája progresszív: a mai diskurzushoz argumentatívankapcsolt szöveg ‖felülírja‖ a szakma nagy öregjének, Jaegwon Kimnek legújabb jelentéstulajdonítását.Azért merek ilyen erős kifejezést használni, mert „logikus‖, hogy egy álláspontellentmondásmentes rekonstrukciója erősebb, mint egy, koherenciát csak kereső, de nem találórekonstrukció. A jóindulatról nem is beszélve.Sok esetben viszont az elkülönítés szükségtelen restrikcióhoz vezet, például „A speciálistudományok autonómiája mellett két alapvető úton lehetséges érvelni: 1. lehet valaki nem-reduktívfizikalista, vagy 2. lehet emergentista.‖ Ez számomra hamis dilemma, ugyanis a legerősebb általamismert érv a speciális tudományok autonómiája mellett az, hogy a tudomány inherensenheterogén, ‘disunified‘, és számos érv támasztja azt is alá, hogy ez episztémikusan jó (még hogy hafinomhangolását lehet is jobbá tenni). Magyarul a köteten végighúzódó ‘asszimmetrikusellenfogalmak‘, az emergencia és redukció világán kívül is vannak értelmes nézetek, ami alapjánelfogadhatjuk a speciális tudományok autonómiáját, de a szerzői nyelvhasználat kizárja ezeket adiskurzusokat.Még izgalmasabb, amikor ideológiai elköteleződéseket is tesznek a szövegek. Vegyünk egyesetet, ahol a filozófiai diskurzusban bevett módon, bizonyos metafizikai kifejezések jelentésétrögzíti: „(1) Partikulárék: a mikrofizika által ismert legkisebb oszthatatlan elemi részecskék (példáulkvarkok, elektronok).(2) Entitások: partikulárék mereológiai összessége. Az entitások lehetnek a már tágabbértelemben vett fizika (atommag) és kémia objektumai (atomok, molekulák). Lehetséges, hogy azentitások esetében már találkozhatunk olyan tulajdonságokkal, amelyek még ha a fizikasegítségével visszavezethetők is elemibb tulajdonságokra, de csak nehezen: mégis, minden entitás

a fizika következménye marad, a fizika teljessége és állításainak igazsága nem sérül.‖ Az idézetlátszólag tudomány iránt elköteleződő filozófus tollából származik, hisz a fizika szó négyszer,egyszer egy alterületével (mikrofizika) van jelen. (egy másik szöveghely: „De míg a materializmusaz a metafizikai elmélet, miszerint csak az anyagi részecskék és azok nagyobb halmazai léteznek,addig a fizikalizmus azt is állítja, hogy a világ nem tartalmazhat semmi mást, csak azt, amiről afizika tudománya állítja, hogy létezhet a világban.‖) A szöveg, A 21. század filozófusa látszólagnem nyilatkozik arról, hogy mi van a világban. Ízig vérig naturalistának tűnik a vállalkozás, hiszena ‘legjobb tudományunk‘ szerinti fizikai világképre bízza az alapvető ontológiai szint létezőinekkérdését, legyenek azok …. kvarkok, vagy elektronok, vagy bármilyen egyéb szó a magfizikaszótárából… Egyértelműen egy korpuszkuláris világképet fogad el a szöveg, ahol a fizika egy ágakeresi az oszthatatlan „atomokat‖. Röviden: naturalizálónak hat a szöveg, de olyanelköteleződéseket is tesz, amely konfliktusba kerülhet a naturalizációs törekvéssel.Ez az atomista elköteleződés a kötet fizikus szerzőjénél nem jelentkezik. Sallay Zoltán az általavizsgált összefonódott kvantumállapotok kapcsán – a szakirodalommal egyetértésben – leszögezi:„Ez a fajta holizmus [t.i. az alrendszerek komponens-szinten nem egyértelműen értelmezhetőszuperpozíciója] a fizikában (Healey 1991) mindenképpen ellentmond egy mereológiai értelembenfelfogott szupervenienciafogalomnak, és egyben emergens jelenségekhez is vezet (Humphreys1997).‖A szerzők bizonyos történeti epizódok iránt érzékenyek és finoman adják át a viktoriánusszivarklubok és szalonok fogalmi distinkcióit. Azonban míg Maxwell idejében konzisztensvállalkozásnak tűnt a korpuszkuláris világkép és a matematizálás problémamentes kapcsolása,mára nyilvánvaló, hogy konfliktus estén az utóbbi (és az empirikus sikeresség) győz: ma aMaxwell-féle hullámfüggvényeket úgy tanítjuk, hogy már nincs az az anyag (az éter), amibenbármilyen hullám terjedhetne. De a 19. századi materializmus fennmaradt a 21. század filozófiaivitáiban.Maxwell ábrája az éter és a fény kapcsolatáról.Tudománytörténészként emiatt a kötetet érdekes úgy olvasni, mint a filozófiai diskurzusbankonzerválódott tudományfelfogások kaleidoszkópját. A fenti atomizmushoz hasonló a Dinnyeiáltal bemutatott ‘deduktivizmus‘, amely „az egyes tulajdonságokat csak egy fogalmi szintentárgyalja, viszonyaikat pedig a közöttük fennálló nomologikus törvényszerűségekben fejezi ki.‖

1.2. Skócia, OroszországColeridge egyik legjobb barátja Humphrey Davy volt, aki számos gáz felfedezőjeként ismertvegyész volt. Ők is sokat drogoztak. Davy (vagy épp Lavoisier) idejére vetette le arisztoteliánusláncait a vegytan, a rengeteg új gáz ismeretében már lehetett az egyetemeken sem komolyan venniaz ősi négy-elem tant. Így levegőhöz és kéjgázhoz jutva született meg a modern kémia. Aformálódó terület egyik legnagyobb kérdése annak viszonya a fizikához – vagyis pontosabban anewtoni mechanikához. Vajon a newtoni mechanika a kémiai jelenségeket is tudja magyarázni? Vagya kémiai jelenségek olyan magyarázati modellekkel lesznek magyarázhatók, mint amilyen a sikeresmechanikai magyarázat? Valamilyen speciális erőt kell a mechanikain felül tulajdonítani azanyagnak?John Stuart Mill a metán égése és más kémiai folyamatok kapcsán már azt vizsgálja, vajon azokok éppúgy összeadódnak-e mint az erők (1843, p. 428). Mivel egy „alkatrész‖, okságilagreleváns anyag elvétele esetén már nem következik be a reakció az okok nem adódóak úgy össze,mint az erők. (McLaughlin, 1992, p.60): vagyis hogy a newtoni analógia nem áll fenn a kémiára.Még egy generációval később Mengyelejev – egy, a newtonihoz hasonlóan merész induktívlépéssel – az addigra táblázatnyi elemet rendszerezi, amely mögött két további generációmunkájával nyilvánvalóvá válik, hogy a kémia ‘saját‘ logikája, a periódusos rendszer az elemekfizikai építőegységeire épül, a magasabb szintű tulajdonságokat (pl. forráspont, olvadáspont,kétatomos gáz, vagy fémes szerkezet) visszavezethetők az alacsonyabb szintre. Már csak a részletekvoltak bonyolultak…„a szó szigorú értelmében nem a felbukkant magasabb rendű formákmeghatározhatatlanok alacsonyabb szintű jellemzők alapján, hanem a mi rájuk vonatkozótudásunk.‖ (Polányi 1994 II.: 246)A történetet folytathatnánk, nyilvánvaló, hogy az egész nyugati tudományosság fejlődésének ahátterében zajlik az a vita, aminek legújabb fejezete ez a kötet. És ez a háttérben húzódótudományos fejlődés különböző korszakaiból és világképeiből érkeznek a vizsgált szerzők. Abevezető töredékesen felvázolja, hogyan fonódott össze egy kor evolúciós diskurzusával (és egykésőbbi elmefilozófiai vitáival) az ‘emergencia‘ kérdésköre.Persze épp ilyen izgalmas lenne a kémiatörténeti háttér részletesebb bemutatása is, főleg, hogy– a kortárs vitákban gyakori szerzőkön túl olyan magyar szerzőkkel foglalkozik, akik számára akémia meghatározó tudomány volt gondolkodásuk fejlődésében. 1958-ban fordul el a kémikusPolányi szakmájától, hogy „kizárólag társadalomelméleti és tudományelméleti kérdésekkel, illetvea tudományos megismerés filozófiai kérdéseivel‖ foglalkozzon 3 és ebben az évben szerezegyetemi diplomát Csányi Vilmos: vegyészmérnökként. Túl triviális a kémiai szakterületjelentősége mind az emergencia-probléma kialakulásakor, mind a kötetben kiemelten vizsgálthazai szerzők életútja kapcsán ahhoz, hogy ne lepődjünk meg, milyen elszórtan és nemreflektáltan jelenik meg ez a szempont a szövegek szerkezetében.A kötet azonban csak az emergencia és az evolúció kapcsolására vállalkozik, és atudománytörténeti háttér iránt érdeklődőknek kínál szövegeket, amelyek érzékenyrekonstrukcióját adják a 19. századi biológia morfológiai hagyományának (mint Szántó cikke)vagy segítenek az evolúciós alapfogalmak rendbetételében. Hiszen az evolúció alapvetően mástjelentett Darwin korában, mint mai kultúránkban.1.2. 3 http://www.polanyi.bme.hu/bio.php

lásd az értelmezéshez a 2.d. mellékletet1.2. FranciaországA pontos jelentések rekonstrukciója nem lehet teljes körű, mindig maradnak pontatlanságok amúlt homályában: „Az első alapvető tétele az emergentizmusnak az ontológiai monizmus tétele. Azemergentista irányzat képviselői monizmuson egyfajta fizikalizmust értenek: minden konkrétpartikuláré és entitás fizikai, térben és időben létező – csak elemi részecskék, csak atomok, csakmolekulák vannak, és ezek egyszerűbb, illetve bonyolultabb összetételei; nincsenek kartéziánusértelemben vett lelkek, sem entelecheiák, sem a vitalisták által elgondolt életerők. Jaegwon Kimjoggal állítja, hogy az emergentista számára a fizikai anyag nyilvánvaló prioritással rendelkezik avalóság felépítésében…A világot kettéosztó klasszikus kartéziánus képet felváltja a természetet hierarchikus szintekbeés rendekbe rendező modellje, ahol az úgynevezett magas szintű komplex entitások (például aDNS lánc, az agy, stb.) meghatározott módon a fizikai anyag bonyolult összetételén éstulajdonságain alapulnak, valamint ezek által determináltak.Így, az emergentizmus a fizikalizmus egyik esete, amely egyértelműen megkívánjakülönböztetni magát a szubsztancia dualizmustól, illetve más neo-vitalista nézetektől.‖Egyrészt Descartes nézeteitől nem is olyan különböző az, hogy a magas szintű komplexentitások a fizikai anyag bonyolult összetételén és tulajdonságain alapulnak, sőt mind a szervekre,mind pl. az állatokról ehhez eléggé hasonlóan gondolkodott. Magyarul a természet leírása adualista karteziánus világképben is hasonló volt. Másrészt érthető úgy a szöveg, hogy azontológiai monizmus materializmus, ezzel szemben Descartes dualizmusa neo-vitalista. Ez márigen furcsa. Harmadrészt, bár az abszolút térről nem mondja, hogy az Isten érzékelőszerve,Sensorium Dei, de valljuk be erős newtoni felhangokkal rendelkezik az a világkép, amiben a sokpartikuláré, ami létezik, a (végtelen) térben és időben van: míg tehát ontológialiag monista, apartikulárékon túlmutató referencia-rendszerben tudja csak leírni a fizikai világot.Konzervatívan változó szemantikai rendszerben jól működik az analitikus rekonstrukció: a britemergentizmus bizonyos fogalmai fennmaradtak, azok újabb és újabb értelmezések révén a maidiskurzusokban is megjelennek, sőt konstitutív elemei e diskurzusoknak. De vegyük észre, hogyegy tudományos ‘lexikon‘, időben változva, egyéb tudományterületekhez kapcsolódva számosponton jelentősen átrendeződik, a szavak – akár kuhni értelemben – radikális jelentésváltozásonmennek keresztül. A tágabb nyelvi horizontot figyelembe véve sokkal nehezebbé válik aprogresszív munka, hiszen szemantikailag nem áttetsző közegben dolgozunk: ugyan a fizikalistatagadja a karteziánus lelket, de nem biztos, hogy érti azt.

A véges világ (res extensa) vizsgálatakor Descartes megjegyezte: „…minden alkalommal,amikor valaminek a természetét meg szeretnénk vizsgálni, emlékezni fogunk arra, hogy Isten, akiazt létrehozta, végtelen, mi pedig minden tekintetben végesek vagyunk‖ (Descartes 1998) §24p38.1.2.V: Berlin, Bakony, a dilemma két szarva és fogalmi speciációjaA tudomány természetéből adódik, hogy a fogalmak homályosak – a kicsit más szakmák kicsitmáshogy használják a szavakat – és nagyon ügyelni kell a nyelvi zűrzavar elkerülésére. A modernevolúciós felfogáshoz szorosan kapcsolódva és azzal együtt fejlődött például a ‘gén‘ fogalma.Kezdetben nem is volt baj. Ám a ‘gén‘ egész eltérő evolúciós kutatási területek kulcsfogalmávávált. Párhuzamosan kutatták és publikáltak eredményeket a génről, amely valahogy molekulárisankisilabizálható volt Watson és Crick sejtése alapján a DNS-ből, a kémcsövek, mikroszkópok, ésfuttató zselék génjéről és a génről, amely a ‘látható (fenotípus) mögött megbúvó (genotípus)‘egyfajta absztrakciójához, a tulajdonságok potenciális lehorgonyzásához segített apopulációgenetikai modellekben. A történet részleteit szépen dolgozza fel (Müller-WilleésRheinberger 2009). Szemantikailag a két génfogalom eltérése nyilvánvalóvá vált a HumánGenom Projekt eredményét követő sokkban. Azért lehetett az eredmény meglepő, mert azevolúciós génfogalom használói ‘egy más világban voltak‘, mint a megdöbbentően kevés emberi géntszekvenáló, a DNS-fetisizmus korszakát már rég meghaladó molekuláris mikrobiológia (Merino2010).A használt jelentések konfliktusához, majd a konfliktus gyors eltűnéséhez vezetett a génfogalomfogalmi speciációja TM két közeli területen. Itt az alacsonyabb (molekuláris) szint „felülírta‖ azabsztraktabb génfogalmat. Mi a fizikalista predikciója, ha igaz a minapi hír, miszerint lehet, hogyvalami utazhat a fénysebességnél gyorsabban? Változzon valami abból a szövegből, amit azaffektusok kutatója ír:„Az érzelmi élet nagyrészt arról szól, hogy miként határozzuk meg másokhoz való viszonyunkatazáltal, hogy mintegy részesülünk elméjük állapotából, aminek segítségével meg tudjuk jósolni, hogymit akarnak mondani vagy tenni. Amikor intenzíven figyelünk valakire, a mi agyunkban is ugyanazokaz idegpályák kerülnek ingerületi állapotba, mint az övében; azoknál a csecsemőknél, akik boldogviselkedést látnak, a bal oldali homloklebeny aktivizálódik, akik pedig szomorú viselkedés tanúi,azoknál a jobb homloklebeny. (Davidson and Fox 1982)‖.Egy ilyen szöveget hirtelen máshogy kellene fogalmazni ahhoz, hogy értsük, ha valamifundamentálisan más törvények alapján működne a világban? Jó, hogy nem: a tudomány hatalmasépülete azáltal robosztus, hogy sok ponton kapcsolódik az empirikus világhoz: sok műszeren,gyakorlaton, közösségen keresztül. Ezek egyikében bekövetkező bármilyen változást ‘kihever‘ arendszer, így volt, így is lesz, ezért tud fejlődni, ezért ‘tartja meg a társadalom‘ már ha és még hamegtartja.1.2. VI. Bécs, nem messze a MargaretentőlUgyanígy a tudomány természetéből adódik, hogy a fogalmak más-más szövegkorpuszokbanmást és mást jelentenek. Számomra – egyszerűen a Bécsi Kör előtörténetének kutatása kapcsán –a fizikalizmus elsősorban Otto Neurath felfogását jelenti, ami nem mikroállapotok/entitások felőlépítkezik, hanem egy mélyen konvencionalista világképből, amely Mach, Poincaré és Duhemmunkásságára építkezve a logikai empirizmushoz/pozitivizmushoz kapcsolható. Neurath,kikerülendő a Carnap-i, szolipszizmust implikáló álláspontot a protokoll-tétel vitában társadalmilaghorgonyozta le fizikalizmusát: a társadalmunkban felnövők számára a szavak a makrofizikai

világban azonosítható és társadalmilag megnevezett tárgyakat írnak le. E fizikalizmus-felfogáshátterében rekonstruálható egy jelentéselmélet és egy szociológiai és pszichológiai modell azemberről, a társadalomról és a nyelvhasználatról (Cartwright et al. 1996).A szerzők fizikalizmus-felfogása (akik közül egy sem említi Neurathot) ezzel szemben egyolyan nyelvi közegbe van ágyazva, amely erősen fizikai elméletek és filozófiai definíciók felőlépítkezik, de úgy, hogy ez a felfogás már nem ad számot komplexen a megfigyelés és mérésdimenziójáról vagy a tudás létrejöttének és átadásának dimenziójáról. Ez a ‘fizikalizmus‘ -miközben könyörtelenül ‘anyagelvű‘ akar lenni - végtelenül absztrakt is. Hiszen míg ez egyik világamiről beszél, az a fizikai állapotok világát írja le, a másik, amit redukálni akar (vagy épp nem) amentális állapotok világa, valójában mindezt egy harmadik, „már kész‖ világgal, azobjektivizálódott gondolatokkal teszi mindezt. Hasonlóan ahhoz, ahogy Karl Popper a fogalmakés propozíciók ‘Harmadik Világát‘ fogalmazta meg azokban az előadásokban, amelyek a„megismerő szubjektum nélküli episztemológia‖ és „az objektív tudat elméletéről‖ szóltak. Ezekés más esszék fektették le az 1972-ben megjelenő Objective Knowledge: an Evolutionary Approachpluralista metafizikáját, aminek fundamentális alapja az objektív (gondolati) tartalom és aszubjektív (mentális) elhatárolása (Carr 1977). És ugyan most kedvem lenne Edwin Burtt-hozhasonlóan az elmúlt századok „metafizikai barbarizmusáról‖ keseregni 4 , inkább nézzünk csak egytáblázatot:res cogitansnincs kiterjedése (végtelen ill.nem lokalizálható) TUDATres extensa kiterjedéssel leírható, ld.elsődleges minőségek TESTa ‘kvarkok‘, ‘atomok‘, ‘‘ azobjektív gondolati tartalmak(vagy infinitista szemantika)kvarkok, atomok, mindaz,amiben a fizikalista hiszPopper harmadik világában ott vannak a gondolatok, hozzáférési problémáktól mentesen.Vagyis mindaz, amivel a modern fizikalista elkezd szőrözni részproblémaként, az ‘végtelenül‘absztrakt. Neurath és az egész Bécsi Kör még nagyon mélyen megtanulta a franciakonvencionalizmus leckéjét. A matematika (Poincaré) és fizika (Duhem) felől ugyan másszínezettel, de egyértelmű volt az üzenet. A matek-leckét Carnap egy fiatalkori szöveggelabszolválta. A szociológus Neurath a fizika-leckén felbuzdulva a Duhem félealuldetermináltságon sokat dolgozott, hogy „elvvé‖ fejlessze; megértse, nem csak tények általaluldeterminált az elmélet, hanem az elmélet által a tények is. Uebel szerint ezt kicsitpontosabban: Vagy azt tartjuk, hogy „a mindennapi nyelvünk a megfelelő mértékig megalapozott(―commonsense language is well founded in the required sense‖), vagy hogy „az elméletiterminusok operácionális definíciói közvetlenül, szimbolizálás nélkül kapcsolódnak atapasztalathoz ( ―the operational definitions for theoretical terms are tied directly to experiencewithout any symbolisation interfering‖) (Cartwright et al. 1996: 120; Uebel 1997: 94) Adichotómia mindkét szarva zárt Uebel szerint, és amikor Neurath ráébredt erre, eljutott a hajómetaforához,a gyakorlati tényekre is kiterjesztve az antifundácionalizmust tagadta, hogy amindennapi nyelv megalapozhat tudásigényeket (knowledge claims). És egyben felismerte, hogy atermészetes nyelven kívül más kiindulópont nem lehetséges (Uebel 1997: 94-95). Neurathfizikalizmusának alapja ezért a természetes nyelv.Neurath hajó-metafórája talán ismert, ha más nem, Quine közvetítésén keresztül. Kevésbéismert és érdekesebb viszont a korai, Kantstudienben megjelenő Carnap mű, amelyben a klasszikusmértan bizonyítékait vizsgálta a Föld gömbölyű volta mellett, majd megállapította, hogy„módszerünk alapján könnyen kivédhető az az ellenvetés, hogy a fénysugarak tulajdonsága (atárgyak felemelkedése a horizonton, a holdfogyatkozás során megjelenő Föld-sarló) egyértelműen4 Burtt a Newton-kutatásból kinövő doktoriját kora tudományos világképének metafizikai kritikájaként adta ki (Burtt1925; Burtt 1925). Elődei és utódai is voltak: őrültek (Christopher Smart) és látók (William Blake), vitatottak (JWGoethe) és elvetettek (Schelling, )

izonyítaná a Föld gömb alakját‖(Carnap 1922). A poszt-Bolyai világban Carnap pozitív állandógörbülettel rendelkező (homogén) Riemann-teret képzel el. Fizikailag szerintem lehetetlen háromdimenziósgömbteret (three dimensional spherical space) elképzelni, mert már a két dimenzióbanis furcsák a gömbfelületen a két dimenziós lények, 2-D végtagokkal és főleg a 2-D mérőrúddal, arészletektől ezért eltekintek (Runggaldier), de már egy ilyen világ is érdekes véges és végtelenszempontjából Poincaré szerint (Poincaré 1905 (1952)). Mindenesetre Carnap tere véges éshatártalan és a méréstechnikai tanulmány rávilágít arra, hogy a Poincaré 2-D világa véges a miszempontunkból, de az ott lakó 2-D manuszok számára végtelennek tűnik, mert a határfelületreérve lehűlnek és összemennek, körkörös a fény, a törésmutatója 1/R 2 -r 2 , továbbá megerősíti akonvencionalista konklúziót, mi szerint még a geometria alapjait sem tekinthetjük ténynek.A modern fizikalista meg egy old schoolos 3-D absztrakt térben kezd gondolkodni, amiben kicsirészecskék vannak, és majd azokat megértve (mi? de hát itt a lokalizálásnál, a tulajdonságokmegállapításánál millió méréstechnikai probléma van!). Aztán egyszer csak megértjük, hogy hogyvan az a kémia. Hipp-hopp, hó-rukk, vagy egyéb téridőesemény, nekem leginkább az van afejemben, ahogy a Báró húzza magát fel, hajánál fogva…hogy én mennyire nem szerettemmagolni a Schrödinger egyenlet közelítési módszereit és mennyit riogattuk egymást a Slaterdeterminánssal!(Iszonytató mi munka az a kis lépés.) Onnan már csak egy lépés a biológia.Az agy részeinek makroszkóposan beazonosítható részei vannak és ezeket manipulálja afiziológus. Emiatt Duhem számára a biológiai tények leírási nyelve még transzparens volt, nemvoltak bizonytalanok a fogalmak kontúrjai. Neurath már általánosított: „De még a kezdő állításaisem kötöttek a sikeres tudománynak, hiszen különféle egységes nyelvek lehetnek kiindulásialapjaink, amelyek közvetlenül nem fordíthatók le egymásra. És még ha többé-kevésbé kötöttek islennének az egységes nyelvek – valójában a tegnap és a ma, egy könyv elején és végén megjelenőállítások is gyakran kissé különböző nyelvekhez tartoznak –, még akkor is különbözőrendelkezésre álló és növelhető számú megfigyelési állítás közül választhatunk, hogy pontospredikciókat tegyünk. Amit az egyik személy lényegtelennek tart – és aztán ennek megfelelőenalakítja fogalmait –, az a másik számára elengedhetetlennek tűnhet. Például Goethe amiattkritizálta Newtont, hogy az a spektrum képének elmosódó széleit elhanyagolta, míg sajátelméletének ez volt az egyik kiindulópontja.Így áll a helyzet a tudományos munka minden ’szintjén’ – nem csak a hipotézisek szűkebbtartományában, ahogyan amellett Poincaré és Duhem oly meggyőzően érvelt.‖ (Neurath 1935) 51.2. VI Second life. No real choice in first life. Six, nem Shit.A fizikalista üveggyöngyjátéka tehát a feltételezett infinitista szemantikán belül játszódik. Afogalmi keretek látszólag fixek: partikulárék mindig lesznek, a víz mindig H 2 O, stb. A keretekugyanakkor – főhajtással a Bécsi Kör töredéke amerikai emigrációjának és a fizikának –naturalizáltak. A fizikának van primátusa az ontológia kérdésében. Ennyi fennmaradt a kötetdiskurzusában is, holott az egyik leghivatkozottabb szerző Kim, aki 1988-as cikkében anaturalizált episztemológia szemére vetette, hogy az nem is valódi episztemológia, mert a valódi azpersze az, ami normatív. Már maga a cikk címe is definíciós kísérletre utal: "What is 'NaturalizedEpistemology'?" (1988), éppúgy ahogy az idézett numerus clausus „az emergentista számára a fizikai5 ―Aber schon die Ausgangssätze erfolgreicher Wissenschaft liegen nicht fest, da man von vornherein mitverschiedenen Einheitssprachen beginnen könnte, die nicht ohne weiteres ineinander übersetzt werden können. Undwenn sogar die Einheitssprache ungefähr festläge …, so könnten wir dennoch, um gut zu prognostizieren, vonverschiedenen Beobachtungssätzen ausgehen, die wir aus der Fülle der zur Verfügung stehenden und ständigvermehrbaren auswählen. Was der eine als unwesentlich vernachlässigt – um dann dementsprechend die Begriffe zuformen –, mag dem anderen als wesentlich für die Prognosen erscheinen. So hat es z.B. Goethe sehr kritisiert, daßNewton gewisse unscharfe Ränder der Spektren als unwesentlich wegließ, während er selbst gerade an dieser Stelleeinhakte.Und so geht es in jeder Schicht der wissenschaftlicher Arbeit, nicht nur im engeren Bereich der Hypothesensysteme,worauf Poincaré und Duhem so intensiv hingewiesen haben.‖ (Neurath 1994: 377)

anyag nyilvánvaló prioritással rendelkezik a valóság felépítésében‖. Csakhogy a diákok számátlimitálni egy felvételi esetén elég egyszerű, még ha gyakorlati problémákba ütközhet is a kivitelezésvagy épp az igazság, az igazságosság és a könyörületesség kivitelezése.Az üveggyöngyjátékos az „Emergencia vs Redukció‖ MMORPG-ben azonban nem egy határt,limest akar megállapítani. Hanem egy szűrőt, filtert akar alkalmazni: a fundamentális elmélet‘alkotórészeire‘ fókuszál, ráadásul egy szemmel, egy olyan fizikai elméletben gondolkodik, amelypartikuláréiből ő a fejében össze tudja majd rakni a világot, hiszen az igazság unikális. Egy nyelvegy vagy néhány szava képezné azt a referenciabázist, amire majd az emergentista mindentépíthet. A kor ‘metafizikai barbarizmusa‘ az, hogy látván a tudomány hihetetlen komplexitását éselképesztő finoman-/félre-/hangolt tudástermelési mechanizmusát ép elme intuitívankinyilatkoztatja, hogy ‘ilyenek‘ vannak, vagy lesznek, vagy majd kell lenniük, és ott kezd normatívigényű filozófiát művelni, ahol a semmi kezdődik. Mert ép elme ma iPhone-gombot nyomkod, a valamiott kezdődik, hogy ‘né! Gólt rúgott a Dödö! – kaptam MMS-ben, vagy ‘né ez bigyó gyorsabb afénynél – közölte a BBC, - vagy jé, de ennek is még egy gyereke, és a precíz 19. századi tudományemlékére megkapom hozzá az adatot a hosszáról meg a súlyáról… akkor miért nem legalábbhárom dimenziót, hogy kábé tudjam mekkora. Egyre több nap, egyre több a gólEgy szűrő valami alapján szűr. El kell különítenie valamit: vagy úgy, hogybeenged/átenged/kienged, vagy úgy, hogy kizár/bezár. A Bécsi Körben pont Neurath volt ahíres táblás ember: jelöljük meg, mik azok a fogalmak, amelyeket ki akarunk zárni a tudományosdiskurzusból. A metafizika a nyelv kiküszöbölésén keresztül … Heidegger…ha eddig elolvastakap egy sört…second life…two lives…Szóval Neurath meg Heidegger még beszélő, ha épp elfelébeszélő viszonyban voltak.A szavak „feketelistázása‖ a tudományt segítő filozófia gesztusa, hogy az ideológiailag terheltkifejezések ne maradjanak benne abban az alapvetően bizalommal kezelt fogalomtárban, amit atudomány éppen akkor (és pont emiatt lehet az a t időpont éppen most is) felhasznált(felhasznál). A neurathi fizikalizmus (még ép elméjűként) feltette, hogy a tudósok, a szakterületekértenek – a maguk módján, a maguk nyelvén – a dolgukhoz. A pozitivista filozófus vagy agazdaságosságban segíti (Mach) vagy lehetőségfeltételeiben támogatja (Carnap) vagy erkölcsi elveiszerint materializálja (Neurath). Gyomlál, trágyáz, palántáz. (San Bao.)Neurath enciklopédájában Kuhn TFSZ-e nem kakukktojás volt (főleg nem záp), hanem palánta,Carnap is dícsérte, csak hát az az ötvenes évek… A politikai terror-hangulat-keltés abban a szépnagy országban, mindenki fél és hirtelen a pragmatizmus jobbkezet nyújt a balközépnek. Talánazért is találó a kép, mert az igazán balos (Neurath) a Bécsi Körben ebből a világból nagyjából elis tűnik (Goethe Iphigéniájára szenderülve huny el), de kb. a világháború végéig bírja. A centertpersze ‘34-ben kilövik (egy feldühödött diák egy lépcsőfordulóban lő le egy Moritz SchlickProfesszort egy felbujtó miatt egy náci előrenyomulás miatt egy nő miatt egy golyó miatt, stb.).Marad a ‘jobbos‘ Bécsi Kör, Carnap, Reichenbach, és lassan már tudjuk is folytatni: Hempel, …akötet szerzőinél vagyunk. Hogy ez akkor miért balközép az „Emergencia vs Redukció‖MMORPG-ben? Mert ugyan Carnap inkább jobbos volt a Bécsi Körben, de az egész Bécsi Köraz erősen baloldali az erősen jobbos Bécsben, viszont Bécs meg inkább balos az amúgy is jobbososztrák tartományokhoz képest. Vagyis balközép, mert azt meg nem mindig tudni, hogy mi azörökös tartományokhoz képest épp hogy is vagyunk.Az emergencia-redukció diskurzus fizikalizmusa egy olyan üveggyöngyjáték, amely játék játszásaelőtt a képernyőn olvasható ideig kellene látni egy intést: „Képzeld el, hogy bemész egy szobába.Ez jó. Eldöntöd, hogy nagyon tiszta szobát szeretnél. Ez jó. Emiatt csak tiszta játékokkal fogszmajd elkezdeni játszani. Ez szép. Ezért el kell döntened, hogy melyik játék tisztítható ki

kellőképp. Meg kell tudnod, hogy most épp tisztítható-e vagy tisztítás alatt van-e a játék.Tervezhetsz, hogy majd melyikkel mit, és milyen sorrendben fogsz csinálni. Megtervezheted,hogy a szobád tetejéig tud-e érni az összes játék, vagy sem, vagy, hogy a csillár tetejére rakottlegfelső játéktól egészen alulra az összes játékból tudsz-e piramist építeni. Nem. Még ne kezdjépíteni, hiszen nincs egy tiszta játék sem a tiszta szobában. És igen, majd ha lesznek, akkor azolyan lesz, mintha már Neked is lennének fogalmaid. Mintha Te is építhetnél rájuk, belőlük,alóluk, feléjük. Igen, van, aki posztamensnek használja az egész filozófiatörténetet, de kicsi egojáttudja csak rárakni. És igen, van aki néhány gondolatkísérletig is majd eljut. A játékok olyanok,mint a fogalmaid: sokfélére jók, ‘affordanciák‘, és igen, a gondolatkísérletekben majd lehetnekkicsi kínaiak meg ‘menstruáló mérik‘ is, igen, Hurvinyek, azok is. És ez mind jó, jó, szép, igaz,igaz lesz. És magyar is lesz. Vagy igaz. Vagy amit Móricka gondol. Igen, az is lehet. De figyelem!Ebbe az MMOPRG-be, tiszta játékot még nem tettünk. Ha a felbontás utáni években Te semteszel, a szóba ki/be rutinfunkciói sérülni tudnak. A szoba installálás során sérülhet és bele limlomill. nem elég tiszta játékok kerülnek. Kanadában élőknek: a szoba üres, belülről záródik, de nemnyitható, ömlik bele a szemét, a fehérsége miatt árulják, de a Cream ‘White Room‘-ját ingyen megnézheted a youtubeonaz iPhone-oddal, ez a szar meg itt nem ér semmit.‖1.2. VII Trieste - a szép AliceA kötetben, mely munkacíme „evolúció és emergencia‖ eddig egy helyen szerepelt a „szép‖ szó.Egy tétel irodalomjegyzékében: Huxley, Aldous. 1986. Szép új világ. Budapest: Móra Könyvkiadó.‖A Móra más vidám mesekönyveket is kiadott, korai analitikus filozófusok tollából származik azalábbi idézet is:Egész aranyló délutáncsak szeltük a vizet,két ügyetlen, parányi karbuzgón evezgetett,küszködtek a kormánnyala parányi kis kezek.Három kőszivü kisleány!Ily álomszép időbennem átall kérni egy mesét,mely "száll, mint füst a légben".Mit ér egy árva nyelv, aholhárom szól ellenében?Az első kislány szigorú,azt parancsolja: "Rajta!"Reménykedik a második:"Milyen lesz? Csudafajta?"A harmadik belekotyog,sose pihen az ajka.De aztán csend lesz hirtelen,s már a tündér nyomábanbarangolnak az új csodákismeretlen honában,hol vad s madár beszél. Kicsithisznek is a csodában.

Huxley meg életútja során tovább drogozni és írt egy még jobb könyvet, a kapuk megnyitásáról,de az a könny a hazai tudományos ismeretterjesztés elhanyagolt állapota miatt nem tudott ittigazán befészkelni a kobakokba, mint annyi más kapu sem. Maroknyi vegyész és néhány fizikustolta csak Poincaré szekerét is, dédapám is onnan ment el, hogy szétlövesse magát tarack által azolasz-szlovén napos domboldalakon, mielőtt szakállt növesztett volna, mint én most, csak úgy abiztonság kedvére, meg kicsit a tífusz miatt is.De inkább folytassuk ezt a mesét. Még történetet ne mondjunk, de mondjuk el, hogy kikszerepelnének majd a tiszta színpadon, ha azt nem is, hogy mit is látnánk.VIII WHITE ROOMSzín: ugyanaz, mint William Blake, An Island on the Moon.Mód: clare et distincteIdő: Inflammable Gas születésnapja (bármelyik évben játszódhat, ha Humphry Davy már elmentlegyező-horgászni a kontinensre)Alaphangulat: Szemantikai, metafizikai – és ehhez kapcsolódó episztemológiai és ontológiaikülönbségek. Komoly világnézeti, ideológiai, fundamentális különbség a perspektívák közt.Szereplők: ugyanaz, mint William Blake, An Island on the Moon.További szereplők:Laplace démonaBroad arkangyalaA kisebb analitikus szentek, arkangyalok és démonok, démonizált emberek, így Cartesius is,rajtuk kívül Ki?m kap hosszabb szerepet, utóbbi végül a rövidebb láncon. (ld. XII, ill. 2012,mindkét filmet, az árvizeset meg a meteorosat is).Segédszereplők:B1 és B2,C1 és C2,D1 és D2,E1 és E2,K1 és K2,P1 és P2.P1 Polányi anizotróp vetületeP2 egy amőba lábaD1 és D2 csak annyiban különül el, mint E1 és E2.Ez nem baj.Ennek feloldását segíti Mákos György bíztatása: „Sokkal több problémát okoz már a két

legjelentősebb mű, az Értekezés és az Elmélkedések részletesebb összehasonlítása. Itt vanmindenekelőtt az a meghökkentő tény, hogy az Értekezés – mint erre rátérek – gyengébbargumentumokból (a legsúlyosabb szkeptikus érv ugyanis hiányzik) erősebb végkövetkeztetéstlátszik levonni, mint amit az Elmélkedések állít és igazol. S ez nem írható egyszerűen az előbbivázlatosabb és „populárisabb‖ jellegének rovására, mert világosan összefügg a „globálisan‖azonos érvek, hogy úgy mondjam, logikai finomstruktúrájában mutatkozó konzisztenskülönbségekkel. Ez vonatkozik mindenekelőtt a cogito-argumentumra, amelynek logikai szerkezetee két írásban oly eltérő, hogy e szempontból nem is lehet azonos érvről beszélni. Végül itt van azElmélkedések, s részben az Értekezés, metafizikai okfejtését indító nagy „fikciók‖ kérdése. Ezeket,mint ezt korábban már deklaratíve kijelentettem, nem lehet az irodalmi képiségtől megfosztottdiszkurzív argumentációval helyettesíteni – egyszerűen azért nem, mert ezek rossz, hibás érvek. Agenius malignus képzetéről már a 4. elmélkedésben kiderül, hogy elemi módon önellentmondásos, a6. Elmélkedésben pedig az álom-argumentumról is bebizonyosodik, hogy szélesebbösszefüggésekbe helyezve inkonkluzív. Descartes szócsöve a Recherche Eudoxusa aztán világosanmeg is fogalmazza emez „érvek‖ célját és jellegét: ezek a képzelőerőt szándékozzák„érinteni‖/befolyásolni, hogy egy attitűdöt, a tévedéstől való félelem kognitív emócióját idézzékelő.(AT X 513)‖ (Márkus 1998: 108). D1 azonban a szövegek gyors romlása miatt az utóbbiévtizedekben csak mint filozófiai munka van jelen és az öntudatlanok tömege már megintelfelejtette, hogy az értekezés a módszerről az csak egy előszó, mert utána van a tudományosmunka maga. Három véres verejtékkel megizzadott kötet, aminek magyarítása folyik, akkor isamikor az OTKA csapjai nem.Tovább: itt van az egész szivárvány, tér, geometria, épp ideje, hogy aki még tud magyarul azmár tudja olvasni, mielőtt kis nyelvünk a rovásírásba fordul vissza. Szerettem azt is, Apámnak aMátra hegyeiből szokottam vót így vésni a günyöt, oszt nyócévesen nyalni a bélyeget, mert ígycsak ő tudta olvasni, hogy szar a kaja, de nem, amikor labdával hasba rúgtak, azt nem írtam, merta labdának is ugyanúgy fájt, mint nekem, meg különben is a gömb tökéletes, mindig a csatár vagya kapus hibázik. De ma már mindenki magaskultúra, igaz ő gót betűt is elöbb látott, mint magyartC1 A Sárga Császár fizikalista szobaedzője (fontos, mert ugyan a jelenet a hold szigetén zajlik,a fő cél azonban ebben a játékszínben is a csillagközi téridőutazás, miközben oksági zártságbavagyunk vetve). C1 kedvenc idézete a Watkins-listán 18. helyen álló - ahol jelenleg a Dalai Lámaaz első és Eckhart Tolle a második - Mantak Chia Mester bíztatása a talamikus és hippotalamikusrendszer edzésének alapfokú örömeiről: „Ezek a pontok is részei a koponyai pumpának,segítenek befogadni a Göncölszekér energiáját. (Ha a belső tekintetünket a Kristálypalotaközpontjára – a Kristályszobára – illetve a korona tetejére irányítjuk, segítjük a pumpaaktiválódását.) A füleket összekötő vonal és a homlok közepétől hátrahúzódó vonal találkozásipontja a korona. A korona alatt 7-8 centiméter mélyen van a talamusz, ez alatt kb. 3 centiméterrela hipotalamusz. (E mögött kb. 2 centiméterrel található a tobozmirigy.)‖ (Chia 2004: 234-236). Azidézetet megszakítja két bekezdés „standard nyugati tudomány‖ követi, amiben a hipotalamusz –hipofízis rendszer kulcsfontosságú hormonjairól esik szó, de folytatva: „A taoisták szerint ez apont az Egyetemes Erő fő kapcsolódási ponja. Amikor a lélek felébred, ezen a helyentartózkodik. A tobozmirigy a pozitív (férfi) töltés, a hipotalamusz a negatív (női) töltés – amikorkapcsolatba kerülnek, erős, kiegyensúlyozott energiát hoznak létre. Ha erre a központra figyelünkés elképzeljük a Göncölszekér hét csillagját, rákapcsolódhatunk a csillagkép energiájára, amelyvörös fénysugárként lépe be a koronán keresztül a testbe.‖ (Chia 2004: 237)Személyes megfigyelések a gyakorlat első időszakában:A színt akkor könnyebb racionalitás felől építkező, tehát szomatotipikusan erős Shennel rendelkezőgyakorlóknak megtanulni tapasztalni, ha az jól felépíthető tapasztalati tényekből.

A Vörös Sárkány egyesítéséhez a Valódi Higanyon át vezet az út. A valódi higany a tudatos tudáslényegisége.De mielőtt a lényegiséghez eljutnánk, ki kell párolnunk a lényegiséget. Vagyis Tudatos Tudáshoz, simahiganyhoz van szükségünk.Vagyis egyesítenünk kell a Kelet Tiszta Legényét, Jia égi ágát Zhen, a Mennydörgés Guájában.Vigyázzunk, hiszen a Harag irányítja az érzelmeket és a gazdagság iránti sóvárgásban nyilvánul meg, ezpedig sérti az Eredendő Természetet. Mivel a Hun, az értelmi működés a vándorló magasabb lélek a Fa elembenlakik (tavasz, zöld, Kelet), a Máj energetikai szabályozási képessége szükséges.A Higany másik összetevője maga a Vörös Holló. A megkülönböztető tudat Fiatal Hölgye irányítja a sikermegtervezéséhez kapcsolódó gondolatokat, és a vagyon és a hírnév iránt vágyban nyilvánul meg. Az erős ShenYang, de Yinként erős-Shen-abúzusként is megjelenhet: A Tűz elem állandó változásai közt fázik, félvénbeleolvadni tüzének Boldogságába, a HírNév és Va!Gyon legyenében sérti Shenét.De persze a szívcsakra erősen, réteges lerakódásokkal terhelt. Nem lehet mindneki Caramel. Jobbkifejezés híján mondom magam mélabús magyar medikus morgással morfémáim mellfeszítőMontághoskodásocskáimban: Sanzhong-sönt képződött, nem a két fő embrionális vezetéken kering a Qi, mertelterelődött. Folyhat be az agyba, de amíg nem repül föl a Vörös Holló, vagy valami Madár a hármasosztályozásból, addig inkább otthon ne gyakoroljuk, majd inkább a három öreg orsolyita, azok tanárok is megvallásosak is, meg a volt általános sulimat is ők kapták végre vissza, na majd ők végre megmondjákmajd nekem, másnak lassan úgysem adhatom az 1%-omat.De amíg nincs stabil színélmény pl. aura különböző rétegeinél, akkor a „fapados” úton, az ún. ’Gulyásokemlékére’-úton, először arra a különbségre figyeljünk, amit a Göncölszekér benyelése és a Sarkcsillag, mintreferenciapont között éreznek. A tapasztalati bizonyosság (vs ’Ugye András?’) itt viszonylag egyszerű, mert jótartásnál inkább a Száz Egyesülés pontja felé lép be a Göncöl, és kicsitC2 a Cambridge-i Egyetem tanszékének tanszékvezetője, volt vegyész, kedvenc könyvemegjelenésre évek óta vár: Hasok Chang: Is Water H 2 O? Evidence, Pluralism and Realism,forthcoming in Boston Studies in the Philosophy of Science. Dordrecht: Springer.K1 és K2 kényszeres pánikrohamos, K1 kedvenc szófordulata, hogy „Metaforikusan ésobjektívan is‖ az alábbi idézetben: „Neuropszichológiai oldalról tekintve a pánikroham alattmegnyilvánuló szorongás legjellegzetesebb megnyilvánulásai: az ismerős otthoni környezetrebeszűkült figyelmi állapot, új szituációban az explorációs tevékenység hiánya, a környezetből asaját vegetatív funkciók megfigyelésére visszavont figyelem, sztereotip várakozás valamilyenkatasztrofális kimenetelű eseményre, félelem attól, hogy a személy elveszti az énjének hátterét adóreferenciákat és a környezete feletti kontrollt, esetenként veszélyesen összepréselőnek,összenyomódónak érzi a teret, más esetben a nyílt tér referencianélkülisége a fal mellé húzódása,támasz keresésére kényszeríti. Az ilyen, pánikroham által kiváltott kognitív egocentrikus szingularitás atér szubjektív torzulását, és ebből fakadóan a téri tájékozódás zavarát okozza. Tömören kifejezve:a zavar oka az allocentrikus térben lévő új információk felvételének kudarca, ami a már meglévővagy egy újabb kognitív térkép felfrissítésének és megszerkesztésének hiányával jár együtt.Metaforikusan és objektívan is: a hippokampusz a téri tájékozódás, az új információbefogadásának kapuja.‖ (Karádi 1998: 122)K2 A kötet megjelenését támogató HIPST didaktikai EU pályázat támogatásáért hálálkodik,osztogatja az Iskolakultúra számait, és az oktatási potenciállal kapcsolatban ezt hajtogatja: „Mivela realizálók fizikailag különböznek, ezért legalább részben eltérő háttérfeltételek mellett fognakMegjegyzés [r4]: Ez nagyon ezoterikusés nagyon hosszú vendégszöveg! Soknehezen érthető részlettel. Picit meg tudodvágni?

stabilak maradni, integritásukat megőrizni. Ebből az következik, hogy lehetséges, hogy fiz1intervenciós lecserélése fiz2-re különbséget fog tenni vis1-re való tekintettel.Ahhoz, hogy ez előforduljon, csak az kell, hogy a háttérfeltételek azon osztálya, amelyekmellett fiz1 megőrzi integritását, legalább egy elemében eltérjen a háttérfeltételek azon osztályától,amelyek mellett fiz2 megőrzi integritását. Mivel pedig a szubveniensek eltérnek fizikailag ennek alehetőségnek a fennállása analitikusan következik. Vagyis levonható a konklúzió, miszerint:(K) Minden magasabb szintű tulajdonságot hordozó alacsonyabb szintű szubveniens esetében,létezik a háttérfeltételeknek egy olyan osztálya, amelyek mellett egy bizonyos hordozó lecseréléseegy másik konkrét hordozóra beavatkozási eseménynek fog minősülni és különbséget fog tenni areleváns okozatra való tekintettel.‖A kontinuitást a magán-diskurzusok között a nyelv biztosítja, éppúgy, ahogy a diszkontinuitásis csak a nyelvi mátrix kapcsolatai révén kap értelmet. B1 és B2 harmadfokú tagként hanyagolvaebben a fázisban, a háttérben kártyáznak a kék egy szuperintelligens árnyalatával és jót nevetnekaz egészen (itt kiutalnék Douglas Adams örökbecsű, öt részes trilógiájára).A feladat: Két óra alatt dolgozzátok ki, hogy miért értelmezhetetlen, amit ez a romantikus ír:„Zum Schluss ein Schema, um weiteres Nachdenken aufzuregen:StoffVermögenKraftGewaltStrebenTriebLebenForm„ (Goethe Hamburge Ausgabe 13:34 „Bildungstrieb‖Ha gondolod, hogy értelmes olyasmiket mondani, hogy ‘akármilyen szót is használunk a formaés az anyag kapcsolatáról, valahogy a szavaink maguk feltételezik mindkettőt, éppúgy, ahogy az„élet‖ fogalma is‘, vagy egyéb, akár időszakosan igaznak tűnő állításokra is gondolsz a feladatközben, akkor ugorj inkább a könnyített feladatra és dolgozz egyedül:B feladat: Két óra alatt mutasd meg miért szép és igaz a klasszicista virágkötészet alteregójaebben a képversben:VermögenKraftGewaltStrebenTriebStoffForm„LebenHa a B feladatot nehéznek találod, menj vissza az 1.1-es fejezetre, vagy csinálj lazító,készségfejlesztő gyakorlatokat: ollóz például szerdánként.Ha B feladatot már unalmasnak tartod, próbálkozz újra az A feladattal.Ha ‘Á ‘faladatot is unalmasnak tartod, próbálkozhatsz C feladattal: „cöcc…cicc---cöcc…cicc‖,vagy Shiva táncához hasonló egyéb modern Montághizmusokról

C feladat: tanulj meg repülni, magadtól, mert a Malév olyan mint a „Zöke‖ meg az összes többiRt. [relational term]: hol van, hol nincs; a hidak idővel mind leszakadnak, az újak sokszorrosszabbak a régieknél [de figyelem, van ami Ariszrorelész vagy akár a Sárga Császár ótafennállhat]. Segédletet használhatsz, de jó kiindulópont Douglas Adams tanácsa: először menj felegy magas helyre, majd vesd le magad de arra figyelj, hogy a Föld mellé ess.VIIIEgy 384 kg alatt elroppanó tésztahíd fizikai törvényeknek engedelmeskedik. Hogy minél jobbanengedelmeskedjen (és hogy így pl. egy magyar főiskolás aranyérmet nyerjen Kanadában) lehet,hogy 16 000 szál tésztaszál közül kell kiválasztani a legmegfelőbbnek vélteket. Dinnyei Mártonbölcsen jegyzi meg: „Azonban Polányi szerint az értékítéletek, illetve a normatív állítások explicitesoha nem alapozhatók meg.‖ Valamelyik szál valamekkora nyomáson úgyis elpattan, de mégis, asikeres gyakorlat megalapozása sokkal több munka, mint amennyinek hisszük.‘De hát én már csomó szálat átszelektáltam és ez mégis eltörik, Atyám!‘ - kétségbeesésünkhangjától nem is halljuk a kérdést: ‘Izsáki házitésztából szelektálsz Hurvinyek?‘‘De Atyám, biztos, hogy abból lesz a legjobb?‘ ‘Hurvinyekem, én nem tudom, hogy a legjobb-e,de már én is meg az apám is ebből szelektált, oszt néha csak világbajnokok vagyunk ebben is, mi,magyarok.‘-e.‘De Atyám, akkor most honnan tudom, hogy ez olyan szál-e amelyre büszkeszittya/pánszláv/anglo-amerikai/EU-disz-konform fizikalista hidat emelhetek?‘ ‘Tudod, annyitbeszéltünk már hallgatólagos tudásról, és hát Hurvinyekem „Hogyan igazolhatnánk az igazságkimondásának, az igazságosság és a könyörületesség fenntartásának kötelező jellegét?‖ (Polányi,1992:53, lásd még a kérdéshez Geng Viktor írását a morális inverzióról.)‘De nem teljesen világos minden lépés, Atyám!‘ ‘Tudom Hurvinyekem, de most is a 35. lépésbenszeretnéd a mattot? Hogy is volt? Bal futó-jobb huszár veri az elsáncolt királyt? Ez legyen? És atablettát bevetted a kognitív egocentrikus szingularitás ellen?IX. Pilis-Pólus-Pálos-Páros-centerA képességek fejlesztése emberi közösségek sajátja, a sikeres tanulás egyik kulcsa pedig az érzelmiráhangolódás. Az emberi állapotunk, ahogy Sue Gerhardt írja: „lehetővé teszi számunkra, hogybizonyos mértékben részesüljünk egymás tapasztalataiban.‖ 31.o. Úgy néz ki, ebben valamennyireügyesek vagyunk, mindenesetre ügyesebbek, mint a tigrisek a vadonban. Testi mozgásainkhasonlóan lehatároltak, egyszerűen mert fizikailag sok millió közös év történetén osztozunk. Méga halhoz is hogy hasonlít néhány, főleg akik a halzsíros atyafiság ellen ágálnak (és nem róluk szólSzántó Vera szép tanulmánya, amely itt méltóan/méltatlanul 6 kevés helyet kapott).No de a tigrishez tényleg százmilliókkal több közös év köt. Ő is ül, áll, fekszik, a fejét is tudjamozgatni, stb. Én meg néha azt érzem olyan gyors vagyok mint egy tigris. Ami marhaság,lemérték. De érdekes, hogy másodpercenként igazából már hallható frekvenciával lehet dobotütni és kosárlabdát pattogtatni. A két ember közt szorosabb a verseny, mint a két modalitásközött. A múltkor is nézem, lehagyott egy dízel a lámpánál.6 A kívánt szó áthúzandó, ahogy az olvasónak tetszik/nem tetszik.

De ép elméjű tigris nem végzi szemantikai rendszerek metaelemzésén keresztül ontológialiagmonista és dualista, a partikulárékon túlmutató referencia-rendszerek externálistudománytörténeti módszerek felől feltárt problémáinak vizsgálatát, mert nem nagyon foglalkozikaz emergencia világával. Mert ez a világ a megalapozásról szól, de nem lehet benne semmitmegalapozni. Amik megalapozhatók, azok például a hidak, és az is kemény munka tud lenni a maivilágban.q (átvezető 1.3-hoz)Egy elmével foglalkozó modern diskurzusban a fenomenális világ nem leírható úgy, hogy azelmeállapotokat túl sok releváns tényező tekintetében nézzük szingulárisan. Ha már az időfolyamata a földi létben temporálisan monoton bardóként a legkönnyebben leírható, és mivelehhez tudományos nyelvünk is hozzászokott, nevezetesen/konvencionálisan egy elmei eseményttérben és időben lokalizálhatónak gondolhatunk, akkor még mi mindent akarjunk lokalizálni? Halefekvéskor is fájt a fejem és reggel is, az ugye nem ugyanaz a fejfájás (temporálisan), de ugyanaz afej (lokálisan). Az én fizikalizmusomban ez lehet egy fejfájás, csak közben aludtam (egy másikbardoban éppen mást csináltam, vagy semmit sem csináltam, stb.). De ugyanazt a pirulát veszembe este is, reggel is, ugyanúgy haszontalanul. A nem kívánt okozat ellen a nem működőgyógyszerrel egy episztemológiailag is lehorgonyzott és így ontológiailag nyugodt reggelen kelek,de még mindig fáj. Pragmatikailag a legtöbb nyelvhasználótól – sőt migrénkutatótól nem érdemeselvárni, hogy a: ‘Még mindig (üres partikulum)‘ lehetőségterében minden kimondott szót éselköteleződést ezernyi lehetséges módon, üveggyöngyök, vagy kartotékokat, vagy partikulárékatsorba ne rakni próbálni volna. de biztosan ki nem mondott.A boldogság megtapasztalása tanult és tanított, kulturálisan átadott – éppúgy, mint egy viselkedés,hiszen ez is az idegrendszer egyik viselkedése: a növekvő gyermek környezete által megélt, kapottés átadott ingerlési és hormonális mintáinak az átvétele. Ez az a fundamentális probléma amitColerdige gondolatkísérlete – mert talán tekinthetjük annak – egyfelől törvényszerűségként kezel.Az emberek közösségekben kapcsolatokat létesítenek, kultúrát teremtenek.Másfelől azonban valamilyen egyesülési lehetőségről beszél, potencialitásról, időbeli végpontról,telos-ról is beszél, ami dolgozatom fényében nem lehet más, mint az egymás kognitív kezelésénekmegtanulása mellett az ember emotív kezelésének megtanulása és ennek tanítása, és ennektanításának tanítása.A jelenlegi oktatási helyzetben én … A riadt Alice … „Ám a képzelet kútfeje / apadni kezd. Elég!/ Fáradt a mesélő ajak, / hagyjuk hát a mesét. / "Majd folytatom..." / "Most van a majd !"/sikongják szerteszét.”Amennyiben elfogadjuk az elméleti és gyakorlati tények közötti indeterminált kapcsolatotvalamint az aluldetermináltságot, két lehetőség közül választhatunk, ha meg akarunk maradnifundácionalistának. Goethe vagy Tönnies nyelvfelfogása nem támogatta egyiket sem. … Bár nemtudok pontos időpontot adni, hogy Neurath mikor adoptálta Tönnies szemiotikáját,…de valaki?ezt valaki tudja?...nem a google-ön nincs fent.…a Wikipédiát meg én írom, nem, pontosabban a mesterszakos diákjaim, a kis áldottak,én csak az adószámom írom gyorsan és sokszor egymás után, hogy javuljanak a reflexeim.…én meg ezt nézem, hogy ez is a Wikipédia? Nem az a Stanford Encyclopaedia forPhilosophy, és azt nem én írtam, az ott rám csak hivatkozik. de a 2.a. Melléklet tartalmazza ateljes listát.

…és az tényleg a Chomsky? rám hivatkozik?, de nem, szerintem sose olvasott, kávéztunkpárszor, nem azt se olvasta, amelyben a generatív nyelvészet speciális tudományánakautonómiáját elfogadva (az ő Skinner kritikáját behaviorista gyökereimhez híven elutasítva) írtammeg zöngzetes anyanyelvemen…mert magyarul nem tud…de a magyar nyelvészeket perszeolvassa…igen, az a szép kis cikk, a közös bébim egy volt szerelmemtől az angolul van, de az őbébijáre még nincsen hivatkozás (hogy is lesz a szabály: dereke vagy dereka? PuLiKi vagyPiKuLa?) szóval a másik, az élő bébi pár hónapos és Che Guevera féltestvérétől van.…nem, Chomsky nem politikai munkában hivatkozik rám, a Ramon Guevara egy kubaisrác, akivel…igen, akivel együtt ettünk lóhúst. Hanem valami életmű-összefoglalóban.…Chomsky életműve? Nem az, amire C hivatkozik a Neurathról szól, egy pozitivistáról,hogy mennyit tanult Goethétől, a romantikustól…de igen, ez az a Goethe a ki klasszicista volt,…de igen, ez az a Hawking, de amikor én segítettem bemenni az ajtón, az a quaddalszemben egy cukrászda volt és nem egy quad a bárral szemben.…igen, a Porterhouse Blues szerintem sincs meg magyarul…igen Stevie Ray Vaughanról Magyarországon többen tudnak, mint Patrick LeighFermour-ról…igen a Newton-kötetet az a Mandelbrote szerkesztette, aki a híres tesónak a kedveskontrasztja…igen, és minddel jó volt beszélni, és mind bíztatott, hogy majd ha ez a zűrös időszak……igen, a síromra majd jó lesz az, hogy „többször írom, amikor a későbbiekben atudomány megalapozásán dolgozott.‖…igen, én is tudom, hogy foglalt az esegyenlőkászortermészeteslogaritmusVeVé, azosztrákok már elvitték…a Ramonnal már annyit énekeltük a Mézga családot az ISSA-ban, Trst-ben.…Nem olyan, ami „Let‖-tel kezdődik, az nem kell…a Pope is az.- 1.3Descartes dualizmusa a kiterjedéssel leírható (extenzív) és a kognícióra képes elválasztásáróljól, ha nem is mindig részletekbe menően ismert volt az emergentizmus fénykorában. Számoseszmetörténeti szál köti össze ezt a késő arisztoteliánus, a mai elemzések szerint nagyon erősen askolaszticizmusból építkező filozófiai rendszert az emergencia-kutatás vissza-visszatérőperiódusainak divatos nézeteivel, fogalmaival. Az emergentizmus a tudományban zajlófolyamatos határmunkálatok során szeretettel kontrasztálja saját elképzelését ezzel a felfogással.- 1.4- vizsgálom a kognitív egocentrikus szingularitást és az.- PATCH INFO- 1.1 változat (Cartesius és a kristálypalota fragmentumai)szelekció - tésztahídők ‘gyomlálni‘ tudnak.valamik közül. Antipókok.Ez a ‘részecske-szűrő‘ valójában1)DeMegjegyzés [Z5]: No ez ön-plágiumgyanús,mert olyan jól hangzik…Megjegyzés [PD6]: Engem már zavar,hogy túl sok idegen szót használsz, miközbensokkal könnyebb magyar szavakat ishasználhatnál. Ez is direkt?Megjegyzés [r7]: Ez egy szép fricskánaktűnik elsőre, és csak sokkal később derül ki,hogy mi is igazából, mert a köv körbenegészen mással foglalkozol. Az ilyenektőlnekem túlságosan is posztmodern a szöveg.Utóbbi csak azért zavar, mert egy inkábbanalitikus jellegű kötetbe szerintem furánilleszkedik.Megjegyzés [PD8]: Nekem ez bármibetúl posztmodern, szerintem ha ezt leírod ide,meg kell, hogy magyarázd, különbenértelmetlen.Formázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Nincs felsorolás vagy számozásFormázott: Felsorolás és számozás

megkülönböztetni vágyáshttp://en.wikipedia.org/wiki/Jaegwon_Kim– 1954 152addig Neurathmíg tehátÉn is tágabb,röviden ismertettem elképzelését a vertikális kiterjesztésről. eNo most amikor a Való Világ nem … fizikalistaKorábban láttuk, hogy a fizikalizmus definíciója összemosott két kikötést: a fizikusok szerintalapvetőknek tekintett létezők a fundamentális létezők, vagy a fundamentális létezők valamilyenpartikulárék, kvarkok, mittoménmik. Ez a második elköteleződés a materialista elköteleződés,ahogy Kim a maga exkluzív definíciós kísérletével le is szövegzi:A fizikusok azonban (kb. Maxwell óta) ontológiailag nyitottak – emiatt tehát a bármilyenfizikalistának is ontológialiag nyitottnak kell lennie, valójában azonban zárt, túl szűken értelmeziazt, hogy mi által tartható érthetőnek a világ.Az egész emergentista gondolatnak az a lényege, hogy ne szubsztancia-dualista alapon álljunkszembe a fizikalizmussal/redukcionizmussal. Vagyis ez egy bazi kemény kijelentés a részedről,amihez képest finoman szólva nem támasztod alá.Ilyen esetben már szemantikai értelemben beszélhetünk diszkontinuitásról: a két fizikalizmusfogalomcsak megfeleltetések és ‘fordítások‘ révén elkülöníthető, érthető és használható. Neuratha fogalmak diffúz jelentései kapcsán vezette be a „Ballungen‖ fogalmát – amit lehet akár„buborékok‖-nak (félre)fordítani.A keverék-fogalmak tehát szemantikai problémákhoz vezethetnek -.Fazekas (talán) jól érti Broadot, H (biztos) nem érti D-t. Amiként érti, akként hamis állításttulajdonít neki – de az intenció sokféle lehet, a tulajdonítás problematikus és – ismét – komolyrekonstrukciós munkát igényel:A ‘keverék-fogalmak‘ egy tudományos kutatási területen mondhatni mindennaposak, a kutatástermészetének velejárói.Mivel történetileg érzékenyen – ha igen is, álljon itt egy evolúcióhoz köthető példa.Az alábbiakban mindezt példákon keresztül mutatom be.iii.ii.A határmunkálatok (is) mindennapos dolgok (Gieryn 2006).Azért használom a ‘határmunkálat‘ kifejezést, mertMegjegyzés [PD9]: Én apolgárpukkasztásra tippelnék! ;)Megjegyzés [r10]: Ez a mondat miértkerült a rész végére? ? Mi a funkciója? Mireutal a buborék?Formázott: Betűtípus: Mintázat: Üres(Sárga)Megjegyzés [PD11]: Miért? Egy ilyenerős állítást illene alátámasztani…Formázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Behúzás: Első sor: 0 cmMegjegyzés [PD12]: Egy félmondatbanezt is magyarázhatnád az érthetőségkedvéért…Formázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Behúzás: Első sor: 0 cmFormázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Nincs felsorolás vagy számozásFormázott: Felsorolás és számozásFormázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Behúzás: Első sor: 0 cmMegjegyzés [r13]: „And now forsomething completely different‖Úgy látom, koncepciód volt erősen elliptikusfelütésekkel dolgozni, mégis arra kérnélek aszöveg jobb befogadhatósága kedvéért vesselőre többet a mondandódból.Itt az „is‖ kötőszót nem tudtam értelmezni.Úgy hangzik itt mintha azt mondanád pl.„vannak körték, ja és van még űrszemét is‖.A határmunkálatokról viszont azért ismondhatnál valamit előrevetőleg, mert akikitthon emergenciáznak, azoknak erről afogalomról általában nincs tudásuk.Formázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Nincs felsorolás vagy számozásMegjegyzés [r14]: Az 1. de főleg a 2.pontok nekem nem világosak.Az 1., talán azt mondja, hogy itt adefiníciókkal önkényesen kizárunk valakiket,vagy bizonyos álláspontokat egydiskurzusból, ezzel normatív határt vonunk,stb. Ez lehetne tök érdekes szempont is,tudom is, hogy téged ez foglalkoztat, deszerintem, érdemes lenne jobban kifejteni!Erre az analitikusok tényleg nem reflektálnak,rájuk férne.Csak az olvasási élményt kommentálva: ezeka szövegrészek sok mindent jelenthetnek megtalán az ellenkezőjét is. Igaz, sokszor mi semvagyunk olvasóbarátak, de így az sem érthető,hogy te pontosan mit kritizálsz, akár jogosan,akár nem.„Még Lin-csi és Tö-san sem voltak igazimesterek. A bot és a kiáltás: színpadiaseszközök.‖

1)a kikötés, miszerint az anyag nyilvánvaló prioritással rendelkezik (x), egybeesik egyindividuum definíciós kísérletével: az tekinthető emergentistának, aki (x). Benedek Horváthjoggal állítja, hogy joggal, hiszen amíg a tudósközösség elfogadólag idézi Kimet, addig igaza isvan.2)a szociológiai és retorikai rekonstrukciók alapvetően externalizált álláspontokat vizsgálnak ésnem próbálnak internalizálni, pszichologizálni, ami utóbbi nehezen választható el az ad hominemtípusú érvektől„félelem attól, hogy a személy elveszti az énjének hátterét adó referenciákat és a környezetefeletti kontrollt‖)3)mert bizonyos nyelvhasználatokat figyelmen kívül hagy.Ezek közül igazából a 3) érdekes. San BaoIlyen kérdéseket Newton a Queries-ben, optikai munkája folyton bővülő mellékletébenszámosatmajd gy generációval későbbA newtoni, megdönthetetlennek hitt világkép utolsó szép évtizedei voltak ezek.A koraz emergencia, izgatta a racionális gondolkodást, hogyppen ezért olyan érdekes ezek kapcsolata az olyan nézetekkel, mint pl. Polányié.A naturalista nyelvelésnek (‘lip service to naturalism‘) a továbbiakban ?a Egy generációval később divatos problémájává váltkeverék-fogalmakVegyünk például egy leszakadó hidat. Mondjuk tésztahidat, ami 384 kg alatt roppan el, ezzelaranyérmet szerezve egy magyar főiskolásnak.Fogalom-elemzés: Fazekas, Sallay - Butterfield, Howard dícsérni az atlanti tengelytAz emergencia (a redukcióval ‘antikorreláló‘ De tényleg redukálhatatlan-e a kultúra?Formázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Nincs felsorolás vagy számozásFormázott: Felsorolás és számozásMegjegyzés [r15]:Ez a pont szinte csak avantgarde gesztuskéntvolt érthető számomra, ezért kérlek, ha nincskedved úgy átfogalmazni, hogy közérthetőlegyen, hogy itt mit mondasz, akkor ezt apontot inkább töröld. Ha a mi szövegeink isilyenek szerinted azt értem, bár túlzásnaktartom, de még akkor is jobb, ha erre utalszkonkrétabban.„szerzetestársaink őszinte korholása bántjafüleinket‖Megjegyzés [PD16]: Ez most honnanvan? Még csak nem is jelzed…Megjegyzés [r17]: A fenti szövegreutalsz itt vissza biztosan, de nehéz visszakötniaz olvasási folyamatban. Én úgy érzem, itt jóttenne, ha erősítenéd a szöveg kohézióját egypontosabb visszautalással. Az 1,2. pontokelve nagyon szétzilálnak.Megjegyzés [PD18]: jajaFormázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Nincs felsorolás vagy számozásFormázott: Felsorolás és számozásFormázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Behúzás: Első sor: 0 cmkg‖ A speciális tudományok autonómiája mellett két alapvető úton lehetséges érvelni: 1. lehetvalaki nem-reduktív fizikalista, vagy 2. lehet emergentista. A két álláspont, bár jelentős eltérésekmutathatóak ki közöttük, sok szempontból közel is áll egymáshoz. Hagyományosan azt szokásgondolni, hogy a két álláspont a magasabb szintű entitások oksági erejére való tekintettellényegében azonos problémákkal, paradoxonokkal terhes (Kim 1998). Meg kell itt jegyezniugyanakkor, hogy az irodalomban megjelenik egy olyan álláspont is, miszerint más tekintetben azemergentizmus talán rekonstruálható konzisztens álláspontként is (pl. McLaughlin 1992, Fazekas2011 - kötetünkben). na egy ilyen bekezdés plágium, ha nincs jelölve, hogy kerigeri‖De elmarad – határmunka - materialistaA redukció problémája éppúgy számosNon-emergent properties are effects that are mere summations of the effects of each of thecausal conjuncts, whereas emergent properties are effects that are not sums of the effects of eachcausal conjunct. na egy ilyen bekezdés plágium, ha nincs jelölve, hogy wikiAzóta az emergencia problémája számtalan területen felbukkant a googlből: a tudat megértésikísérleteinél éppúgy, mint a fizikalista világkép alapjainál, ahogy azt a kötet szövegei jól mutatják.A márciusi ifjak óta eltelt több, mint másfél évszázadban számos önálló, de egymással érintkező

kutatási terület határtárgyává vált az „emergencia‖. Egy ilyen kutatási mezőben biztonszámíthatunk valamekkora heterogenitásra.Formázott: Betűtípus: Garamond, DőltUgyanakkor a kötetben jó párszor megjelenő „fizikalista‖ intuícióEzzel a modern tudomány is egyetért, szakirodalmi adatok szerint bizonyos elmeállapotokkapcsolatba hozhatók az intelligencia-teszteken elért eredmények változásaival. Egyszerűbben:azok, akik elhiszik, hogy az IQ tud változni, javulni, stb. azoknak a kontrollpopulációnál jobbannő az eredménye az IQ teszteken didaktikai intervenciót követően (McKay ésDennett 2009).De mit mondhatunk a példa alapján a meghatározottságról?Egy célt (telos) meg tud valósítani egy kultúra, úgy, hogy azt magának tűzte ki: történetilegrekonstruálható, hogy az intelligencia jelentése t1 időpontban egy jelző, t2 időpontban viszontmár egy kvantifikálható mennyiség is. A didaktikai intervenció révén potenciálisan átalakítható avilág: amennyiben értéknek tekintjük a magas IQ-teszt írásának képességét, úgy az oktatást és atananyagok fejlesztését ennek megfelelően optimalizálhatjuk, effektív stratégiákat kereshetünk apopuláció IQ-jának növelésére.Ahogy az emergencia is, úgy a hippokampusz is keverék-fogalom. Mit értek ez alatt?Vegyünk egy locust, konkrét szöveghelyet:„Neuropszichológiai oldalról tekintve a pánikroham alatt megnyilvánuló szorongáslegjellegzetesebb megnyilvánulásai: az ismerős otthoni környezetre beszűkült figyelmi állapot, újszituációban az explorációs tevékenység hiánya, a környezetből a saját vegetatív funkciókmegfigyelésére visszavont figyelem, sztereotip várakozás valamilyen katasztrofális kimenetelűeseményre, félelem attól, hogy a személy elveszti az énjének hátterét adó referenciákat és akörnyezete feletti kontrollt, esetenként veszélyesen összepréselőnek, összenyomódónak érzi ateret, más esetben a nyílt tér referencianélkülisége a fal mellé húzódása, támasz keresésérekényszeríti. Az ilyen, pánikroham által kiváltott kognitív egocentrikus szingularitás a tér szubjektívtorzulását, és ebből fakadóan a téri tájékozódás zavarát okozza.Tömören kifejezve: a zavar oka az allocentrikus térben lévő új információk felvételénekkudarca, ami a már meglévő vagy egy újabb kognitív térkép felfrissítésének és megszerkesztésénekhiányával jár együtt. Metaforikusan és objektívan is: a hippokampusz a téri tájékozódás, az újinformáció befogadásának kapuja.‖ (Karádi 1998: 122).A pánikroham elemzése egyszerre használ neurológiai, idegélettani kifejezéseket, de a rohamfizikai-fiziológiai részletezésénél nagyobb hangsúlyt kap a tudatállapotok leírása. A téritájékozódás neuropszihológiáját tárgyaló szöveg végén egy nyelvhasználatot minősítő megjegyzésttalálunk: a metaforikus ill. objektív megkülönböztetése valamilyen elkülönítést éselkülöníthetőséget feltételez. Az objektív, tényállító, pl. fizikalista ‘állítást tevő‘ diskurzus ígyegyfajta speciális jelhasználat, megkülönböztethető a metaforikus, esetleg analogikus, asszociatívvagy ‘jelentés-teremtő‘ diskurzustól. A hippokampusz metaforikusan egy kapu: el tudjuk képzelniezt a szervet, mint egy kaput egy kapcsolási rajzon vagy valódi kaput, amely ki tud nyílni és be tudcsukódni. De ténylegesen is egy kapu ez a képlet: az állandóan frissített részletek nélkül is sejtenivéljük, hogy itt valamiféle fizikai átkapcsolások vannak az agyuainkban.Keverék fogalmak eltérő nyelvhasználati környezetben eltérő jelenségeket ragadhatnak meg –a hippokampusznál maradva: mást ért alatta a neuroanatómus, más gyakorlati tevékenységeksorán használja, más módon jellemzi, mint az információ-feldolgozás felől építkező modellezőtudós. Ez nem azért érdekes, mert az egyiknek véres a keze, a másiknak nem, hanem mert atudományos tudás gyakorlatokba ágyazott és ezek mára nagyon heterogének, hatalmas a távolságMegjegyzés [r19]: Ez nagyonezoterikus és nagyon hosszú vendégszöveg!Sok nehezen érthető részlettel. Picit megtudod vágni?Megjegyzés [r20]:Ezt nem értem, hogy jelentheti ugyanazt kételtérő értelemben?Mi itt a metafora? Mi az, ami objektívenkapu? Ami obj kapu, az gondolom szó szerintaz, ha a kontrasztja a metaforikus. De az mitjelentene?Megjegyzés [PD21]: Jaja, egy ilyenhosszú és ráadásul nagyon idegen nyelvűidézetet jobban meg kellene saját szavakkalmagyarázni, hogy mi is ez, mit akarsz vele,mert így nem igazán érthető. Csak hogy azelején kezdjük, pl. mi a halál az ahippokampusz? Nehéz kapunak elképzelni,ha az ember nem tudja mit kell annakelképzelni…Formázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Behúzás: Első sor: 0 cmMegjegyzés [r22]: Nem értem mitjelent itt a „ténylegesen‖. Szó szerint? Sokkalinkább ez az értelmezés tűnik metaforikusnakés a másik szó szerintinek. Sőt igazábólmindkettő inkább metaforának tűnik mintnem. Ld feljebb.Megjegyzés [PD23]: Én szimplán egyszót nem értek az egészből… nem jó…Formázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, KiemeltMegjegyzés [r24]: Valahogy jobbanvisszaköthetnéd időnként a kötethez amegjegyzéseidet, hogy relevánsabbá váljanakaz analógiák. Újra olvasva is nagyon sokexkurzus jellegűnek tűnő rész van szerintem aszövegben.Megjegyzés [PD25]: Ez a kifejezés túlsok konnotációt hoz…. csak zavaró.

olyan közösségek között, akik ilyen vagy olyan módon használják ugyanazt a kifejezést. Atávolságot egyáltalán nem metaforikusan használom: egy n-dimenziós hipertérben konkrét térbelikoordinátáktól kezdve tudománymetriai indexekben mérhető távolságon át mindenféle – fizikaiés nem fizikai – távolsággal jellemezni tudjuk a nyelvhasználók csoportjait.Fogadjuk el, hogy a jelenség létezik. Tehát korreláció van az IQ-ról alkotott vélemények között(hit 1t1 , hit 2,t1 ) és agyi állapotok között, amelyek viselkedéses megnyilvánulásként kvantifikálhatók(vis 1t2 , vis 2t2 ) és neurológiai ismeretekhez kapcsolhatók (fiz 1t2 , fiz 2t2 ). Az intervencionalistaokságfogalom szerint „megfelelő feltételek fennállása mellett a korrelációk egyértelműenmegkülönböztethetőek az oksági kapcsolatoktól a kezdeti feltételek megváltoztatásán, afeltételezett okok megváltoztatásán keresztül, ha ugyanis ez a tevékenység szisztematikusanmegváltoztatja az okozatot is, akkor egy effektív stratégiát találtunk az okozat megváltoztatására,ami nem más, mint beavatkozás az ok előidézése, megszüntetése érdekében. Ez az értelmezéstehát a manipuláció és kontroll lehetőségét tekinti elsődlegesnek az oksági kapcsolatokismeretének szempontjából. Az intervencionista elmélet terminusaiban fogalmazva egy okságiállítás azt jelenti, hogy ha egy beavatkozás (kísérlet) megváltoztatta volna C-t, akkor E is vele változott volna.Az így megfogalmazott kontrafaktuálisokat nevezi Woodward aktív, vagy beavatkozásközpontúkontrafaktuálisoknak.‖ (KERTÉSZ)Amennyiben egy didaktikai intervenció során megváltoztatható a hit azzal kapcsolatban, hogyaz IQ hogyan tud változni, vizsgálhatóvá válik az elmei okozás egy érdekes fajtája 7 .viii.Térjünk vissza a korábban idézett téri tájékozódási anomáliára és foglaljuk össze egyszerűsítvea két példát, megtoldva egy harmadik, alább bemutatandóvalhit 1 hit 2 vis 1 vis 2 fiz 1 fiz 2IQ IQ IQ nem nő IQ nő IQ nő IQ nőnemváltozikváltozikTér Tér normál beszűkült Agy PánikrohamnormálTér nemváltozikbeszűkültTérészlelésváltozikFélelem/megvernek Félelemnélküliség(=tértudatosság)normálNormáltudatneur. korr.Edzett tudatA harmadik példa röviden: a térészlelés és a félelem kapcsolata nagyon régóta ismert, számoskulturális technika (pl. vallási, ill. harcművészeti hagyományokból) fejleszti a térérzést. Vannakolyan technikák, amelyek a pánikrohamhoz hasonló állapotok előidézésének és tudatoskontrolljának fejlesztésével érik el a térészlelés kitágítását: a levegőt visszatartva sétálgatókat egyidő után általában az oxigénhiányon túl a térészlelés megváltozását is tapasztalják. Bár egyestechnikák – például jeges vízesés alatt állva meditálni – kevésbé elterjedtek, ma mind a katonai,mind a terápiás gyakorlatban számos tértudatosság-fejlesztő gyakorlatot találunk. Nyilvánvaló,hogy itt is egy fizikai rendszer egy állapota (oxigénhiány ill. extrém hideg- és fájdalomérzet) járulahhoz hozzá, hogy a térészlelés megváltozzon. Vagyis a harmadik sor azt a kulturális (ésfolytonossága alapján evolúciós értelemben rátermett) gyakorlatot foglalja össze, ahol a térészleléstudatos fejlesztésében hívők túlélési esélyt növelő (és ezzel együtt a pánikrohamok megjelenésétcsökkentő) technikákat dolgoztak ki. Mivel a tapasztalatok azt mutatták, hogy a térészlelésbeszűkülése alapvetően befolyásolja a küzdő túlélési esélyeit, a fenti, a magyarázandóra nézveleginkább releváns oknak az tűnt, hogy nem volt megfelelő a térészlelés az adott szituációban. Aza hit, hogy a térészlelés fejleszthető, –- ahogy az IQ változtathatóságában való hit is –- empirikusanMegjegyzés [PD26]: Így, ez az eléggé Gszavaival élve exkurzív szöveg inkább olyanbenyomást kelt, mintha csak meg akarnádmutatni, hogy Te milyen okos vagy, senki setudja követni, amit mondasz… jobb lenne, haérthető lenne…Megjegyzés [r27]: itt nem értem areferenciát, szóban sem értettem. Az énelemzéseimben a fiz mindig egy hit-heztartozik, azt valósítja meg.Így azt érzem, hogy már a notációd isdiszanalóg. Másfelől a lábjegyzetnél nemértem, hogy miért gondolod, hogy a mentálisokozás autonómiája elleni érvem segít ahitváltoztatás hatásának értelmezésében.Odáig értem, hogy az intervencionistaokságelmélet okságkoncepciója nekedheurisztikusan érdekesnek tűnik.Az általam vizsgált diskurzus kérdése az,hogy mi okozza vis-t: a fiz, vagy a hit. Azegyik válasz, ha van többszörös realizáció, ésaz intervencionista az okság helyesértelmezése, akkor a hit, mert csak ez teszkülönbséget a viselkedésben.Az én válaszom erre az, hogy így lenne, ha azoksági kapcsolatokat nem aháttérfeltételeikkel együtt individuálná ez azelmélet.Már nem ebben a cikkben írom, de mostéppen azzal foglalkozom, hogy világosabblegyen a diskurzus tétje. Azt hiszem a legjobbmegfogalmazás az, hogy a tét az, hogy amentális saját jogán okoz-e, abban azértelemben, hogy a fizikai alapjai nem adnakmagyarázatot erre a képességére, vagy vanugyan saját oksági ereje, de az magyarázható arészeinek oksági erőiből.Ez független kérdés lehet attól, hogy reálisdolgok-e a hitek, vagyis az, hogy okságierejük magyarázható még nem jelenti, hogyazonosak a fizikai alkotóelemeikkel.7

visszaigazolódó, ‘önbeteljesítő‘. A fizikai szubveniensek meghatározóak a viselkedéses kimenetek(vis1, vis2) szempontjából – az edzett harcos általában győz, a kezdő nem is igazán harcol (lásd„Kecskebűvölők‖) 8 . Az alábbiakban bemutatok egy érdekes – és, amennyire meg tudomállapítani, elég tipikus – példát erre és egyben kísérletet teszek megértetni azt, hogy mit érteknaturalista nyelvelés alatt.Horváth Benedek bevezető tanulmánya például, mielőtt jellemezné azemergencia fő tételeit,Az ilyen különbségek azt mutatják, hogy a szerzők minden erőfeszítése ellenére azemergenciával foglalkozó kutatási területek heterogenitása nyomot hagyott a kötetben. Ennekismeretében teljesen érthető a szűkebb szakirodalmi merítést (de azt részletesen) feldolgozótanulmány-szerkesztés, amely a kurrens szakirodalmi vitákhoz kapcsolja a szövegek egy részét.Más szövegeket nem „az ismerős otthoni környezetre beszűkült figyelmi állapot‖ jellemzi, hanemépp a heterogenitás kihasználásával építkeznek – gyakran tentatívan, de mindig innovatívan.Dinnyei Márton tanulmánya például Polányi rétegzett ontológiáját felhasználva kapcsolódik akortárs vitákhoz.ii.Amellett érvelek, hogy az emergentizmus egyik alappillérének tekintett tulajdonság-dualizmusgazdaságosan értelmezhető egy ontológiailag monista de szubsztancia-dualista világképben.vi.A példák kapcsán is idézhető a gyenge emergencia álláspont egyik klasszikus szöveghelye.Alexander még a modern rendszerelméletek előtt írta, hogy „a fejlődés egy bizonyos szintjén lévőneurális folyamat rendelkezik a tudat minőségével‖. Mint láttuk, ha az agy bizonyos ingerekrepánikrohammal reagál, akkor az a tértudatosság beszűküléseként, tudati minőségként ismegjelenik. A térészlelés fejlesztése pedig jól mutatja: „egy mentális folyamat egyúttal egybizonyos rendű életfolyamat is.‖ (Alexander 1927: 5-6)Azonban vegyük észre, hogy itt a lokális hatásokon messze túlmutató változásokról beszélünk.Hiszen egy mentális folyamat w (t1 időszakban fejlesztem a tértudatosságomat) releváns oka egymásik mentális folyamatnak v (t2 időszakban túlélési esélyeimet növelem a kifejlesztettképességgel). Ráadásul w és v a kulturális evolúció egyéb mechanizmusaival releváns okai atársadalmi élet bizonyos folyamatainak, amelyek, ismét visszahatva a mentálisra, a közösségireprezentációkból és hitekből azok egyéni változatait hívják létre. (Ehhez vö. Paksi tanulmányait,majdnem mindet, amit a kötet tartalmaz, és mindet, ami Csányi Vilmos munkáját elemzi.)És mindez jól illeszkedik olyan antiredukcionista szerzőkhöz, mint Alexander: „A magasszintű minőség emergeál az alacsony szintű létezőn, és amely magas szintű minőség eredetét ebben(therein) az alacsony szintű létezőben hordja, de amely mégis onnét (therefrom) bukkan fel, s nemtartozik ahhoz az alacsony szinthez, hanem a létezés egy új szintjét konstituálja viselkedésénekspeciális törvényeivel együtt. […]‖(Alexander 1927: 46-47)De persze a kultúra, az „csak elemi részecskék, csak atomok, csak molekulák‖ és „nincsenekkartéziánus értelemben vett lelkek, sem entelecheiák, sem a vitalisták által elgondolt életerők.‖ Éshát a Göncölszekér is atomokból áll.8 vö. „A siker fizikai és kémiai „okainak” megállapításáról helytelen lenne beszélni, mert egy gép sikerétműveleti elvei határozzák meg, amelyeket nem lehet fizikai-kémiai fogalmakkal meghatározni. Ha egystratagéma beválik, azért válik be, mert összhangban van előre átgondolt belső elveivel, ha nem válik be, azelőre nem látott külső okok következménye.” (Polányi 1994 II.: 147-48)Megjegyzés [r28]: itt szerintem valamielcsúszik közöttünk, vagy nem értelek. Ld.előző megj.Megjegyzés [r29]: Nem emlékszem errea filmből, szerintem más se fog, de ez meginteléggé avantgarde utalás és nem látható azsem, hogyan kapcsolódik a Polányislábjegyzethez.Megjegyzés [PD30]: Nekem is teljesenérthetetlen.Megjegyzés [PD31]:jaja! legalább egy bekezdést, miről lesz szó,mi mellett fogsz érvelni, stb… pdMegjegyzés [PD32]: Volt ilyenerőfeszítésünk? Én nem hiszem, sőt, éppenellenkezőleg, nem akarjuk megváltani avilágot (még! ;) ), szerintem fontos, hogylátszódjék egy ilyen első kötetben, hogy ezmilyen heterogén cucc… (még! ;) ) de azértnem fogok minden ilyent kommentálni, csakmegakadt rajta a szemem… AKKOR AZÉN CIKKEMNEK MIÉRT KELLETTVOLNA HOMOGÉNNEK LENNI???ZGFormázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, KiemeltFormázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Nincs felsorolás vagy számozásFormázott: Felsorolás és számozásMegjegyzés [PD33]: De teljesenkomolyan azt lenne érdemes megvilágítani,hogy miért tartod fontosnak kiemelni, hogyez a másik fizikalizmus hagyomány nemjelenik meg a kötetünkben? A szerzőkszámára ez egyszerűen irreleváns, nem erről afizikalizmusról beszélnek, hanem a maiirodalomban bevett fizikalizmusról, miérthelytelen ez szerinted?Formázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Behúzás: Első sor: 0 cmMegjegyzés [r34]: Mihez képest vegyükészre és pontosan mit vegyünk észre?Megjegyzés [PD35]: Személyesérintetségemből fakadóan is kérdezem: hö?Megjegyzés [PD36]: Gergő alábbimegjegyzése zseni.Megjegyzés [r37]: Ebből a részbőlnekem eléggé hiányoznak a logikaikapcsolatok. Szerintem a kötet legtöbbtanulmánya többet tett azért, hogy érthetőlegyen. Ez picit olyan szövegként, mint egyprojekciós teszt.„Evőcsésze-mosogatás közben Tung-san kétvarjút figyelt, ahogy egy békán marakodtak.Arra jött egy szerzetes és megkérdezte:– Miért süllyedtek ezek idáig?– Temiattad – felelte a mester.‖

Egy új energetikai képlet meghatározásához Mantak Chia már nem csak nyugati anatómiáthasznál, mint a hipotalamusz leírásakor: „A Kristálypalota. Az agy irányít minden testi folyamatot,akár akaratlagos, akár nem. Megjegyzi, amit érzékelünk és elküldi reakcióinkat a környezetnek. Haaz energiát keringetjük és a lenti pontoktól az agyba kerül, az agyunk egészséges marad és amemóriánk is megerősödik.A Kristálypalota az agy közepén található. Ha elképzelünk két vonalat, az egyiket a koronátóllefelé, a másikat a Harmadik Szemtől hátrafelé (a fülcsúcs magasságában), találkozási pontjuk lesza Kristálypalota központja, amelyet a tobozmirigy, a talamusz, a hippotalamusz és az agyalapimirigy vesznek körül. Itt a motorikus és érzékelő idegrostok és idegszövetek sűrű hálót alkotnak.Meditáció során a Kristálypalota ovális kristályként jelenik meg, amely higanyszerű fénybenragyog.‖Mivel a keleti hagyományban a tudat megismerését nem intuíciókra, hanem gyakorlatokraépítik, a szöveg instruál, hogy segítsen kialakítani a kedvező állapotot (akár a tértudatossággyakorlatainál): „A Kristálypalota tojás alakú; csúcsa kb. 15 fokos szögben a korona hátsó fele felémutat. Amikor finoman hátrahúzzuk az állunkat, a kisagyi pont megemelkedik és segít aKristálypalotának kinyílni és még jobban befogadni a külső energiákat. A tojás csúcsa atobozmirigy; közepe a talamusz és a hipotalamusz; alsó része pedig az agyalapi mirigy.‖A tanítások mellé illik leírni a visszaigazoló jelet is: „Ha a Kristálypalota nyitott, fényleni fog,mint sokmillió apró kristály. Fényt bocsát kis és nyel el, felébreszti belső tudásunkat és a mélyenrejlő képességeinket. Fényt és tudást kap az Univerzumtól és továbbadja azt a szerveknek és amirigyeknek, hogy megerősítse őket.‖ (Chia 2004: 238)Megjegyzés [PD38]: Én azt tanultam atanáraimtól a BME GTK Tudománytörténetés Tudományfilózófia doktori iskolában,talán hallottál már róla, hogy az ilyenidézeteket, ha hozunk, saját szavakkal ésfogalmakkal kell rekonstruálni és értelmezni,különben nem ér az egész semmit.Megjegyzés [r39]: Ez nekem nagyonlóg a levegőben. A szöveg egyáltalán neminstruál, nem segít, hogy ki tudjam alakítaniaz értelmezéshez szükséges tudatállapotot.

x.Próbáljuk gyorsan átfutni a következő idézetet:„Annak érdekében, hogy tanulmányozza a mechanizmusok etiológiai emberi affektívbetegségek, van egy bőséges használata a különböző állati modellekhez. Tovább a genetikaitényezők, amelyek hajlamosítanak a psychopathologies, a környezeti stressz is fontos szerepetjátszik az etiológiája e mentális betegségek. Mivel a legtöbb emberben stressz ingereket vezetőpszichopatológia olyan társadalmi jellegű, a tanulmány a társadalmi feszültségek következményeikísérletes állatmodelleken nagyon értékes. A jelenlegi felülvizsgálat arra összpontosít, az egyikilyen modell, amely a rezidens-betolakodó paradigmában. Különösen a hosszú távúkövetkezményei lehetnek a társadalmi vereség patkányok fogják értékelni. Adatoklaboratóriumunk a következményei szociális vereséget érzelmi viselkedés, a stresszválaszkészséget és szerotonerg funkciók kerülnek bemutatásra. Továbbá, mi fog belemenni arészletekbe a hippocampus működése a társadalmilag hangsúlyozta patkányok. Nagyon legújabberedmények azt mutatják, hogy van különbség hatása rövid kétszeres társadalmi vereség ésvereség ismétlődő szociális stressz a dendritikus remodelling hippocampus CA3 neuronok, és ezhatással van a hippokampusz és az LTP KFT. Mind a strukturális és elektrofiziológiai változásokfő neuronok a hippocampus vereség után tárgyaljuk, hogy a kapcsolat fenntartása a kognitívteljesítmény volt megfigyelhető a társadalmilag hangsúlyozta patkányok. Az eredmény jelzi, hogya nagy dinamikatartomány az adaptív plaszticitás az agyban, amely lehetővé teszi az állatokviselkedési alkalmazkodni a korábban már előfordult stresszes helyzet a progresszió az idő.‖ 9Ugye a furcsa a szöveg? De valamennyire érthető, hogy a szociálisan bestresszelt patkányokhippokampusza megváltozik, és az adaptív plaszticitásnak megfelelően viselkedéses adaptációteredményez. De az explicite megfogalmazott angol absztrakt kulturális tudása csak részbenrekonstruálható, a google translate fordításában az eredeti LTP (Long-term potentiation (LTP))megmarad, de a long-term depression (LTD) magyarul KFT.Az elemzésben megedződött „tudatos szabályértelmező‖ helyett az „intuitív feldolgozó‖ kell,hogy munkába álljon. Smolensky virtuális gép analógiája jól leírja ezt a különbséget az értelmezésifolyamatban: „A tudatos szabályértelmező szintaktikai tárgyai azok a szemantikai entitások,melyeket a feladat domíniumának leírásakor használunk (pl. „energia‖). Ezzel szembeállítva azintuitív feldolgozó tárgyai a fentebb látott, megosztott mikrojegyes reprezentációk. Ezek areprezentációk, mint láttuk, folyékony, s állandóan változó kapcsolatban vannak a fogalmi szintenemlegetett entitásokkal (olyanokkal, mint a kávé és a labda). Ebből az következik, hogy a tudatosszabályértelmezőn futtatott programoknak olyan mondattanuk és szemantikájuk van, mely aterület magas szintű szemantikájával hasonlítható össze. (Ez nem véletlen, pontosan ezen a magasMegjegyzés [r40]: Ez lehet esetlegrövidebb? Kevesebből is kiderül, hogy milyenegy ilyen fordítás. Így szerintem feleslegesenterheljük az olvasót.Megjegyzés [PD41]: Ez már teljesenkomolytalan. Szerintem ezzel már akommentárod értékeit veszélyezteted.Megjegyzés [PD42]: Mit akarsz ezzel ateljesen komolytalan google fordító dologgal?Megjegyzés [PD43]: Ez a sok s márversbe illik.9 Az eredeti: „In order to study mechanisms involved in the etiology of human affective disorders, there is anabundant use of various animal models. Next to genetic factors that predispose for psychopathologies,environmental stress is playing an important role in the etiology of these mental diseases. Since the majority ofstress stimuli in humans that lead to psychopathology are of social nature, the study of consequences of socialstress in experimental animal models is very valuable. The present review focuses on one of these models thatuses the resident-intruder paradigm. In particular the long-lasting effects of social defeat in rats will beevaluated. Data from our laboratory on the consequences of social defeat on emotional behavior, stressresponsivity and serotonergic functionality are presented. Furthermore, we will go into detail on hippocampalfunctioning in socially stressed rats. Very recent results show that there is a differential effect of a brief doublesocial defeat and repetitive social defeat stress on dendritic remodeling in hippocampal CA3 neurons and thatthis has repercussions on hippocampal LTP and LTD. Both the structural and electrophysiological changes ofprincipal neurons in the hippocampal formation after defeat are discussed as to their relationship with themaintenance in cognitive performance that was observed in socially stressed rats. The results are indicative ofa large dynamic range in the adaptive plasticity of the brain, allowing the animals to adapt behaviorally to thepreviously occurred stressful situation with the progression of time.” (Buwalda et al. 2005 ).

tagoltsági szinten érvényesülő modellek ezek.) Az intuitív feldolgozón futó programokkalugyanakkor nem ez a helyzet. Az én [Andy Clark] terminológiámat használva a tudatosszabályfeldolgozó szintjén futtatott programok szemantikailag áttetszőek, s a szemantikakönnyedén levihető a formális szintre, míg az intuitív feldolgozóprogramoknál nem ez a helyzet.A két feldolgozó közül evolúciósan alapvetőbb az intuitív, s Smolensky szerint ez felelős mindenállati viselkedésért, valamint az emberi viselkedés jó részéért is, beleértve ebbe ‘az észlelést, agyakorlott mozgást, a könnyed nyelvi viselkedést, a problmamegoldás és játék során megjelenőintuíciót, vagyis a készségszintű teljesítmény minden esetét (Smolensky 1988,5).‘‖ CLARK 164Jól tudjuk a korábbiakból, hogy „Az emergentista számára a fizikai anyag nyilvánvalóprioritással rendelkezik a valóság felépítésében.‖ De nyilvánvaló, hogy filozófiai állításokat egynyelvi rendszerben, ráadásul egy szemantikailag nem áttetsző rendszerben kell tennünk.„Feltételezzük ugyanis, hogy gyökereit tekintve maga a kognitív rendszer is szubszimbolikusrendszer, amely különböző esetekben közelíti annak a szimbolikus rendszernek a viselkedését,amely fogalmi egységeket manipulál. Minél nagyobb az úgynevezett dimenzionális váltás a fogalmileírás és a hálózat egységeinek szemantikai értelmezése között, annál durvábbá válik amegközelítés.‖ CLARKxi.Descartes dualizmusa módszertani megalapozása elég egyértelmű: „Azok, akik nem egybizonyos rendnek megfelelően filozofáltak, másként vélekedtek erről a tárgyról, mert soha nemkülönítették el eléggé gondosan lelküket, vagy azt a valamit, ami gondolkodik, a testüktől, vagyattól a valamitől, aminek hosszúságban, szélességben és mélységben van kiterjedése. Mert bárkönnyen elhitték, hogy a világon vannak, és bármilyen más dolognál biztosabbak voltak ebben,mindamellett, mivel nem ügyeltek arra, hogy önmagukon, mikor egy metafizikai bizoinyosságrólvan szó, csupán csak a gondolkodásukat szabad érteniük, s mivel épp ellenkezőleg, inkábbszerették hinni, hogy ez az önmaguk a testük, amelyet a szemükkel látnak, kezükkel tapintanak, ésamelynek, nem a maga helyén, az érzékelőképességet tulajdonítják, ezért nem ismerték megelkülönítetten a lelkük természetét.‖ D31 FIl alapelvei.A kristálypalota leírásakor Mantak Chia a következőket írja: „A Kristálypalotán ezen kívül van10 lyuk is, amelyek megfelelnek a 10 Égi Nemzetségnek, melyek a kínai asztrológia szerintminden, a Földre hatással levő égi energiát szabályoznak.‖ A rendszer energetikai állapota szoroskapcsolatban áll a hangulattal: „Ha a korona nyitott és kapcsolatban van a többi központtal,sugárzó boldogságot érzünk és a magasabb erők segítségét. Láthatjuk az aurát és az „irányítófényt‖, amely a testből való kilépéskor vezet (nem csak a halál alkalmával). Ha a pont le van zárva,érzékcsalódásaink, képzeteink lehetnek, fájhat a fejünk, kiszámíthatatlan hangulatváltozásoktörténhetnek; esetleg áldozatnak, szolgának érezzük magunkat.‖ (Chia 2004: 239)A patológia (és a hippokampusz) felől ezt olvassuk: „Mivel a patológiás szorongás alatt ahippokampusz funkcionálisan blokkolva van (az élmény, a történés nem kap térbeli és időbelihorgonypontokat), a mérleg serpenyője a parietális kortex által feldolgozott egocentrikusinformáció javára billen, ahol az archaikusabb szervezésű kontextustól független funkciókdominálnak. … Feltételezzük, hogy a patológiás szorongás során valamiképp átállítódik a giruszdentátusz szinaptikus súlymátrixa, ami a kapu záródását okozza. A továbbiakban már csak az akérdés, hogy mi az, ami a szinapszisok áthangolását okozza 10 ‖ (Karádi 1998: 123-124).A két utóbbi idézet – bár radikális más világképben, testmodellben és metafizikai rendszerbennyeri el értelmét, mégis strukturálisan hasonló módon, egy kapu nyílásaként ill. záródásaként ír leagyi és érzelmi, energetikai és spirituális kapcsolatokat. Ez megerősíti azt, hogy „(2) léteznek olyanstrukturális tulajdonságok, amelyekkel egyetlen alkotórész sem rendelkezik, csak maga astruktúra‖, bár itt a struktúra a nyelv, a létrehozó az emberi tudat.Megjegyzés [PD44]: Hivatkozzunkhelyesen…Megjegyzés [r45]: Ez is lehetne tökérdekes, de a fejezetből sem világos mit isüzensz nekünk végül. A formális eszközökkelvan bajod, vagy a terminológiaiambiguitásokkal ezzel összekapcsolva?Megjegyzés [PD46]: Ebben a x.részben ez az egyetlen érthető állítás, és ezértékes is. De teljesen elveszik akomolytalanságban. Inkább erről kelleneírnod, érthetően egy fél oldalt.Megjegyzés [PD47]: És legyen benneaz irodalomjegyzékben…Megjegyzés [PD48]: Tényleg jó lenne,ha ebben segítenél nekünk…Megjegyzés [PD49]: Ez a durva szövegott alább, minek a lábjegyzete, Karádié?NEM SAJÁT ÖSSZEFOGLALÓ AMÁSIK CIKKRŐLZG10 A hippokampusz dorzális léziója és az epiphysis viselkedésbeli változásokhoz vezet. Egyes kutatók amellettérvelnek, hogy tobozmirigy stressz-szintet csökkentő faktorainak hatását a hippokampusz funkcionális állapotaimediálják. (Arushanyan ésBeier 1998 )

Haladjunk Jackson és Petit (1996) nyomán, akik „már jóval korábban felvetették azt az ötletet,hogy tekintsük úgy, a magasabb szintű leírások lehetnek helyes oksági magyarázatok abban azértelemben, hogy azt emelik ki magyarázóként, ami a magyarázandóra nézve leginkább releváns.Ők ugyanakkor azt is állították, hogy metafizikailag nézve, az oksági hatóerőt továbbra is az elemifizikai szint produkálja. Attól tehát, hogy a releváns magyarázót sikerült kiemelni, még csak azepisztemológia kontextusában nyertünk csatát, ez még nem jelenti, hogy metafizikai szempontbólis eldőlt a kérdés, hogy honnan nyerik oksági erőiket a magasabb szintű tulajdonságok.‖ (Kertész)De mintha az episztemológia elég is lenne, metafizikailag nincs nagyon mit eldönteni: egyenergetikai kapu kinyitása a világmindenség megtapasztalását, egy neurológiai képlet kapujánakbezáródása saját – testünkbe zárt, klausztrofób – pánikunkat okozza. Ahogy az Gergely cikkébőlkövetkezik: a beavatkozásközpontú kontrafaktuálisoknak nem nagyon smakkolnak a nem reduktívfizikalizmus alaptézisei. Azonban a heterogén tudomány korában mit értünk az alatt, hogy „(1) avilágban minden fizikai alkotóelemekből épül fel‖, vagy, hogy egy másik állítást vegyünk, amibenaz emergentizmus és a reduktív fizikalizmus egyetérthet: „(3) minden magasabb szintűtulajdonság alacsonyabb szintű tulajdonságokon szuperveniál.‖?xiiAz itt kifejtett álláspont fizikalista, annak Neurath-i értelmében. Módszertanilag relativista,minden diszkurzív rendszerben kifejezhető tudást „léthezkötöttnek‖ tekint (ld. Mannheim.).,Naturalista, mert a filozófiai kérdéseket nem tartja a tudomány kérdéseitől elválaszthatónak.Szemantikailag finitista, hűen a szociálkontruktivista paradigmához. De produktív előfeltevésnektekinti az ontológiailag monizmust és a szubsztancia-dualizmust. A test és a tudat problémájánakvizsgálatakor ‘releváns okokat‘ keres beavatkozásközpuntú, empirikus munkák kapcsán, a testtudat-dialóguselemzését mind empirikusan, mind nyelvi elemzés révén vizsgálhatónak tartja, akurrens filozófiai viták elemzésekor azonban elsősorban szemantikai és strukturális elemzésthasznál. A szemantikai jelenségekről ejtettünk már szót (lásd a ‘keverék-fogalmakat‘, abuborékokat, vagy a kulturálisan eltérően szerveződő ‘lexikonokat‘), de a strukturálisszempontokat épp hogy elkezdtük vizsgálni 11 . Bár sok esetben ugyanazon kifejezés alatt mástértenek a szerzők, gyakran eltérő megfogalmazások strukturálisan illeszthetőnek tűnnek.Például Broad transz-ordinális törvényei számos hasonlóságot mutatnak Polányihatáérfeltételeivel. Vegyük először a gépi metaforát. Tudatunk egy gép. Észlelési folyamatai és atudattartalmak egy gép analógiájára leírhatók műveleti elvekkel, amelyek „határfeltételeketszabnak az alacsonyszintű fizikai folyamatoknak (marginális ellenőrzés elve; vö. Polányi 1997:197;, Poláanyi 1966: 41)‖A tudatra igaznak tűnik, hogy ―(2) … az alacsonyszintű fizikai folyamatok feltételek közészorítják a lehetséges műveleti elveket. (3) Tehát egy kölcsönös, kettős viszony meghatározásárólbeszélhetünk, melyben a magasabban szervezett entitás a fizikai alapentitások határfeltételeitmegszabó műveleti elv alapján jön létre, ugyanakkor az alacsony szint törvényein és okságiviszonyain alapulva.‖ A lehetséges műveleti elvek például a színeknél viszonylag jólkörvonalazhatók: Paul Churchland óta számos filozófus foglalkozott a (legtöbbször háromdimenziós) színterek – most már mondjuk így – határfeltételeivel.De még érdekesebb, ha mindezt magasabb szintű, kognitív folyamatok felől értelmezzük.Egyfajta teleologikus, vagy, ha már az emberi kogníció fejlődését elsősorban egy adaptív rendszerevolúciójának tekintjük, egyfajta teleonomikus nyelvhasználathoz vezet: „(I.) Egyfelől a műveletielvek a magasabb szintű entitás „sikeréről‖ adhatnak számot, „kudarcáról‖ nem. Vagyis aműveleti elvek (hibátlansági szabályok) csak egyfajta hibátlansági terminológiában értelmezhetők.‖A műveleti elvek szemantikája diszkontinuus a fizikai világot leíró nyelvvel – állítja Polányi.„(II.) Másfelől a műveleti elvek nem redukálhatók a fizikai törvényszerűségekre. Polányimegfogalmazásában: „[…] a dolgoknak az az osztálya, amelyet egy közös műveleti elv definiál,még csak megközelítőleg sem határozható meg fizikai vagy kémiai fogalmakkal.‖ (Polányi 1994Megjegyzés [r50]: Ezzel hajlamosvolnék részben egyet érteni. De mégisnormális igény, hogy azt, ahogyan bizonyosdolgokról különböző diskurzusokbanbeszélünk megpróbáljuk valahogyanösszeegyeztetni. Ezt, ahogy most látom, csakmetafizikai feltevéseken keresztül tudjukmegtenni.Azon kívül egy csomó esetben éppen azhozza létre a kapcsolatokat területek között,hogy valahogy gondolkozom a metafizikáról.Még az is igaz lehet, hogy a metafizika csakegy modellje annak, ahogy a világról és amegismerésről beszélek és több modellje islehet, de az szerintem gyenge álláspont, hogya világ maga széttagolt, mert többféleképpenbeszélünk róla és pont.Persze ennek a mondatnak akkor lenneértelme, ha elmondanád, hogy mit gondolszmetfiz és episztemológia viszonyáról és miértnincs mit eldönteni metafizikailag.Egyszerűen azért, mert a témáról folyódiskurzusban az az elfogadott álláspont, hogykell és értelmes metafizikai kategóriákbangondolkodni és érvelni.Megjegyzés [PD51]: Talán érdemesinfo: no, én itt fáradtam el teljesen ésvesztettem el a fonalat minden erőlködésemellenére. Szerinted egy nem érdekelt, átlagolvasónál ez a pont hol jön el?Megjegyzés [PD52]: Wow, hogyan?erre kíváncsi vagyok! fölébresztettél!Formázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, Nem FélkövérFormázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, Nem FélkövérMegjegyzés [PD53]: Ez az idézőjel tutinem ide kéne…Formázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, Nem FélkövérFormázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, Nem FélkövérMegjegyzés [PD54]: Ez megint kinekaz idézete?Megjegyzés [PD55]: Hát én Polányiismeretében sem tudom követni ezt agondolatmenetet Paul barátunkig…Megjegyzés [PD56]: Nem fogjáktudni…11 Lásd még Szántó Veronika cikkét a struktúra vizsgálatának jelentőségéhez.

II.: 142). Nagyon hasonlót állít Broad: „Másképpen fogalmazva, az a törvény, amely valamilyenszabályszerűséget állít egy ember idegrendszere és egy szag benyomása között, nem dedukálhatóáltalános természettörvényekből. Egy ilyen törvény – Broad terminusaiban megadva – egy„transz-ordinális‖ törvény volna (lásd még a kritériumok résznél).‖ (Horváth):―A transz-ordinális törvények szomszédos szintű aggregátumok tulajdonságait kötik össze. Aés B szomszédos és növekvő szintű, ha minden B szintű aggregátum A szintű aggregátumokbóláll, és ha van néhány olyan tulajdonságuk, amilyenekkel semmilyen A szintű aggregátum nemrendelkezik, és nem is vezethetők le az A-tulajdonságokból és a B-komplexum struktúrájábólolyan kompozíciós szabályok segítségével, amelyek alacsonyabb szinteken manifesztálódtak. […]A transz-ordinális törvények azoknak az irreducibilis tényeknek a kifejeződései, miszerint egyaggregátum, amely a szomszédos alacsonyabb szintű aggregátumok ilyen-és-ilyen arányú és ilyenés-ilyenelrendeződésű összességéből áll ilyen-és-ilyen jellemzőkkel és visszavezethetetlentulajdonságokkal rendelkezik.‖ (Broad 1925: 77-78, ford. FP)Az, hogy sok szerző egyfajta áthidalhatatlan szakadékról (visszavezethetetlen tulajdonságokról)beszél nagyon ‘logikus‘: „a ‘„Víz színtelen‘‖ kijelentés logikailag valóban nem vezethető le olyanállításokból, amelyekben nem szerepel a ‘„víz‘‖, illetve a ‘„színtelen‘‖ kifejezés.‖ (Horváth)De csak addig hisszük, hogy vannak levezethetetlen emergens tulajdonságok, amíg nincsenek„birtokunkban olyan ún. általános kompozíciós törvények, amelyek meghatároznák, hogy azalacsonyabb szintű komponensek miként lépnek egymással kölcsönhatásba úgy, hogy azokönmaguktól független, csak az egészre jellemző tulajdonságokat hozzon létre.‖ (Horváth)Azonban az, hogy Broad és Polányi nézetei között hasonlóság van, hogy ezt a hasonlóságot letudjuk írni, azt mutatja, hogy kereshetünk általános kompozíciós mintákat, törvényszerűségeket.Kapuk, amint nyílnak a gyakorlás magasabb szintjein, kapuk, amik záródnak pánikroham esetén.Sőt. Ha elfogadjuk, hogy a kompozíciós törvények nem deduktívak, hanem intuitívkapcsolódásokon keresztül jelentkezőek, akkor nyugodtan megengedhetjük magunknak aszubsztancia dualizmust is: „Az emergencia nem egy ontológiai jellegzetesség, ami bizonyosjelenségekben benne rejlik; inkább tudásunk hatáskörére enged következtetni egy adott időben;így az emergencia nem rendelkezik abszolút, csak relatív karakterrel […]‖ (Hempel 1965: 263).Fenntarthatjuk az ontológiai monizmust (és Polányit is érthetjük úgy, hogy ontológiaipluralizmusa egyfajta relativizmus vagy még inkább agnoszticizmus), és visszakapcsolódhatunkDescartes-hoz: „Általánosságban is, valamennyi olyan attribútum, amely előidézi, hogy különfélegondolataink vannak ugyanarról a dologról, mint például a test kiterjedése, valamint az asajátossága, hogy több részre van osztva, kizárólag csak azért különbözik a testtől, amely a tárgy aszámunkra, és kölcsönösen is csak azért különböznek egymástól, mert néha anélkül gondoljukzavarosan az egyiket, hogy a másikat is gondolnánk. Emlékszem arra, hogy összekevertem agondolati különbséget a modálissal azoknak a válaszoknak a végén, amelyeket metafizikaielmélkedéseimről küldött első ellenvetésekre adtam, de ez egyáltalán nem áll ellentétben azzal,amit ezen a helyen írok, mert mivel ott nem állt szándékomban ezt a témát kimerítően tárgyalni,elegendő volt számomra mindkettőt a reálistól megkülönböztetni.‖ (Descartes 1998: 59, §62)A szubsztancia-dualizmus ugyan az értelmen túlinak tekinthet bizonyos dolgokat: „soha nemfogunk vitákba bonyolódni a végtelenről, mivel nevetséges lenne, ha mi, akik végesek vagyunk,valamijének meghatározására vállalkoznánk, és ezáltal végesnek feltételeznénk, miközbenmegpróbáljuk őt megérteni.‖ (Descartes 1998: 39, §26). Azonban interakcionalista változatavalójában kontinuus a fizikalizmussal: „Ha az agyalapi pont nyitott, bölcsek vagyunk; ha le vanzárva, döntésképtelenek vagyunk.‖ (Chia 2004: 241)Az interakcionalista így nem tartja rémisztőnek a dualizmust, sőt, mivel a nyelv, amely révénbármelyik világról és általában bármiről beszél a maga szemitranszparens módján köti össze azértelmezés domíniumait, valójában nem is kell, hogy nyelvi szinten kívüli elveket keressen,szemben a kötet szerzői által hivatkozott szerzővel, pl. Polányival: „Polányi megközelítésébenminden magasabb szintű entitás esetében (például egy gép vagy egy élőlény) léteznie kell egy (vagytöbb) elvnek, mely részeit koordinálja, szervezi mozgását. Ezen elv külsődleges kell legyen magánMegjegyzés [PD57]: És rohadtul nemderül ki, hogy akkor mi is az a hasonlóság, ésfőleg hogy annak mi a jelentősége, milyenkövetkeztetést lehet ebből levonni. És akülönbségek? Arról miért nem beszélünk?Megjegyzés [PD58]: Na, ez pl. nagykülönbség Broad és Polányi között, nemmindegy, ki mit enged(het) meg.Megjegyzés [PD59]: Miért isengedhetjük meg a szubsztanciadualizmust?Az egész emergentista gondolatnak az alényege, hogy ne szubsztancia-dualista alaponálljunk szembe afizikalizmussal/redukcionizmussal. Vagyis ezegy bazi kemény kijelentés a részedről,amihez képest finoman szólva nemtámasztod alá.Megjegyzés [PD60]: Sőt, az ittkövetkező idézet kifejezetten episztemológiaiértelmezésről beszél, tehát csak vágod a fát,alátámasztás helyett. Őszintén nem értelek.Megjegyzés [PD61]: Persze, sőt, ezenaz alapon Polányit érthetjük a Jedi hithallgatólagos megalapozójának... LukeSkywalker legyen velünk!

az entitás empirikusan megfigyelhető viselkedésén.‖ (Dinnyei)A tudatgép szintjén – amennyiben a nyelvi tartalmakat nézzük – tehát a magasabb szintű elveka nyelvi háttér mátrixából olvashatók ki: „[…]a gép mint egész két egymástól eltérő elv irányításaalatt működik. A magasabb szint a gép konstrukciós elve, ez korlátozza az alacsonyabb szintűt,amely azokat a fizikai-kémiai folyamatokat foglalja magába, amelyeken maga a gép alapul.‖(Polányi 1992: 237)Polányi modellje alapján a tudatgépről „Azt mondhatjuk, hogy ezek az elvek egy élettelen rendszerhatárfeltételeit szabják meg – a feltételek egy olyan halmazát, amelyet a természet törvényeikifejezetten meghatározatlanul hagynak.‖ (Polányi 1997: 197) Az elvek pedig csak egy hibátlanságiterminológiában értelmezhetők – mikor működik illetve nem megfelelően a gép. Pánikroham,vagy clare et distincte: „Vannak embrek, akik egész életükben nem észlelnek semmit azon a módon,ahogyan az a helyes ítéléshez kell. Mert annak az ismeretnek, amelyre egy kétségbevonhatatlanítéletet építhetünk, nem csupán világosnak, hanem elkülönítettnek is kell lennie. Világosnak aztnevezem, amely olyképp van jelen és olyképp nyilvánvaló egy figyelmes elmének, mint amikor aztmondjuk, világosan látjuk a tárgyakat, melyek jelenvalókként elég erőteljesen hatnak, és aszemünk állása is megfelelő a nézésükhöz. Elkülönítettnek pedig azt nevezem, amely annyirakörülhatárolt, és az összes többitől különálló, hogy csakis azt foglalja magában, ami nyilvánvalómódon jelenik meg annak az embernek, aki a kellő módon veszi szemügyre őt.‖ (Descartes 1998:48, §45)Amennyiben a magasabb szintű entitásra vonatkozó ismerettel rendelkezünk: „[…] arrakövetkeztethetünk, hogy abban a tudásunkban, amely egy hibátlansági szabályt megtestesítő,átfogó entitásra vonatkozik, a fizika vagy a kémia kínálta információk csak járulékos szerepetjátszhatnak.‖ (Polányi 1994 II.: 145-46)Amennyiben pedig a tudatgép funkcióit egy ágens által irányíthatónak tekintjük, úgyszubsztancia vitalisták vagyunk: „a komplex rendszer viselkedését nem lehet csak a fizikai részeirehivatkozva magyarázni; szükség van bizonyos speciális, nem-fizikai összetevőkre is. Ez a nézet azún. speciális összetevő elmélet egy típusa, amely szerint tehát a komplex egész viselkedése egyspeciális összetevő jelenlétén alapul, amely más viselkedést produkáló objektumokban nincs jelen,ezért nem is lehet izolálni. Vagyis a komplex egész viselkedése nem ragadható meg az izolálhatófizikai részek viselkedésének megismerése alapján.‖ (Fazekas)De ez már túlmutat azon a kérdésen, hogy érhető-e Descartes, a tobozmirigy és a res cogitansés a res extensa kapcsolata. Gondolhatjuk Broad alapján azt, hogy „az R 1 ...R i részek sstruktúrájának megjelenése azért vezet mindig az emergens viselkedés megjelenéséhez, mert azR 1 ...R i részek s struktúráját egy természeti törvény köti a megfelelő emergens viselkedésmegjelenéséhez‖ (Fazekas), de gondolhatjuk azt is hogy nem természeti törvény, pusztánkulturális meghatározottság áll a háttérben.Megjegyzés [PD62]: Miért is? És mostkire gondolsz?Vélemény: „…tök jó dolgokat akarsz mondani, de hogy nekem nem jön át, az tuti … ezszerintem fontos megjegyzés. Ez ránkfér. Nem foglalkozunk eleget azzal mit értünk ez alatt afogalom alatt és sokszor hallgatólgosan használunk bizonyos értelmezéseket. Ez nekemkifejezetten jó problémafekvetés, de erősen befogadásellenes módon van kifejtve.‖HOZZÁÍRTAM ZG. Nem nagyon volt más lehetőség.Kritika: „ide minimum kellene egy fél oldal, amelyben clare et distincte elmagyarázod aföldi halandóknak‖ HOZZÁÍRTAM. CLARE ET DiSTINCTE ZG plen.gaz@gmail.com .Megjegyzés [PD63]: Amit mármondtam szóban is, elhiszem Neked, hogy, ,mit is az írásod tanulsága, mi a konlúzió…nem kell analitikusan, csak hogy értsük,különben bármennyire is zseniális, Te isbeláthatod, hogy nincs sok értelme… Nagy, más lehetőségeim is voltak a három nap alatt.0, az angyali monász = ((Zemplén 1998; Zemplén 1999, 1999; Zemplén 1999; Zemplén2000, 2000, 2000, 2000, 2000, 2000; Zemplén 2000; Zemplén 2001; Zemplén 2001; Zemplén2001; Zemplén 2002; Gervain ésZemplén 2003; Zemplén 2003; Zemplén 2003, 2003, 2003;

Fehér, Láng ésZemplén 2004, 2004; Zemplén 2004, 2004, 2004; Zemplén 2004, 2004, 2004, 2004,2004, 2004; Fazekas ésZemplén 2005; Fehér, Zemplén ésBinzberger 2005; Gervain ésZemplén2005; Zemplén 2005; Zemplén 2005, 2005; Fehér, Zemplén ésBinzberger 2006; Kutrovátz, LángésZemplén 2006; Zemplén 2006; Zemplén 2006, 2006, 2006, 2006, 2006, 2006, 2006(előkészületben); Binzberger, Fehér ésZemplén 2007; Kutrovátz ésZemplén 2007; Zemplén 2007,2007; Zemplén 2007, 2007, 2007; Zemplén 2007; Zemplén 2007; Gervain ésZemplén 2008;Kutrovátz, Láng ésZemplén 2008; Kutrovátz ésZemplén 2008; Tanács 2008; Zemplén 2008;Zemplén 2008; Zemplén 2008, 2008, 2008; Zemplén 2008, 2008, 2008; Adúriz-Bravo ésZemplén2009; Kremer-Marietti 2009; Zemplén 2009, 2009, 2009, 2009, 2009, 2009, 2009; Zemplén 2009;Zemplén 2009; Zemplén 2009, 2009; Zemplén 2009, 2009; Kutrovátz, Láng ésZemplén 2010;Kutrovátz, Láng ésZemplén 2010; Kutrovátz ésZemplén 2010; Zemplén 2010, 2010, 2010, 2010,2010, 2010, 2010, 2010, 2010, 2010, 2010, 2010; Zemplén ésDemeter 2010; Zemplén ésKertész2010; Zemplén 2010?; Kutrovátz ésZemplén 2011; Zemplén 2011, 2011; Zemplén 2011, 2011,2011; Zemplén ésKertész 2011; Höttecke, Henke ésRiess 2011 (online first); Zemplén 2012 (inpress), forthcoming; Zemplén under review))De Neurathnak sem volt könnyű (1993; Agassi 1998; Albert 1999; Ashmore 1991;Backhaus ésHansen 2000; Becker 2001; Beller 1997; Bowie 2000; Burwick 1986; Cartwright 1983;Cartwright et al. 1996; Cat 1995; Chizlett 1992; Creath 1993, 1993; Cunningham ésJardine 1990;Curd ésCover 1998; Dahms 1987; Darling 2002; Dear 1995; Depater 1988; Duck 1993; Duhem1954, 1996; Ebstein 1912, 1913; Fehér 1985; Feyerabend 1978; Fink 1991; Galison ésStump1996; Gillies 1993; Goethe 1989; Goethe 1988; Goethe ésSteiner 1975; Haller 1982, 1982, 1991(1979), 1991 (1979), 1991 (1979); Hanson 1972 (1958); Harding 1976; Heintz 1993; Hollinger2000; Holton 1992, 2000; Howard 2002, 2006; Hrachovec 1999; Ingravalle 1994; Jackson 1994;Leonard 1998, 1999; Lorenz ésHöchberg 1913; Mach 1905, 1921, 1953 (1926), 1976; Mach,Anderson ésYoung 1925; Mach ésMcCormack 1895; Magnus 1906, 1949; Merz 2001; Metzger1911; Mormann 1992, 1997; Müller 1989; Müller 1991; Naess 1993; Needham 1998; NemethésNeurath 1996; Neurath 1906, 1909, 1913, 1914/5, 1915, 1919, 1921, 1931, 1932/33, 1933,1934, 1935, 1938, 1938, 1939, 1941, 1944, 1955, 1965, 1970, 1971, 1973, 1981, 1983, 1998, DieEntwicklung des Wiener Kreises und die Zukunft des Logischen Empirismus; Neurath ésHaller1991; Neurath, Haller ésHofer 1998; Neurath, Haller ésKinross 1991; Neurath, Haller ésRutte1981; Neurath ésHegselmann 1979; Neurath ésInternational Congress for the Unity of Science.1970; Neurath ésMcGuinness 1987; Neurath ésSchapire-Neurath 1913; Neurath 1966; NeurathésNemeth 1994; Newton 1952; Nisbet 1972; Oneill 1995; Paier 1996, 1996; Poincaré 1902, 1905(1952); Popper 1959/1968; Quine 1976, 1999, 2002; Quinn 1974; Rehbock 1995; Reisch 1997;Reisch 1994, 1997, 1998; Reiter 2001; Resnik 2000; Richardson 1998; Rohland 1912; Ryckman1998; Sabra 1967; Schickore 2002; Schickore ésSteinle 2006; Schlick et al. 1996; Schumpeter1954; Sepper 1988; Shapiro 1993; Smith 1997; Stadler 1996; Stadler 1997, 2002; Steed 2002;Stoltzner 1998; Stöltzner 1996, 2001; Uebel 1996; Uebel 1991; Uebel 1991; Uebel 1992; Uebel1992; Uebel 1993; Uebel 1993; Uebel 1995; Uebel 1997; Uebel 2000; Uebel 2000; Uebel 1974;Weindling 1998; Whewell 1840, 1967; Wittich 1990; Zolo 1989; Zolo 1990, 1993; Runggaldier ;Carnap 1922).Én legalább nem egy börtönben írom az Anti-Spenglert, hanem várom, hogy a mamámatelvigyem az Ezüst Kereszt díjkiosztójára, meg majd újra a közös Akadémiai Koncertekre. Uebeltazóta nagyon megszerettem.the two most influential unread books for this essay was:Alexander, Samuel. 1920. Space Time and Deity. London: MacMillan and Co.Broad, Charlie Dunbar. 1925. The Mind and its Place in Nature. New York: Routledge.

ut all in all, just in brackets, I wanted to write this(Naess, Arne. 1993. Logical empiricism and the uniqueness of the Schick seminar: a personal experience with consequences. InScientific Philosophy: Origins and Developments, szerk. F. Stadler. Dordrecht, Boston, London: Kluwer Academic Publishers.)Here is the biblio below,. 1993. In Scientific Philosophy: Origins and Developments, szerk. F. Stadler. Dordrecht, Boston,London: Kluwer Academic Publishers.. 2002. In Dialectic and Rhetoric. The Warp and Woof of Argumentation Analysis, szerk. F. H. v.Eemeren ésP. Houtlosser. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers.. 2005. In Tudásszociológia szöveggyűjtemény, szerk. M. Fehér ésV. Békés. Budapest: Typotex.Adler, Alfred ésBenjamin Ginzburg. 1930. Guiding the child. On the principles of individual psychology.New York,: Greenberg Publisher.Adúriz-Bravo, Agustín, Leonor Bonan, Leonardo González Galli, Andrea Revel Chion ésElsaMeinardi. 2005. Scientific Argumentation in Pre-Service Biology Teacher Education.Eurasia Journal of Mathematics, Science and Technology Education 1 (1):76-83.Adúriz-Bravo, Agustín ésGábor Á. Zemplén. 2009. Historical Case Studies to Teach theArgumentative Nature of Science. In International History, Philosophy, and Science TeachingGroup Biennial Conference (24-28.06.2009). University of Notre Dame, 2009. jun. 27,http://www.nd.edu/~ihpst09/program-4.html.Agar, Jon. 2006. What Difference Did Computers Make?10.1177/0306312706073450. Social Studies of Science 36 (6):869-907.Agassi, J. 1998. Otto Neurath: Philosophy between science and politics. Philosophy of the SocialSciences 28 (1):83-101.Albert, András. 2004. Gyalakuti gróf Lázár János (1703-1772) és a XVIII. századi erdélyiprotestantizmus. Studia Caroliensa (2):119-141.Albert, H. 1999. Sociology and the problem of the unity of sciences. Kolner Zeitschrift Fur SoziologieUnd Sozialpsychologie 51 (2):215-+.Alchin, Nicholas. 2003a. Theory of Knowledge - teacher's book. London: John Murray.———. 2003b. Theory of Knowledge. London: John Murray.Algarotti, Francesco. 1737(1739). Il Newtonianismo per le dame, ovvero, dialoghi sopra la luce, i colori, el´attrazione. Napoli: G. Pasquali.Allchin, Douglas. 1999. "Do we see through a social microscope?" Credibility as a vicariousselector. Philosophy of Science 60 (Proceedings):S287-S298.Allison, Margaret, Robert L. Hubbard, Harold M. Ginzburg ésNational Institute on Drug Abuse.1985. Indicators of suicide and depression among drug abusers : 1979-1981 TOPS admission cohorts,Treatment research monograph series. Rockville, Md.: U.S. Dept. of Health and HumanServices, Public Health Service, Alcohol, Drug Abuse National Institute on Drug Abuse,Division of Clinical Research.Almeder, Robert. 1993. On Naturalizing Epistemology. In Foundations of Philosophy of Science, szerk.J. H. Fetzer. New York: Paragon House.Altrichter, Ferenc, szerk. 1972. A Bécsi Kör filozófiája. Budapest: GondolatAmerican Academy of Pediatrics. Section on Transport Medicine., Mhairi G. MacDonald, HaroldM. Ginzburg ésAmerican Academy of Pediatrics. Task Force on Interhospital Transport.1999. Guidelines for air and ground transport of neonatal and pediatric patients. 2nd ed. Elk GroveVillage, IL: American Academy of Pediatrics.Andersen, Hanne. 2009. Unexpected Discoveries, Graded Structures, and the DifferenceBetween Acceptance and Neglect. In Models of Discovery and Creativity.Andersen, Hanne, Peter Barker ésXiang Chen. 2006. The cognitive structure of scientific revolutions.Cambridge: Cambridge University Press.

Arbib, Michael A. ésMary B. Hesse. 1986. The Construction of Reality. Cambridge: CambridgeUniversity Press.Aristotelés. 1979. Organon. Budapest: Akadémiai Kiadó.Aristotle. 1984. The complete works of Aristotle: the revised Oxford translation. szerk. J. Barnes, Bollingenseries; 71:2. Princeton, N.J.: Princeton University Press.Arisztotelész. 2005. Szofisztikus cáfolatok (részletek). Ford: Kutrovátz Gábor 2001 [cited 2005].Available from http://hps.elte.hu/~kutrovatz/Szofcaf.html.Arnauld, Antoine. 1965. La Logique; ou, l'Art de penser : contenant, outre les rčgles communes, plusieursobservations nouvelles, propres ŕ former le jugement. Paris: Presses universitaires de France.Arushanyan, EB. ésEV. Beier. 1998 Relationships between the epiphysis and hippocampusduring formation of a stress response. Neurosci Behav Physiol. 28 (6Nov-Dec):608-12.Ashman, Keith M. ésPhilip S. Baringer. 2001. After the science wars, Routledge, London; NewYork.Ashmore, M. 1991. Reflexive Epistemology - the Philosophical Legacy of Neurath,Otto -Zolo,D. Isis 82 (314):787-788.Ashmore, Malcolm. 1993. The Theatre of the Blind: Starring a Promethean Prankster, a PhoneyPhenomenon, a Prism, a Pocket, and a Piece of Wood. Social Studies of Science 23 (1):67-106.———. 1996. Ending up on the Wrong Side: Must the Two Forms of Radicalism Always Be atWar? Social Studies of Science 26 (2, Special Issue on 'The Politics of SSK: Neutrality,Commitment and beyond'):305-322.Assmann, Jan. 2004. A kulturális emlékezet. Budapest: Atlantisz.Atutov, Petr Rodionovich ésIgor L. vovich Ginzburg. 1963. Politekhnicheska*i*a komissi*i*a vshkole.Backhaus, Jürgen ésReginald Hansen. 2000. Methodenstreit in der Nationalökonomie. Journal forGeneral Philosophy of Science 31:307-336.Bacon, Francis. 1976. Új Atlantisz. Bukarest: Kriterion.Balakirev, Mili i Alekseevich, Nikola i Pavlovich Anosov, L. Ginzburg, Gosudarstvenny*isimfonicheski*i orkestr SSSR. ésVseso*i*uznoe radio. Bol*sho*i simfonicheski*i orkestr.1962. Overture on themes of three Russian songs ; Music to W. Shakespeare's tragedy "King Lear".[Moscow]: MK.Balakirev, Mili i Alekseevich, L. Ginzburg, Nikola i Pavlovich Anosov, Vseso*i*uznoe radio.Bol*sho*i simfonicheski*i orkestr. ésGosudarstvenny*i simfonicheski*i orkestr SSSR.Music to W. Shakespeare's tragedy King Lear. Overture on three Russian songs. [n.p.]: ConnoisseurMK 1570. [196-].Balanyi, György, Imre Biró, Vencel Biró ésVince Tomek, szerk. 1943. A magyar piaristarendtartomány története. Budapest.Baltas, Aristides 1994. On the harmful effects of excessive anti-whiggism. In Trends in thehistoriography of science, szerk. K. Gavroglu, Y. Christianidis ésE. Nicolaidis. Dordrecht:Kluwer.Baranov, V. I. ésB. A. Ginzburg. 1987. Tankisty v srazhenii za Leningrad : vospominani*i*a, ocherki,dokumenty. Leningrad: Lenizdat.Bárány, Tibor. 2005. Az analitikus filozófia Magyarországon: 1995–2005. Kellék 27-28:269-292.Bardi, Jason Socrates. 2006. The calculus wars : Newton, Leibniz, and the greatest mathematical clash of alltime. New York: Thunder's Mouth Press.Barnes, Barry, D. Bloor ésJohn Henry. 1996. Scientific knowledge: a sociological analysis. London:Athlone.Barnes, Barry, David Bloor ésJohn Henry. 2002. A tudományos tudás szociológiai elemzése. Translatedby P. Faragó ésJ. Tanács. Budapest: Osiris.

Barsov, Nikola i Nikolaevich, Natli i a Solomonovna Ginzburg ésA. A. Dolinin. 1967. Lek*t*sii po*ekonomichesko*i geografii zarubezhnykh stran. Leningrad]: Izd-vo Leningradskogouniversiteta.Barth, Else M. ésErik C. W. Krabbe. 1982. From axiom to dialogue: a philosophical study of logics andargumentation. Berlin: de Gruyter.Bauer, Henry H. 2003. The Progress of Science and Implications for Science Studies and forScience Policy. Perspectives on Science 11 (2):236-278.Baxandall, Michael ésCarlo Ginzburg. Episodes : a memorybook. London: Frances Lincoln.Bazerman, Charles. 1986. Shaping Written Knowledge. The Genre and Activity of the Experimental Articlein Science: The University of Wisconsin Press.Bechler, Zev. 1974. Newton's 1672 Optical Controversies: A Study in the Grammar of ScientificDissent. In The Interaction Between Science and Philosophy, szerk. Y. Elkana. AtlanticHighlands, N.J.: Humanities Press.———. 1974. Newton's Search for a Mechanistic Model of Color Dispersion: A SuggestedInterpretation. Arch. Hist. Exact Sci. 11:1-37.———. 1975. 'A Less Agreeable Matter': The Disagreeable Case of Newton and AchromaticRefraction. The British Journal for the History of Science 8 (29):101-127.Bechtel, William 2006. Discovering Cell Mechanisms: The Creation of Modern Cell Biology. CambridgeCambridge University Press.———. 2008. Mental Mechanisms: Philosophical Perspectives on Cognitive Neuroscience: Routledge.Beck-Bernholdt, H.P. ésH.H. Dubben. 2001. A tojást rakó kutya. Budapest: Magyar Könyvklub.Becker, K. 2001. Understanding Quine's famous 'statement'. Erkenntnis 55 (1):73-84.Beethoven, Ludwig van, Leonid Kogan ésGrigori i Romanovich Ginzburg. Sonata, violin & piano,in A major, op. 47 (The Kreutzer) [Sound recording]. [n.p.]: M-G-M records GC 30003. [1959].———. Violin sonata, in D major, op. 12, no. 1. Violin sonata, in E flat major, op. 12, no. 3. [Soundrecording]. [n.p.]: Vanguard VRS 6029. [1957].Beethoven, Ludwig van, Daniil Borisovich Shafran ésAnton Ginzburg. The five sonatas for cello andpiano. [Sound recording]. [n.p.]: Odyssey/Melodiya Y2 34645. p1976.Beller, S. 1997. Otto Neurath: Philosophy between science and politics - Cartwright,N, Cat,J,Fleck,L, Uebel,TE. German Studies Review 20 (2):346-347.Ben-Chaim, Michael. 1998. The disenchanted world and beyond: toward an ecologicalperspective on science. History of the Human Sciences (11):101 - 127.Benkő, Samu, szerk. 1975. Bolyai-levelek. Bukarest: Kriterion.Bennett, Tony.Bereczkei, Tamás. 2003. Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris.Berend, Mihály, András Gömöry ésGábor Szerényi. 1996 (2006). Biológia IV. Budapest: MűszakiKiadó.Berger, Peter L. ésThomas Luckmann. 1966. The social construction of reality; a treatise in the sociology ofknowledge. Garden City, N.Y.,: Doubleday.———. 1998. A valóság társadalmi felépítése. Budapest: Jószöveg.Bernal, John D. 1939. The Social Function of Science. Cambridge, Mass.: MIT Press.Bertalanffi, Pál. 1757. Világnak két rend-béli rövid ismérete. Nagy-Szombatban: Typis Acad. Soc. Jesu.Bertoloni Meli, Domenico. 1993. Equivalence and priority : Newton versus Leibniz ; including Leibniz'sunpublished manuscripts on the Principia, Oxford science publications. OxfordNew York: Clarendon Press ;Oxford University Press.Biagioli, Mario ésPeter Galison, szerk. 2003. Scientific Authorship. Credit and Intellectual Property inScience. New York: Routledge.Bicknell, Jeanette 2003. Descartes‘s Rhetoric: Roads, Foundations, and Difficulties in theMethod. Philosophy and Rhetoric 36 (1):22-38.

Bijker, Wiebe E. 1993. Do Not Despair: There Is Life after Constructivism. Science, Technology, andHuman Values 18 (1, Theme Issue: Technological Choices):113-138.Billig, Michael. 1989. Arguing and Thinking: A Rhetorical Approach to Social Psychology. Cambridge:Cambridge University Press.Binzberger, Viktor, Márta Fehér ésGábor Zemplén, szerk. 2007. Kuhn és a relativizmus. szerk. G.Zemplén. Vol. IV/I, Tudománytörténet és Tudományfilozófia. Budapest: L'Harmattan.Birch, Thomas. 1756. The history of the Royal Society of London, for improving of natural knowledge, from itsfirst rise: in which the most considerable of those papers communicated to the society, which have hithertonot been published, are inserted in their proper order, as a supplement to the Philosophical transactions.London: Printed for A. Millar.Birch, Thomas ésRoyal Society. 1968. The history of the Royal Society of London, for improving of naturalknowledge, from its first rise, Sources of science; 44. New York: Johnson Reprint Corp.Biringuccio, Vanoccio. 1942. Pirotechnica. Translated by C. S. Smith ésM. Teach. New York:Gnudi.———. 1942/1959. Pirotechnica. Translated by C. S. Smith ésM. T. Gnudi. New York.Bitzer, L. ésE. Black, szerk. 1971. The prospect of rhetoric: Report of the National Development Project.Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall.Black, Max. 1962. Models and Metaphors. Studies in Language and Philosophy. Ithaca, NY: CornellUniversity Press.Bloor, D. 1976. Knowledge and social imagery. London: Routledge & Kegan Paul.———. 1983. Wittgenstein: a social theory of knowledge, Contemporary social theory. London: MacmillanPress.———. 1991. Knowledge and social imagery. 2nd ed. Chicago: University of Chicago Press.Bloor, David. 1982. Durkheim and Mauss revisited. Classification and the sociology ofknowledge. Studies in History and Philosophy of Science 13 (4):267-298.———. 1997. Remember the Strong Program? Science, Technology, and Human Values 22 (3):373-385.———. 1997. Wittgenstein, rules and institutions. London: Routledge.———. 1999. Anti-Latour. Studies in History and Philosophy of Science 30 (1):81-112.———. 1999. Reply to Bruno Latour. Studies in History and Philosophy of Science 30 (1):131–136.———. 2005. Durkheim és Mauss újraolvasása. In Tudásszociológia szöveggyűjtemény, szerk. M.Fehér ésV. Békés. Budapest: Typotex.———. 2007. Epistemic Grace: Antirelativism as Theology in Disguise. Common Knowledge 13 (2-3):250-280.———. 2008. Relativism at 30 000 feet. In Knowledge as Social Order: Rethinking the Sociology of BarryBarnes, szerk. M. Mazzotti: AshgateBonevac, Daniel. 2003. Pragma-dialectics and beyond. Argumentation 17:451-459.Bons, J. A. E. 2002. Reasonable Argument Before Aristotle. In Dialectic and Rhetoric. The Warp andWoof of Argumentation Analysis, szerk. F. H. v. Eemeren ésP. Houtlosser. Dordrecht:Kluwer Academic Publishers.Boros, János ésGuttman András. 2004. Gének, társadalom és az értelmezés tudománya. MagyarTudomány 49 (9):1029-1032.———. 2004. Genetizmus: gének és társadalom. Magyar Tudomány 49 (6):752-756.Bourdieu, Pierre.———. 2005. A tudomány tudománya és a reflexivitás. Translated by N. Házas ésV. Simon. Budapest:Gondolat.Bowie, Andrew. 2000. The Romantic connection: Neurath, the Frankfurt School, and Heidegger.British Journal for the History of Philosophy 8 (2,3):275-298, 459-483.Bowker, Geof ésBruno Latour. 1987. A Booming Discipline Short of Discipline: (Social) Studiesof Science in France. Social Studies of Science 17 (4):715-748.

Bowler, Peter J. 2005. Revisiting the Eclipse of Darwinism. Journal of the History of Biology 38 (1):19-32.Boyer, Carl B. 1959. The rainbow: from myth to mathematics. New York: Thomas Yoseloff.Boyer, Carl B. ésRobert Greenler. 1987. The rainbow: from myth to mathematics. Princeton, N.J.:Princeton University Press.Boyle, Robert. 1661. Nova experimenta physico-mechanica de vi aeris elastica: et eiusdem effectibus, factamaximam partem in nova machina pneumatica. Hagecomitum: Apud Adrianum Vlacq.———. 1663. Some considerations touching the usefulnesse of experimental natural philosophy: propos'd in afamiliar discourse to a friend, by way of invitation to the study of it. A second edition (since the firstpublished June 1663) ed. Oxford: Printed by Hen: Hall for R. Davis.———. 1665. Experimenta et considerationes de coloribus: primum ex occasione, inter alias quasdamdiatribas, ad amicum scripta, nunc vero in lucem prodire passa; ceu, Initium historiae experimentalis decoloribus. Londini: Impensis Henrici Herringman.———. 1669. A continuation of New experiments, physico-mechanical: touching the spring and weight of theair, and their effects. Oxford: Printed by H. Hall for R. Davis.———. 1964 [1664]. Experiments and considerations touching colours: first occasionally written, among someother essays, to a friend, and now suffer'd to come abroad as the beginning of an experimental history ofcolours, Sources of science; 2. New York: Johnson Reprint.Braude, Monique C., Harold M. Ginzburg ésNational Institute on Drug Abuse. 1986. Strategies forresearch on the interactions of drugs of abuse, NIDA research monograph 68. Rockville, Md.Washington, D.C.: Dept. of Health and Human Services, Public Health Service, Alcohol, DrugAbuse, and Mental Health AdministrationFor sale by the Supt. of Docs., U.S. G.P.O.Breslau, Daniel. 2000. Sociology after Humanism: A Lesson from Contemporary Science Studies.Sociological Theory 18 (2):289-307.Buchwald, Jed ésAllan Franklin. 2005. Introduction: Beyond Disunity and Historicism. In Wrongfor the Right Reasons, szerk. J. Buchwald ésA. Franklin. Dordrecht: Springer.Bulaevski*i, L. N., V. L. Ginzburg ésD. A. Kirzhni*t*s. 1977. Problema vysokotemperaturno*isverkhprovodimosti. Moskva: Nauka.Burtt, Edwin A. 1925. The metaphysics of Sir Isaac Newton; an essay on the metaphysicalfoundations of modern science. Ph D, Columbia University, London,.Burtt, Edwin Arthur. 1925. The metaphysical foundations of modern physical science; a historical and criticalessay. London,New York,: K. Paul, Trench, Trubner & co.Harcourt, Brace & company, inc.Burwick. 1986. The damnation of Newton: Goethe's color theory and romantic perception. Berlin, NY:Walter de Gruyter.Buwalda, B., MH. Kole, AH. Veenema, M. Huininga, SF. de Boer, SM. Korte ésJM. Koolhaas.2005 Long-term effects of social stress on brain and behavior: a focus on hippocampalfunctioning. Neurosci Biobehav Rev. 29 (1Feb):83-97.Bychkova, S. F. ésA. I. A. Ginzburg. 1998. Sledstvennye de*istvi*i*a : kratki*i kommentari*i kUgolovno-pro*t*sessual*nomu kodeksu Respubliki Kazakhstan, Biblioteka sledovatel*i*a (Almaty,Kazakhstan). Almaty: "A*i*an *Edet".Bykhovska*i*a, Mari i a Solomonovna, Slava L. vovna Ginzburg ésO. D. Khalizova. 1960. Metodyopredeleni*i*a vrednykh veshchestv v vozdukhe.———. 1966. Metody opredeleni*i*a vrednykh veshchestv v vozdukhe.Caneva, Kenneth L. 2000. Possible Kuhns in the History of Science - Anomalies ofIncommensurable Paradigms. Studies in History and Philosophy of Science 31 (1):87-124.Canguilhem, Georges. 2004. A normális és a kóros. Translated by G. Judit. Budapest: Gondolat.Caplan, Arthur L. ésH. Tristram Engelhardt. 1987. Scientific controversies: case studies in the resolutionand closure of disputes in science and technology. Cambridge: Cambridge University Press.

Carnap, Rudolf. 1922. Der Raum. Ein Beitrag zur Wissenschaftslehre. KantstudienErgaenzungshefte (56):51.———. 1928. Der logische Aufbau der Welt. Berlin: Weltkreis-Verlag.———. 1967. The logical structure of the world ; Pseudoproblems in philosphy. London: Routledge &Kegan Paul.Carr, Brian. 1977. Popper's Thrid World. The Philosophical Quarterly 27 (108):214-226.Carrara, Eliana ésSilvia Ginzburg Carignani. 2007. Testi, immagini e filologia nel XVI secolo, Seminari econvegni. Pisa: Edizioni della Normale.Carruthers, Peter. Human creativity : its cognitive basis, its evolution, and its connections with childhoodpretence.Carruthers, Peter, Scott Atran, Roy F. Baumeister, Kathleen D. Vohs, José Luis Bermúdez,Derek Bickerton, Gregory A. Bryant, Raymond W. Gibbs, Joanna Bryson, Nick ChaterésAndy Clark. The cognitive functions of language : (incl. open peer commentary and author'sresponse).Carruthers, Peter, Stephen P. Stich ésMichael Siegal. 2002. The cognitive basis of science. Cambridge{[u.a.]: Cambridge Univ. Press.Cartwright, Nancy. 1983. How the laws of physics lie. Oxford; New York: Clarendon Press; OxfordUniversity Press.Cartwright, Nancy, Jordi Cat, L. Fleck ésT.E. Uebel. 1996. Otto Neurath: philosophy between scienceand politics. Cambridge: Cambridge Univ. Press.Casini, P. 1994. Newton Physics and the Conceptual Structure of the Scientific Revolution -Bechler,Z. British Journal for the History of Science 27 (93):229-230.Casini, Paolo. 1984. Newton: The Classical Scholia. History of Science 22:1-54.Cat, Jordi. 1995. The Popper-Neurath debate and Neurath's attack on scientific method. Studies inHistory and Philosophy of Science 26A (2):219-250.Ceccarelli, Leah. 2001. Shaping science with rhetoric: the cases of Dobzhansky, Schrödinger, and Wilson.Chicago: University of Chicago Press.Chadarevian, Soraya de. 2002. Designs for life: molecular biology after World War II. Cambridge; NewYork: Cambridge University Press.Chadarevian, Soraya de ésNick Hopwood. 2004. Models: the third dimension of science, Writing science.Stanford, Calif.: Stanford University Press.Chang, Hasok. megj. alatt. Is Water H2O? Evidence, Pluralism and Realism: Springer.Chen, Xiang. 2002. The ‗Platforms‘ for Comparing Incommensurable Taxonomies: A Cognitive-Historical Analysis. Journal for General Philosophy of Science 33 (1):1-22.———. 2005. Transforming Temporal Knowledge: Conceptual Change between EventConcepts. Perspectives on Science 13 (1):49-73.Chernysheva, L. V., G. A. Smel*i*anska*i*a, G. M. Za*i*t*seva ésA. I. Ginzburg. 1981.Tipomorfizm magnetita i ego ispol*zovanie pri poiskakh i o*t*senke rudnykh mestorozhdeni*i.Moskva: "Nedra.Chia, Mantak. 2004. A Tao gyógyító fényének felébresztése. Budapest: Lunarimpex.Chizlett, C. 1992. Damned Lies and Statistics - Neurath,Otto and Soviet Propaganda in the1930s. Visible Language 26 (3-4):298-321.Chriss, Neil ésVictor Ginzburg. 1997. Representation theory and complex geometry. Boston: Birkhäuser.Cicero, Marcus Tullius. 1933. De natura deorum; Academica. Translated by J. S. Reid, The Loebclassical library. [Latin authors]. London, New York,: W. Heinemann; G.P. Putnam's sons.Clark, Thomas W. 2007. Encountering Naturalism: A Worldview and Its Uses: Center for Naturalism.Clark, William. 1995. Narratology and the History of Science. Studies in History and Philosophy ofScience 26 (1):1-71.Coady, C. A. 1992. Testimony: a philosophical study. Oxford: Clarendon Press.Cole, Simon A. 2006. Witnessing Creation. Social Studies of Science 36 (6):855-860.

Collins, H. M. 1983. The Sociology of Scientific Knowledge: Studies of Contemporary Science.Annual Review of Sociology 9:265-285.———. 1985. Changing order: replication and induction in scientific practice. London: Sage.———. 1987. Pumps, Rocks and Reality. The Sociological Review 17:689-713.———. 1996. In Praise of Futile Gestures: How Scientific is the Sociology of ScientificKnowledge? Social Studies of Science 26 (2):229-244.———. 1999. Szakaszok a relativizmus empirikus programjában. In Tudományfilozófiaszöveggyűjtemény, szerk. P. Szegedi ésG. Forrai. Budapest: Áron.———. 2001. A Martian sends a postcard home. In The one culture? A conversation about science,szerk. J. A. Labinger ésH. Collins. Chicago: University of Chicago Press.Collins, H. M. ésRobert Evans. 2002. The Third Wave of Science Studies: Studies of Expertiseand Experience. Social Studies of Science 32 (2):235-296.———. 2007. Rethinking expertise. Chicago: University of Chicago Press.Collins, H. M. ésTrevor Pinch. 1982. Frames of meaning: the social construction of extraordinary science.London: Routledge & Kegan Paul.———. 1993. The golem: what everyone should know about science. Cambridge: Cambridge UniversityPress.———. 1998. The golem at large: what you should know about technology. Cambridge: CambridgeUniversity Press.———. 1998. The golem: what you should know about science. 2nd ed. Cambridge: CambridgeUniversity Press.———. 2005. Dr. Golem: how to think about medicine. Chicago: University of Chicago Press.———. 2007. Dr. Gólem: útmutató az orvostudományhoz. Budapest: Scolar.Collins, Harry ésSteven Yearly. 1992. Epistemological Chicken. In Science as Practice and Culture,szerk. A. Pickering. Chicago: Chicago University Press.Condorcet, Jean-Antoine-Nicolas de Caritat, marquis de. 1986. Az emberi szellem fejlődésének vázlatostörténete. Budapest: Gondolat.Copi, I. M. 1953. Introduction to logic. New York: Macmillan.Corsi, Pietro. 2005. Before Darwin: Transformist Concepts in European Natural History. Journalof the History of Biology 38 (1):67-83.Cosmides, Leda ésJohn Tooby. 2000. Evolúciós Pszichológia: alapozó kurzus. Replika (40):101-124.Crane, Tim ésD. H. Mellor. 1990. There is No Question of Physicalism. Mind, New Series 99(394):185-206.Cranston, Maurice. 1991. The Noble Savage: Jean-Jacques Rousseau, 1754-1762. Chicago: University ofChicago Press.Crary, Jonathan. 1999. A megfigyelő módszerei. Látás és modernitás a 19. Században. Translated by Á.Lukács. szerk. C. Pléh. Budapest: Osiris.Craver, Carl F. 2007. Explaining the Brain. Oxford: Oxford University Press.Creath, R. 1993. Rediscovering the Forgotten Vienna Circle - Austrian Studies on Neurath,Ottoand the Vienna Circle - Uebel,Te. Isis 84 (2):423-424.———. 1993. Reflexive Epistemology - the Philosophical Legacy of Neurath,Otto - Zolo,D.Philosophy of Science 60 (2):359-360.Crombie, Alistair C. 1995. Styles of scientific thinking in the European tradition: the history of argument andexplanation especially in the mathematical and biomedical sciences and arts. London: Duckworth.Cunningham, Andrew ésNicholas Jardine, szerk. 1990. Romanticism and the sciences. Cambridge:Cambridge University Press.Curd, Martin ésJ. A. Cover. 1998. Philosophy of science: the central issues. New York: W.W. Norton.Cushman, D. P. ésL. J. Prelli. 1981. Rhetoric and Epistemology from an Action TheoryPerspective. Central States Speech Journal 32 (4):273-278.

Custer, Joseph A., Barbara J. Ginzburg, Robert A. Mead ésKansas Bar Association. 2003. Kansaslegal research and reference guide. 3rd ed. Topeka, Kan.: Kansas Bar Association.Csibra, Gergely ésGyörgy Gergely. 2009. Natural pedagogy. Trends in Cognitive Sciences 13:148-153.Dahms, H. J. 1987. Collected Philosophical and Methodological Writings, Vols 1-2 - German -Neurath,O. Archiv Fur Geschichte Der Philosophie 69 (2):229-235.Dani*el*, I. Uli i, Aleksandr Ginzburg ésLeonid Borodin. 1971. Istori*i*a odno*i golodovki, ma*ii*i*un*1969 goda. [Frankfurt/Main]: Posev.Darling, Karen Merikangas. 2002. The complete Duhemian underdetermination argument:scientific language and practice. Studies in History and Philosophy of Science 33:511-533.———. 2002. The complete Duhemian underdetermination argument: scientific language andpractice. Studies in History and Philosophy of Science 33A:511-533.Darwin, Charles, Paul H. Barrett ésHoward E. Gruber. 1980. Metaphysics, Materialism, & theevolution of mind : the early writings of Charles Darwin. Chicago: University of Chicago Press.Dascal, Marcelo. 1983. Pragmatics and the philosophy of mind. Amsterdam: John Benjamins.———. 1987. Leibniz : language, signs and thought : a collection of essays, Foundations of semiotics ; 10.Amsterdam: Benjamins.———. 1992. Sprachphilosophie : ein internationales Handbuch zeitgenössischer Forschung, Handbücher zurSprach- und Kommunikationswissenschaft ; 7. Berlin: De Gruyter.———. 1998. Types of polemics and types of polemical moves. In Dialogue Analysis VI(Proceedings of the 6th Conference, Prague, 1996), szerk. S. Cmejrkova, J. Hoffmannova, O.Mullerova ésJ. Svetla. Tubingen: Max Niemeyer.———. 2000. Epistemology and controversies. In Philosophy of Science [= Volume 10 of Proceedings ofthe Twentieth World Congress of Philosophy], szerk. T. Y. Cao. Philadelphia: PhilosophersIndex Inc.———. 2001. How rational can a polemic across the analytic-continental 'divide' be? InternationalJournal of Philosophical Studies 9 (3):313-339.———. 2003. Interpretation and understanding. Amsterdam: John Benjamins.———. 2008. Dichotomies and types of debate. In Controversy and Confrontation - Relating controversyanalysis with argumentation theory, szerk. F. v. Eemeren ésB. Garssen. Amsterdam: JohnBenjamins.———. 2008. Dichotomies and types of debates. In Controversy and Confrontation, szerk. F. H. v.Eemeren ésB. Garssen. Amsterdam: John Benjamins.Dascal, Marcelo ésHubert Cuyckens. 1985. Dialogue: an interdisciplinary approach, Pragmatics & beyondcompanion series ; 1. Amsterdam: Benjamin.Dascal, Marcelo, Hubert Cuyckens, Donald Davidson, Francis Jacques, George Lakoff, E. M.Barth, Luis E. Behares, Lindsey J. Cordery, Beatriz Gabbiani, Carina Lago ésInternationalEncounter on the Philosophy of Language. 1985. Dialogue: an interdisciplinary approach ;[papers presented at the 1st International Encounter on the Philosophy of Language held in Campinas,Brazil in Aug. 1981], Pragmatics and beyond / Companion series, 1. Amsterdam {[u.a.]:Benjamins.Dascal, Marcelo ésGerd Fritz. 2002. Scientific controversies and the theories of controversy. Giessen,.Dascal, Marcelo ésAlan G. Gross. 1999. The Marriage of Pragmatics and Rhetoric. Philosophy andRhetoric 32 (2):107-130.Daston, Lorraine. 2000. Biographies of scientific objects. Chicago: University of Chicago Press.———. 2004. Things that talk: object lessons from art and science. New York: Zone Books.Daston, Lorraine ésKatharine Park. 1998. Wonders and the order of nature, 1150-1750. New York:Zone Books.Davidson, Donald. 1984. Radical Interpretation. In Inquiries into Truth and Interpretation, szerk. D.Davidson. Oxford: Clarendon.———. 2004. Expressing Evaluations. In Problems of Rationality, szerk. D. Davidson. Oxford:Clarendon.

Davidson, Donald ésErnest Lepore. 2006. The essential Davidson. Oxford: Clarendon Press.Davt*yan, Vahagn ésLev Ginzburg. 1953. Rassvet v gorakh.Dear, Peter. 1991. The literary structure of scientific argument: historical studies. Philadelphia: Universityof Pennsylvania Press.———. 1995. Cultural History of Science: An Overview with Reflections. Science, Technology, andHuman Values 20 (2):150-170.———. 1995. Discipline & experience: the mathematical way in the scientific revolution, Science and itsconceptual foundations. Chicago: University of Chicago Press.———. 2001. Overdetermination and contingency. In The one culture? A conversation about science,szerk. J. A. Labinger ésH. Collins. Chicago: University of Chicago Press.———. 2001. Science Studies as Epistemography. In The one culture? A conversation about science,szerk. J. A. Labinger ésH. Collins. Chicago: University of Chicago Press.Dear, Peter Robert. 1995. Discipline & experience: the mathematical way in the scientific revolution, Scienceand its conceptual foundations. Chicago: University of Chicago Press.Debus, Allen G. 1965. The English Paracelsians, Oldbourne history of science library. London.———. 1977. The chemical philosophy: Paracelsian science and medicine in the sixteenth and seventeenthcenturies. New York: Science History Publications.———. 1978. Man and nature in the Renaissance. Cambridge: Cambridge University Press.Delfini, Antonio, Giovanna Delfini ésNatalia Ginzburg. 1982. Diari, 1927-1961. 1a ed. Torino:Einaudi.Demeter, Tamás. 2008. Where raionality Is. Phänomenologische Forschungen (Beiheft 3):247-262.Depater, W. A. 1988. Philosophical Papers 1913-1946 - Neurath,O. Tijdschrift Voor Filosofie 50(2):383-383.Derksen, A. A. 1993. The seven sins of Pseudo-science. Journal for General Philosophy of Science 24(1):17-42.Descartes, René. 1998. A filozófia alapelvei. Budapest: Osiris.———. 1998. The World and Other Writings (trans. Gaukroger, Stephen). szerk. K. C. Ameriks,Desmond M., Cambridge Texts in the History of Philosophy. Cambridge: Cambridge UP.Detlaf, Tat i ana Antonovna, Anna Samo ilovna Ginzburg ésO. I. Shmal*gauzen. 1981. Razvitieosetrovykh ryb : Sozrevanie *i*ai*t*s, oplodotvorenie, razvitie zarodyshe*i i predlichinok. Moskva:Izd-vo "Nauka".———. 1993. Sturgeon fishes : developmental biology and aquaculture. Berlin ; New York: Springer-Verlag.Donald, Merlin. 1991. Origins of the modern mind: three stages in the evolution of culture and cognition. 2.[Dr.]. ed. Cambridge, Mass.: Harvard Univ. Press.———. 1993. Origins of the modern mind: three stages in the evolution of culture and cognition. 1. paperbacked. Cambridge, Mass.: Havard Univ. Press.———. 2001. Az emberi gondolkodás eredete. Budapest: Osiris.———. 2001. A mind so rare: the evolution of human consciousness. New York: Norton.Dooley, Brendan. 2003. The Storia Litteraria D'Italia and the Rehabilitation of Jesuit Science,szerk. M. Feingold. Cambridge, London: The MIT Press.Dotger, Sharon. 2005. Using theories of epistemic cognition to evaluate the goals for teaching thenature of science. Paper read at 2005 IHPST, at Leeds.Downes, Stephen M. 1993. Socializing Naturalized Philosophy of Science. Philosophy of Science 60(3):452-468.Downing, Lisa. 1998. The status of mechanism in Locke's Essay. The Philosophical Review 107:381-414.Draaisma, Douwe. 2002. Metaforamasina - Az emlékezet egyik lehetséges története. Budapest: Typotex.Du Bois-Reymond, Emil. 1912. Reden. 2 vols. Leipzig: Veit.Ducheyne, Steffen. 2005. Newton's notion and practice of unification. Studies in History andPhilosophy of Science 36 (1):61-78.

———. 2009. Understanding (in) Newton‘s Argument of Universal Gravitation. Journal forGeneral philosophy of Science 40 (2): 227-258.Duck, Michael John. 1993. Goethe's rejection of Newton's Opticks: an analysis of Enthüllung derTheorie Newtons. PhD. Thesis, History of Science and Technology Group, Imperial Collegeof Science Technology and Medicine, London.Duff, Douglas V. ésSimon Ginzburg. 1936. *Herev leha*skir. [Tel-Aviv,.Duhem, Pierre. 1954. The aim and structure of physical theory. Princeton, N.J.: Princeton UniversityPress.———. 1996. Some reflection on the subject of experimental physics (1894). In Essays in theHistory and Philosophy of Science, szerk. R. Ariew ésP. Barker. Indianapolis, Cambridge:Hackett Publishing Company.———. 2005. A jelenségek megőrzése: értekezés a fizikaelmélet fogalmáról Platóntól Galileiig. Budapest:Kairosz Kiadó.Duhem, Pierre Maurice Marie. 1954. The aim and structure of physical theory. Transl. from the 2. ed.Princeton: Univ. Press.———. 1969. To save the phenomena : an essay on the idea of physical theory from Plato to Galileo. Chicago{[u.a.]: Univ. Chicago Press.———. 1991. The origins of statics : the sources of physical theory, Boston studies in the philosophy of science,123. Dordrecht {[u.a.]: Kluwer.Dunbar, Kevin. 2002. Understanding the Role of Cognition in Science: The Science as CategoryFramework. In The Cognitive Basis of Science, szerk. P. Carruthers, S. Stitch ésM. Siegal.Cambridge: Cambridge University Press.Dupré, John. 1993. The Disorder of Things: Metaphysical Foundations of the Disunity of Science.Cambridge, MA: Harvard University Press.Ebstein, Erich. 1912. Lichtenberg und Goethe über die Theorie der Farben. Archiv für dieGeschichte der Naturwissenschaften und der Technik 3:71-78.———. 1913. Goethe über den Zwischenkiefer. Archiv für die Geschichte der Naturwissenschaften undder Technik 4:167-168.Edels, Samuel Eliezer ben Judah ésEli ezer ben Efrayim Mordekhai Ginzburg. 2009. Sefer Mesilatha-Maharsha : li*ku*tim *al seder ha-parashiyot mi-tokh *hidushe agadot Maharsha *al ha-Shas, levaʼerule-laben divre *Hazal *al pesu*ke ha-Torah. Mahad. 1. ed. Bru*klin, Nyu York:Arts*krol/Masorah.Edexcel Level 3 AS GCE in History and Philosophy and Ethics (Perspectives on Science). 2004 -Nov Draft.Edge, David. 1999. Editorial Postscript. Social Studies of Science 29 (5):790-799.Editors‘ Note. 2005. Journal of the History of Biology 38 (1):1-1.Edmond, Gary ésDavid Mercer. 2006. Anti-social Epistemologies10.1177/0306312706067900. Social Studies of Science 36 (6):843-853.Eemeren, F. H. van, szerk. 2001. Crucial Concepts in Argumentation Theory. Amsterdam: AmsterdamUniversity Press.Eemeren, F. H. van, R. Grootendorst ésFrancisca Snoeck Henkemans. 1996. Fundamentals ofargumentation theory: a handbook of historical backgrounds and contemporary developments. Mahwah,N.J.: L. Erlbaum.———. 2002. Argumentation. Analysis, Evaluation, Presentation. London; Mahwah NJ: L. Erlbaum.Eemeren, F. H. van ésPeter Houtlosser, szerk. 2002. Dialectic and Rhetoric. The Warp and Woof ofArgumentation Analysis. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers.Eemeren, F. van and Houtlosser, P. 2005. Strategic Manoeuvring. Studies in Communication Sciences(Special Issue ‗Argumentation in Dialogic Interaction‘).Eemeren, Frans H. van. 1987. Argumentation: across the lines of discipline: proceedings of the Conference onArgumentation 1986, Studies of argumentation in pragmatics and discourse analysis (PDA); 3.Dordrecht: Foris.

———. 1987. Argumentation: analysis and practices: proceedings of the Conference on Argumentation 1986,Studies of argumentation in pragmatics and discourse analysis (PDA); 3B. Dordrecht: Foris.———. 1987. Argumentation: perspectives and approaches: proceedings of the Conference on Argumentation1986, Studies of argumentation in pragmatics and discourse analysis (PDA); 3A. Dordrecht: Foris.Eemeren, Frans H. van, R. Grootendorst, Sally Jackson ésScott Jacobs. 1993. Reconstructingargumentative discourse, Studies in rhetoric and communication. Tuscaloosa: University of AlabamaPress.Eemeren, Frans H. van ésRob Grootendorst. 1984. Speech acts in argumentative discussions: a theoreticalmodel for the analysis of discussions directed towards solving conflicts of opinion, Studies of argumentationin pragmatics and discourse analysis (PDA) ; 1. Dordrecht: Foris Publications.———. 1987. Fallacies in Pragma-Dialectical Perspective. Argumentation 1:283-301.———. 1992. Argumentation, communication, and fallacies: a pragma-dialectical perspective. Hillsdale, N.J.:L. Erlbaum.———. 2004. A systematic theory of argumentation. Cambridge: Cambridge University Press.Eemeren, Frans H. van, Rob Grootendorst, Francisca Snoeck Henkemans ésmások. 1996.Fundamentals of Argumentation Theory. A Handbook of Historical Backgrounds and ContemporaryDevelopments. Mahwah NJ: Lawrence Erlbaum Associates, Publishers.Eemeren, Frans H. van ésPeter Houtlosser. 2002. Strategic Maneuvering. Maintaining a DelicateBalance. In Dialectic and Rhetoric. The Warp and Woof of Argumentation Analysis, szerk. F. H. v.Eemeren ésP. Houtlosser. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers.———. 2003. The Development of the Pragma-dialectical Approach to Argumentation.Argumentation 17:387-403.———. 2006. Perspectives on Strategic Maneuvering. Argumentation 20 (4, Special Issue).———. 2006. Strategic Maneuvering: A Synthetic Recapitulation. Argumentation 20 (4, SpecialIssue):381–392.———. 2009. Strategic maneuvering: Examining argumentation in context. In ExaminingArgumentation in Context, szerk. F. H. v. Eemeren. Amsterdam: John Benjamins.Eemeren, Frans H. van ésInternational Society for the Study of Argumentation. 1991. Proceedingsof the Second International Conference on Argumentation. Amsterdam: Sicsat.———. 1992. Argumentation illuminated. Amsterdam: Sicsat.Eemeren, Frans H. van, Tjark Kruiger ésRob Grootendorst. 1987. Handbook of argumentation theory:a critical survey of classical backgrounds and modern studies, Studies of argumentation in pragmatics anddiscourse analysis (PDA); 7. Dordrecht: Foris Publications.Eemeren, Frans. H. van ésPeter Houtlosser. 2002. Strategic Manouvering with the Burden ofProof. In Advances in Pragma-Dialectics, szerk. F. H. v. Eemeren. Amsterdam/NewportNews: Sic Sat/Vale Press.———. 2003. A Pragmatic View of the Burden of Proof. In Anyone Who Has a View, szerk. F. H.v. Eemeren, F. S. Henkemans, J. A. Blair ésC. A. Willard. Dordrecht: Kluwer Academic.Eldredge, Niles ésS. J. Gould. 1972. Punctuated equilibria: an alternative to phyletic gradualism.In Models in Paleobiology, szerk. T. J. M. Schopf. San Francisco: Freeman Cooper.Fazekas, Péter ésGábor Á. Zemplén. 2005. Molyneux kérdései - a reprezentáció filozófiaiproblémájától az intermodális transzferig. Magyar Pszichológiai Szemle LX (4):527-552.Fehér, Márta. 1985. The Rise and Fall of Crucial Experiments. Doxa 6:59-99.Fehér, Márta, Benedek Láng ésGábor Zemplén, szerk. 2004. Tudás az időben. szerk. G. Zemplén.Vol. I/1, Tudománytörténet és Tudományfilozófia. Budapest.———, szerk. 2004. Tudás az időben. szerk. G. Zemplén. Vol. I/1, Tudománytörténeti ésTudományfilozófiai Évkönyv. Budapest.Fehér, Márta, Gábor Zemplén ésViktor Binzberger. 2006. Értelem és történelem. szerk. G. Zemplén.Vol. 2, Tudománytörténet és tudományfilozófia. Budapest: L'Harmattan.———, szerk. 2005. Értelem és történelem - a tudománytörténet és tudományfilozófia kapcsolata. szerk. G.Á. Zemplén. Vol. II/1, Tudománytörténet és Tudományfilozófia. Budapest: L'Harmattan.

Feyerabend, Paul. 1978. Against method. London: Verso.Fink, Karl J. 1991. Goethe's history of science. Cambridge University Press.Galison, Peter ésDavid J. Stump. 1996. The Disunity of science: boundaries, contexts, and power, Writingscience. Stanford, Calif.: Stanford University Press.Gervain, Judit ésGábor A. Zemplén. 2003. Az elefántcsonttorony átépítése. Világosság (5-6):219-224.———. 2005. Focus Raising: a Paradigmatic Example of the Treatment of SyntacticMicrovariation. In Syntax and Variation, szerk. L. Cornips ésK. P. Corrigan: JohnBenjamins.Gervain, Judit ésGábor Á. Zemplén. 2008. Miért (nem) empirikus tudomány a generatívnyelvészet? In Láthatatlan nyelv (tanulmánykötet a Láthatatlan Kollégium diákjainak és tanárainakmunkáiból), szerk. J. Gervain ésC. Pléh. Budapest: Gondolat.Gieryn, Thomas F. 2006. Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nem-tudománytól:feszültségek és érdekek a tudósok szakmai ideológiáiban. Replika (54-55):173-194.Gillies, Donald. 1993. Philosophy of science in the twentieth century. Oxford: Blackwell Publishers.Goethe, Johann Wolfgang. 1981. Antik és modern - antológia a művészetekről. Budapest: Gondolat.———. 1989. Zur Farbenlehre. szerk. K. Richter. Münchner Ausgabe ed. 21 vols. Vol. 10, SämtlicheWerke nach Epochen seines Schaffens. Münchner Ausgabe. München: Carl Hanser Verlag.Goethe, Johann Wolfgang von. 1988. Scientific studies. Translated by D. Miller. Vol. 12, SuhrkampEdition in 12 Volumes. New York, N.Y.: Suhrkamp.Goethe, Johann Wolfgang von ésRudolf Steiner. 1975. Goethes naturwissenschaftliche Schriften: mitEinleitungen, Fussnoten und Erleuterungen im Text. Dornach: Verlag Freies Geistesleben.Goethes Weltanschauung. 1963. 5. Aufl. ed: Schweiz.Haller, Rudolf. 1982. Das Neurath-Prinzip. Grundlagen und Folgerungen. In Arbeiterbildung in derZwischenkriegszeit, szerk. F. Stadler. Wien: Löcker.———. 1982. New light on the Vienna Circle. The Monist 65:25-35.———. 1991 (1979). History and the system of science in Otto Neurath. In Rediscovering theforgotten Vienna Circle. Austrian studies on Otto Neurath and the Vienna Circle, szerk. T. E.Uebel. Dordrecht: Kluwer.———. 1991 (1979). On Otto Neurath. In Rediscovering the Forgotten Vienna Circle. Austrian Studieson Otto Neurath and the Vienna Circle, szerk. T. E. Uebel. Dordrecht: Kluwer.———. 1991 (1979). On Otto Neurath. In Rediscovering the forgotten Vienna Circle. Austrian studies onOtto Neurath and the Vienna Circle, szerk. T. E. Uebel. Dordrecht: Kluwer.Hanson, Norwood Russell. 1972 (1958). Patterns of discovery. An inquiry into the conceptual foundationsof science. Cambridge: Cambridge University Press.Harding, Sandra G., szerk. 1976. Can theories be refuted? Essays on the Duhem-Quine thesis. Dordrecht:Kluwer.Heintz, B. 1993. Science in Context - a Review of Developments in the Sociology of Science.Kolner Zeitschrift Fur Soziologie Und Sozialpsychologie 45 (3):528-552.Hollinger, D. A. 2000. Otto Neurath: Philosophy between science and politics. American HistoricalReview 105 (2):637-638.Holton, Gerald. 1992. Ernst Mach and the fortunes of positivism in America. Isis 83 (1):27-60.———. 2000. The rise of postmodernism and the "end of science". Journal of the History of Ideas61 (2):327-341.Howard, Don. 2002. Lost Wanderers in the Forest of Knowledge: Some Thought on theDiscovery-Justification Distinction. In Revisiting Discovery and Justification, szerk. J.Schickore ésF. Steinle. Berlin: Max Planck Institute for the History of Science.———. 2006. Lost wanderers in the forest of knowledge: some thoughts on the discoveryjustificationdistinction. In Revisiting Discovery and Justification. Historical and philosophicalperspectives on the context distinction, szerk. J. Schickore ésF. Steinle. Berlin: Springer.

Höttecke, Dietmar, Andreas Henke ésFalk Riess. 2011 (online first). Implementing History andPhilosophy in Science Teaching: Strategies, Methods, Results and Experiences from theEuropean HIPST Project. Science & Education:1-29.Hrachovec, H. 1999. Otto Neurath: Philosophy between science and politics. PhilosophischeRundschau 46 (2):164-180.Ingravalle, F. 1994. Spengler,Oswald Hyper-Rationalism and Neurath,Otto Interpretation of the'Tramonto Delloccidente'. Filosofia 45 (2):163-176.Jackson, Myles W. 1994. A spectrum of belief: Goethe's 'Republic' versus Newtonian'Despotism'. Social Studies of Science 24:673-701.Karádi, Kázmér. 1998. A téri tájékozódás neuropszichológiája. In A térélmény kultúrtörténete éspszichopatológiája. Budapest: Terra.Kremer-Marietti, Angèle 2009. Schopenhauer, Goethe et la théorie des couleurs. Revueinternationale de philosophie (2009/3, n. 249):286-300.Kutrovátz, Gábor, Benedek Láng ésGábor Zemplén. 2006. A határvidék felderítése - bevezető atudományon innen és túl blokkhoz. Replika 54-55:119-133.———. 2008. A tudomány határai. Budapest: Typotex.———, szerk. 2010. Határmunkálatok a tudományban. Budapest: L'Harmattan.Kutrovátz, Gábor, Benedek Láng ésGábor Á. Zemplén. 2010. Bevezető. In Határmunkálatok atudományban, szerk. G. Kutrovátz, B. Láng ésG. Zemplén. Budapest: L'Harmattan.Kutrovátz, Gábor ésGábor Zemplén. 2007. Ami a lapos földön nem kerek - rejtvény. BUKSz19:100-103.Kutrovátz, Gábor ésGábor Á. Zemplén. 2008. A Bloor-Latour vita - Egy tudományos vitaérveléselméleti vizsgálata. In Láthatatlan nyelv (tanulmánykötet a Láthatatlan Kollégiumdiákjainak és tanárainak munkáiból), szerk. J. Gervain ésC. Pléh. Budapest: Gondolat.———. 2010. A tudomány heterogenitása és a naturalizmus. Magyar Filozófiai Szemle (1):89-112.———. 2011. Experts in Dialogue: An Introduction. Argumentation 25 (3):275-283.Leonard, R. J. 1998. Ethics and the excluded middle - Karl Menger and social science in interwarVienna. Isis 89 (1):1-26.———. 1999. "Seeing is believing": Otto Neurath, graphic art, and the social order. History ofPolitical Economy 31:452-478.Lorenz, Richard ésA. Höchberg. 1913. Die Stellung Goethe's in der Geschichte der Entdeckungdes Photographischen Effekts. Archiv für die Geschichte der Naturwissenschaften und der Technik4:323-327.Mach, Ernst. 1905. Erkenntnis und Irrtum : Skizzen zur Psychologie der Forschung. Leipzig: J. A. Barth.———. 1921. Die Prinzipien der physikalischen Optik. Leipzig: Verlag von Johann Ambrosius Barth.———. 1953 (1926). The principles of physical optics; an historical and philosophical treatment. New York:Dover Publications.———. 1976. Knowledge and error : sketches on the psychology of enquiry, Vienna circle collection ; v. 3.Dordrecht ; Boston: D. Reidel Pub. Co.Mach, Ernst, John S. Anderson ésA. F. A. Young. 1925. The principles of physical optics; an historicaland philosophical treatment. New York,: E.P. Dutton and co.Mach, Ernst ésThomas J. McCormack. 1895. Popular scientific lectures. Chicago,: Open Court.Magnus, Rudolf. 1906. Goethe als Naturforscher: Vorlesungen gehalten im Sommer-Semester 1906 an derUniversität Heidelberg. Leipzig: Johann Ambrosius Barth.———. 1949. Goethe as a Scientist. Translated by H. Norden. New York: Henry Schuman.Márkus, György. 1998. Metafizika-mi végre? Budapest: Osiris-Gond.McKay, R. T. ésD. C. Dennett. 2009. The evolution of misbelief. Behav Brain Sci 32 (6):493-510;discussion 510-61.Merino, Noël. 2010. Human genetics, Current controversies. Detroit, MI: Greenhaven Press.Merz, J. 2001. The socialization movement 1918-19. Otto Neurath's concept and influence inAustria Saxony, and Bavaria. Historisches Jahrbuch 121:267-285.

Metzger, Wilhelm. 1911. Schelling und die biologischen Grundprobleme. Archiv für die Geschichteder Naturwissenschaften und der Technik 2:159-182.Mormann, T. 1992. Reflexive Epistemology - the Philosophical Legacy of Neurath,Otto -Zolo,D. Mind 101 (401):201-203.———. 1997. Otto Neurath: Philosophy between science and politics - Cartwright,N, Cat,J,Fleck,L, Uebel,TE. British Journal for the Philosophy of Science 48 (2):306-309.Müller-Wille, Staffan ésHans-Jörg Rheinberger. 2009. Das Gen im Zeitalter der Postgenomik : einewissenschaftshistorische Bestandsaufnahme. 1. Aufl., Originalausg. ed, Edition Unseld. Frankfurtam Main: Suhrkamp.Müller, Bertha, szerk. 1989. Goethe's Botanical Writings. Connecticut: Ox Bow Press.Müller, Karl H. 1991. Neurath' theory of pictorial-statistical presentation. In Rediscovering theForgotten Vienna Circle. Austrian Studies on Otto Neurath and the Vienna Circle, szerk. T. E.Uebel. Dordrecht: Kluwer.Naess, Arne. 1993. Logical empiricism and the uniqueness of the Schick seminar: a personalexperience with consequences. In Scientific Philosophy: Origins and Developments, szerk. F.Stadler. Dordrecht, Boston, London: Kluwer Academic Publishers.Needham, Paul. 1998. Duhem's physicalism. Studies in History and Philosophy of Science 29A (1):33-62.Nemeth, Elisabeth ésOtto Neurath. 1996. Encyclopedia and utopia the life and work of Otto Neurath(1882-1945). Dordrecht [etc.]: Kluwer Academic Publ.Neurath, Otto. 1906. Zur Anschauung der Antike uber Handel, Gewerbe und Landwirtschaft,Gustav Fischer,

———. 1973. Empiricism and Sociology. szerk. M. Neurath ésR. S. Cohen. Dordrecht: D. Riedel.———. 1981. Gesammelte philosophische und methodologische Schriften, Gesamtausgabe der SchriftenNeuraths. Wien: Hölder-Pichler-Tempsky.———. 1983. Philosophical papers, 1913-1946. Dordrecht: D. Riedel.———. 1998. Gesammelte ökonomische, soziologische und sozialpolitische Schriften. Wien: Hölder-Pichler-Tempsky.———. Die Entwicklung des Wiener Kreises und die Zukunft des Logischen Empirismus.Neurath, Otto ésRudolf Haller. 1991. Gesammelte bildpadagogische Schriften. Wien: Holder-Pichler-Tempsky.Neurath, Otto, Rudolf Haller ésUlf Hofer. 1998. Gesammelte okonomische, soziologische undsozialpolitische Schriften. Wien: Holder-Pichler-Tempsky.Neurath, Otto, Rudolf Haller ésRobin Kinross. 1991. Gesammelte bildpädagogische Schriften. Wien:Hölder-Pichler-Tempsky.Neurath, Otto, Rudolf Haller ésHeiner Rutte. 1981. Gesammelte philosophische und methodologischeSchriften. Wien: Hölder-Pichler-Tempsky.Neurath, Otto ésRainer Hegselmann. 1979. Wissenschaftliche Weltauffassung, Sozialismus und LogischerEmpirismus. Frankfurt am Main: Suhrkamp.Neurath, Otto ésInternational Congress for the Unity of Science. 1970. Foundations of the unity ofscience : toward an International encyclopedia of unified science. Chicago: Univ. of Chicago Pr.Neurath, Otto ésBrian McGuinness. 1987. Unified science : the Vienna circle monograph series originallyedited by Otto Neurath, now in an English edition, Vienna circle collection ; v. 19. Dordrecht,Holland ; BostonNorwell, MA, U.S.A.: D. Reidel Pub. Co. ;Sold and distributed in the U.S.A. and Canada by Kluwer Academic.Neurath, Otto ésAnna Schapire-Neurath. 1913. Lesebuch der Volkswirtschaftslehre. 2. Aufl. ed.Leipzig: Verlag von G. A. Gloeckner.Neurath, Paul. 1966. Statistik für Sozialwissenschaftler eine Einführung in das statistische Denken.Stuttgart: Ferdinand Enke.Neurath, Paul ésElisabeth Nemeth. 1994. Otto Neurath oder Die Einheit von Wissenschaft undGesellschaft. szerk. P. Kampits, Monographien zur österreichischen Kultur- und Geistesgeschichte 6.Wien: Böhlau Verlag.Neurath, Paul; Nemeth, Elisabeth. 1994. Otto Neurath oder Die Einheit von Wissenschaft undGesellschaft. szerk. P. Kampits, Monographien zur österreichischen Kultur- und Geistesgeschichte 6.Wien: Böhlau Verlag.Newton, Isaac. 1952. Opticks or a treatise of the reflections, refractions, inflections & colours of light (4th ed.).London: Dover Publications.Nisbet, Hugh Barr. 1972. Goethe and the scientific tradition. Vol. 14. London: Institute of GermanicStudies, University of London.Oneill, J. 1995. In Partial Praise of a Positivist - the Work of Neurath,Otto. Radical Philosophy(74):29-38.Paier, D. 1996. Otto Neurath or the unity of science and society - German - Neurath,P,Nemeth,E. Kolner Zeitschrift Fur Soziologie Und Sozialpsychologie 48 (2):378-381.———. 1996. Otto Neurath. Philosophy between science and politics - Cartwright,N, Cat,J,Fleck,L, Uebel,TE. Kolner Zeitschrift Fur Soziologie Und Sozialpsychologie 48 (2):378-381.Poincaré, Henri. 1902. Sur la valeur objective des theéories physiques. Revue de Métaphysique et deMorale 10.———. 1905 (1952). Science and hypothesis: Walter Scott [reprinted Dover Publ.].Popper, Karl. 1959/1968. The logic of scientific discovery. 2. ed. New York: Harper Torchbooks.Quine, Willard van Orman. 1976. A Comment on Grünbaum's Claim. In Can Theories be Refuted?Essays on the Duhem-Quine Thesis, szerk. S. G. Harding. Dordrecht: D. Riedel.

———. 1999. Az empirizmus két dogmája. In Tudományfilozófia: Szöveggyűjtemény, szerk. G. ForraiésP. Szegedi. Budapest: Áron.———. 2002. A tapasztalattól a tudományig. szerk. G. Forrai. Budapest: Osiris.Quinn, Philip L. 1974. What Duhem Really Meant. In Methodological and Historical Essays in theNatural Sceinces, szerk. R. S. Cohen ésM. Wartofsky. Dordrecht: D. Riedel.Rehbock, Theda. 1995. Goethe und die 'Rettung der Phänomene'. Konstanz: Verlag am Hochkgraben.Reisch, G. 1997. Otto Neurath: Philosophy between Science and Politics. Isis 88 (3):560-562.Reisch, G. A. 1994. Planning Science - Neurath,Otto and the International Encyclopedia ofUnified Science. British Journal for the History of Science 27 (93):153-175.———. 1997. How postmodern was Neurath's idea of unity of science? Studies in History andPhilosophy of Science 28 (3):439-451.———. 1998. Pluralism, logical empiricism, and the problem of pseudoscience. Philosophy ofScience 65 (2):333-348.Reiter, W. L. 2001. Vienna: A random walk in science. Physics in Perspective 3 (4):462-489.Resnik, D. B. 2000. A pragmatic approach to the demarcation problem. Studies in History andPhilosophy of Science 31A (2):249-267.Richardson, A. 1998. Otto Neurath: Philosophy between science and politics. Philosophy of Science65 (2):369-370.Rohland. 1912. Schopenhauer als Chemiker und Physiker. Archiv für die Geschichte derNaturwissenschaften und der Technik 3:263-268.Runggaldier, Edmund. Carnap's early conventionalism.Ryckman, T. A. 1998. Otto Neurath: Philosophy between science and politics. Philosophical Review107 (2):327-329.Sabra, A. I. 1967. Theories of light; from Descartes to Newton, Oldbourne history of science library. London,:Oldbourne.Schickore, Jutta. 2002. The Context Distinction as a Focal Point for HPS? William Whewell'sProject of aa History and Philosophy of the Inductive Sciences. In Revisiting Discovery andJustification, szerk. J. Schickore ésF. Steinle. Berlin: Max Planck Institute for the History ofScience.Schickore, Jutta ésFriedrich Steinle. 2006. Revisiting Discovery and Justification. Historical andphilosophical perspectives on the context distinction, Archimedes, Vol. 14. Berlin: Springer.Schlick, Moritz, Rudolf Carnap, Otto Neurath ésSahotra Sarkar. 1996. Logical empiricism at its peak :Schlick, Carnap, and Neurath, Science and philosophy in the twentieth century ; v. 2. New York:Garland Pub.Schumpeter, Alois. 1954. History of economic analysis. New York: Oxford University Press.Sepper, Dennis L. 1988. Goethe contra Newton: polemics and the project for a new science of color.Cambridge: Cambridge University Press.Shapiro, Alan E. 1993. Fits, passions, and paroxysms: physics, method, and chemistry and Newton's theoriesof colored bodies and fits of easy reflection. Cambridge ; New York: Cambridge University Press.Smith, Barry. 1997. The Neurath-Haller thesis: Austria and the rise of scientific philosophy. InAustrian Philosophy Past and Present, szerk. K. Lehrer ésJ. C. Marek. Dordrecht, Boston,London: Kluwer Academic Publishers.Special Issue: Technoscientific Productivity. 2005. Perspectives on Science 13 (2).Stadler, F. 1996. The international Otto Neurath Symposium, Vienna, Austria, November 30 toDecember 2, 1995. Zeitschrift Fur Semiotik 18 (2-3):365-368.Stadler, Friedrich. 1997. Studien zum Wiener Kreis. Ursprung, Entwicklung und Wirkung des LogischenEmpirismus im Kontext. Frankfurt a. M.: Suhrkamp.———. 2002. Challenging the Dogma of the Ahistorical Philosophy of Science: the Case ofRelativism. In Revisiting Discovery and Justification, szerk. J. Schickore ésF. Steinle. Berlin:Max Planck Institute for the History of Science.

Steed, Sheldon. 2002. Congestions and Remedies: Understanding Neurath's Concept ofBallungen and his Critique of Scientific Method. HOPOS 2002 Manuscript.Stoltzner, M. 1998. Federigo Enriques and the contribution of Otto Neurath to scientificphilosophy. Rivista Di Storia Della Filosofia 53 (3):463-494.Stöltzner, Michael. 1996. The Auxiliary Motive in the Forest and in Optics. In Encyclopediaand Utopia-Vienna Circle Yearbook 4, szerk. E. Nemeth ésF. Stadler. Dordrecht:Kluwer.———. 2001. Otto Neurath. In Ernst Mach's Vienna 1895-1930. On phenomenalism as philosophy ofscience, szerk. J. Blackmore, R. Itagaki ésS. Tanaka. Dordrecht: Kluwer.Tanács, János. 2008. Ami hiányzik Bolyai János Appendixéből - és ami nem. Budapest: L'Harmattan.Thought in language. 1983. 1.Uebel, Eugen. 1996. Qualitätssicherung in der Sozialarbeit normierte Dienstleistungsqualität für KundInnen?Bern: Hfs.Uebel, T. E. 1991. Neurath Program for Naturalistic Epistemology. Studies in History and Philosophyof Science 22 (4):623-646.———. 1992. Rational Reconstruction as Elucidation - Carnap in the Early Protocol SentenceDebate. Synthese 93 (1-2):107-140.———. 1993. Neurath Protocol Statements - a Naturalistic Theory of Data and PragmaticTheory of Theory Acceptance. Philosophy of Science 60 (4):587-607.———. 1995. Neurath,Otto Idealist Inheritance - the Social and Economic- Thought ofNeurath,Wilhelm. Synthese 103 (1):87-121.———. 2000. Logical empiricism and the sociology of knowledge: The case of Neurath andFrank. Philosophy of Science 67 (3):S138-S150.Uebel, Thomas E. 1991. Rediscovering the forgotten Vienna Circle Austrian studies on Otto Neurath and theVienna Circle. Dordrecht [etc.]: Kluwer Academic Pub.———. 1992. Overcoming Logical Positivism from within the emergence of Neurath's naturalism in theVienna Circle's protocol sentence debate. Amsterdam Atlanta: Rodopi.———. 1993. Wilhelm Neurath's opposition to "materialist" Darwinism. In Scientific philosophy:origins and developments, szerk. F. Stadler. Dordrecht, Boston, London: Kluwer AcademicPublishers.———. 1997. From the Duhem thesis to the Neurath principle. In Austrian philosophy past andpresent, szerk. K. Lehrer ésJ. C. Marek. Dordrecht: Kluwer.———. 2000. Vernunftkritik und Wissenschaft: Otto Neurath und der erste Wiener Kreis. Wien: Springer.Uebel, Wolfgang. 1974. Möglichkeiten und Grenzen der Rationalisierung im Zierpflanzenbau. Winterthur:Schellenberg.Weindling, P. 1998. Otto Neurath. Philosophy between science and politics. English HistoricalReview 113 (450):239-239.Whewell, William. 1840. Geschichte der inductiven Wissenschaften. Translated by J. J. v. Littrow. Vol. 3.Stuttgart: Hoffmann'sche Verlags - Buchhandlung.———. 1967. History of the inductive sciences. 3rd ed. London: Frank Cass.Wittich, D. 1990. Radical Empiristic Truth-Theory - Neurath,Otto and the Vienna- Circle -German - Hofmanngruneberg,F. Deutsche Zeitschrift Fur Philosophie 38 (1):95-95.Zemplén. 1999. Form as Movement in Goethe's 'The Metamorphosis of Plants. Paper read at2nd International Conference for PhD Students, at Miskolc, Hungary.———. 1999. A természettudós Goethe. Természet Világa 130 (12):552-556.———. 2000. Hogyan is lássuk a színeket - színvizsgálati paradigmák. Magyar Pszichológia SzemleLV (2-3):327-341.———. 2000. Hogyan is lássuk a színeket: színvizsgálati paradigmák (abstract). A hetedikMAKOG - Dinamika és megismerés. Visegrád, 1999:50-52.———. 2000. Homo delectans, avagy a szaktudományok előtti tudós. Magyar Tudomány 2000(4):497-502.

———. 2000. Kémia III -Szerves Kémia. szerk. V. Attila. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.———. 2000. Tudományok, történetek - Goethe és Kuhn a tudományfejlődésről. MagyarFilozófiai Szemle 2000 (4-6).———. 2000. Zemplén Jolán. In Asszonysorsok a 20. században, szerk. M. Balogh. Budapest: BMESzociológia és Kommunikáció Tanszék.———. 2001. Lélek és evolúció - Az evolúciós szemlélet és a pszichológia. Recenzió. TermészetVilága 9.———. 2002. Megroppant szivárvány? In Tudomány és történet, szerk. G. Forrai ésT. Margitay.Budapest: Typotex.———. under review. Sir Isaac Meets Bal Isaac - Blake's and Goethe's Rejection of Newton.HUSSE Yearbook.Zemplén, Gábor. 2000. A megfigyelő megfigyelése. BUKSz 12 (3):242-246.———. 2004. Kiút vagy zsákutca? - naturalizált és evolúciós episztemológiák. In A láthatatlanmegismerés, szerk. J. Gervain ésC. Pléh. Budapest: Gondolat.———. 2004. A kromatika newtoni forradalma. In Tudás az időben - Tudománytörténeti ésTudományfilozófiai Évkönyv, szerk. M. Fehér, B. Láng ésG. Zemplén. Budapest.———. 2004. A rosszul megírt jövő (Albert Jaquard, Axel Kahn: A jövő nincs megírva - A génektitkai). Természet Világa 135 (2):84.———. 2005. A Zemplén család száz éve a hazai tudományban, tudománytörténetben éstudományfilozófiában. In Tanulmányok a Természettudományok, a Technika és az OrvoslásTörténetéből, szerk. É. Vámos ésL. Vámosné Vigyázó. Budapest: Országos MűszakiMúzeum, Áron Kiadó.———. 2006. Arisztotelésztől Putnamig: honnan nézzük Locke-ot és mit lássunk belőle?Recenzió: Forrai, G. (2005). A jelek tana: Locke ismeretelmélete és metafizikája.Budapest, L'Harmattan. . Magyar Filozófiai Szemle 50 (3-4):401-415.———. 2007. Az akupunktúráról, ma és tegnap. Természet Világa 138 (7):311-314.———. 2007. Enciklopédista relativizmus, retorika és nemes csalások a tudományfilozófiában.In Kuhn és a relativizmus, szerk. V. Binzberger, M. Fehér ésG. Zemplén. Budapest:L'Harmattan.———. 2011. A középkor: Goethe historiográfiája a Farbenlehre (Színtan) történeti részében. InA középkor vetületei - A 18–19. századi középkor-értelmezések filozófiai, tudományos és művészetiaspektusai, szerk. D. Gurka. Budapest: Gondolat.———. 2011. Prism. In Eine Naturgeschichte für das 21. Jahrhundert: hommage à, zu Ehren von, in honorof Hans-Jörg Rheinberger, szerk. S. Azzouni, C. Brandt, B. Gausemeier, J. Kursell, H.Schmidgen ésB. Wittmann. Berlin: Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte.Zemplén, Gábor Á. 2008. Licht und Farbe. In Enzyklopädie der Neuzeit szerk. F. Jaeger. Stuttgart;Weimar: J.B. Metzler.Zemplén, Gábor A. 2001. An Eye for Optical Theory? Newton's rejection of the ModificationistTradition and Goethe's Modificationist Critique of Newton. PhD Thesis, BUTE, Dept.Philosophy and History of Science, Budapest University of Technology and Economics,Budapest.———. 2003. Recenzió: Demeter Tamás: Az eszmék tipográfiája. BUKSz 15 (4):401-404.Zemplén, Gábor Á. 1998. Goethe's Pluralism: Truth or a Slip of the Tongue? - On SomeResearch Traditions in the Field of Colour Vision. Periodica Polytechnica 6 (2):159-175.———. 1999. An English Magus Comes at Last to Hungary. The AnaChronisT:244-52.———. 2001. A naturalizálás diszkrét bája. In Evolúció és megismerés, szerk. G. Kampis ésL.Ropolyi. Budapest: Typotex.———. 2003. The Janus Faces of Goethe - Goethe on the Nature, Aim, and Limit of ScientificInvestigation. Periodica Polytechnica Ser. Soc. Man. Sci. 11 (2):259-278.

———. 2003. Lang diskutierte Probleme der Wahrnehmung I.: Die Mondillusion - Long-Debated Problems of Perception I.: The Moon Illusion. In Einbildung: Das Wahrnehmen inder Kunst, szerk. P. Pakesch ésK. Bucher. Köln: Walther König.———. 2003. Lang diskutierte Probleme der Wahrnehmung II.: Das Molyneux-Problem - Long-Debated Problems of Perception II.: Molyneux 's Problem. In Einbildung: Das Wahrnehmenin der Kunst, szerk. P. Pakesch ésK. Bucher. Köln: Walther König.———. 2004. Átélés helyett élet. Harkai Schiller Pál: A lélektan feladata. BUKSz 16 (1):23-29.———. 2004. A Hundred Years Make No Small Difference: Popularization of Science inHungary at the Turn of Two Centuries. In Zemplén - The Scientist and the Teacher (On the lifeand works of Győző Zemplén (1879-1916), szerk. L. Kovács. Szombathely.———. 2004. Művészet vagy tudomány: Az érvelés mestersége. Margitay Tihamér. Az érvelésmestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Typotex, Budapest. 2004. 569 o.Magyar Pszichológia Szemle LIX (4):598-602.———. 2004. Newton's Colour Circle and Palmer's "Normal" Colour Space (ContinuingCommentary on Palmer, Stephen E.: Color, Consciousness and the IsomorphismConstraint. Bad Arguments for a Dubious Case). Behavioural and Brain Sciences 22 (923-989).———. 2004. Newton's rejection of the modificationist tradition. In Form, Zahl, Ordnung. Studienzur Wissenschafts- und Technikgeschichte, szerk. R. Seising, M. Folkerts ésU. Hashagen.Stuttgart: Franz Steiner Verlag.———. 2004. Zemplén Győző és a magyar tudományos ismeretterjesztés. In Zemplén Győzőemlékkönyv, szerk. L. Kovács. Nagykanizsa: Batthyány Lajos G. E. Szk.———. 2005. A Bécsi Kör romantikája. In Az ezerarcú elme - Tanulmányok Pléh Csaba 60.születésnapjára, szerk. J. Gervain, K. Kovács, Á. Lukács ésM. Racsmány. Budapest:Akadémiai Kiadó.———. 2005. The History of Vision, Colour, & Light Theories - Introductions, Texts, Problems. szerk. G.Grasshoff, T. Lampert ésK. Nickelsen, Bern Studies in the History and Philosophy of Science.Bern: Bern Studies in the History and Philosophy of Science.———. 2006. Auxiliary Images - Appropriations of Goethe's theory of colours. InVARIANTOLOGY 2 - On Deep Time Relations of Arts, Sciences and Technologies, szerk. S.Zielinski ésD. Link. Köln: Verlag der Buchhandlung Walther König.———. 2006. The development of the Neurath-principle: unearthing the Romantic link. Studiesin History and Philosophy of Science A 37 (4):585–609.———. 2006. Érveléselmélet mint filozófia? Magyar Filozófiai Szemle 50 (3-4):325-347.———. 2006. Kreácionizmus - pro és kontra. Világosság XLVII (6-7):23-39.———. 2006. Recenzió: Fehér Márta és Békés Vera, szerk. 2005. Tudásszociológiaszöveggyűjtemény. Budapest: Typotex. 376. old. 3200 Ft. Magyar Tudomány 2006(január):125-127.———. 2006. A tudományos viták reprezentációja a tudományfilozófiában és atudománytörténetben. In Értelem és történelem - a tudományfilozófia és a tudománytörténetkapcsolata, szerk. M. Fehér, G. Zemplén ésV. Binzberger. Budapest: L'Harmattan.———. 2006 (előkészületben). Találkozás vagy búcsú? In Vizuális Kultúra (munkacím), szerk. Z.Bátori ésA. Horányi. Budapest: Typotex.———. 2007. Conflicting Agendas: Critical Thinking versus Science Education in theInternational Baccalaureate Theory of Knowledge Course. Science and Education 16(2):167–196.———. 2007. A Hundred Years Make No Small Difference: Popularization of Science inHungary at the Turn of Two Centuries: Győző Zemplén's Conventionalism and ModernFundamentalists. In Fifth International Conference for History of Science in Science Education.Keszthely, Hungary, 2004: 149-158, szerk. S. Klassen.

———. 2007. The nature of science in the classroom - sociology to the rescue? In ConstructingScientific Understanding through Contextual Teaching., szerk. P. Heering ésD. Osewold. Berlin:Frank & Timme.———. 2007. A tudománytanulmányok retorikai fordulata. Pro Philosophia Füzetek 49 1.———. 2008. Conventionalism in the Monarchy: the Reception of French Conventionalism by OttoNeurath in Vienna and Győző Zemplén in Budapest In The Vienna Circle and Hungary - ClosingConference of the project „Wissenschaftsgeschichte und Wissenschaftsphilosophie - eine Neubewertung des Einflussesdes Wiener Kreises in Ungarn” Vienna, May 19-20th,.———. 2008. Darwin: A fajok eredete. Szócikk. In Magyar Nagylexikon.———. 2008. Kognitív munkamegosztás, és a tudás termelése. In MAKOG XVI - Szubjektívtudás - objektív tudomány. Budapest, okt. 28-30.———. 2008. Scientific controversies and the pragma-dialectical model: Analysing a case studyfrom the 1670s, the published part of the Newton-Lucas correspondence. In Controversyand Confrontation - Relating controversy analysis with argumentation theory, szerk. F. v. EemerenésB. Garssen. Amsterdam: John Benjamins.———. 2009. Controversies on, in, Around, and About the Subject (Review of Barrotta P. &Dascal M. (eds): Controversies and Subjectivity. Italian Culture Institute in London,University of Pisa/Tel Aviv University Controversies 1, 2005. x, 411 pp. ISBN 978 90272 1881 0. Argumentation 23 (1):115–121.———. 2009. "Csak semmi a szín alatt" a tudománytörténet találkozása Eperjesi Ágnesprizmaképeivel és fotogramjaival (2009.05.05. megnyitó, Nessim Galéria). Balkon.———. 2009. Darwin és a pintyek mítosza. Népszabadság 2009:08.01.———. 2009. A felfedezés metaforájától az igazolás metaforájáig: a tudománytanulmányokretorikai fordulata. In Történet-Metafora-Párbeszéd, szerk. T. Béres. Budapest: Kálvin Kiadó.———. 2009. Harry Collins - Trevor Pinch: Dr. Gólem - útmutató az orvostudományhoz(Szemle). BUKSz 21 (1):76-78.———. 2009. Putting Sociology First—Reconsidering the Role of the Social in ‗Nature ofScience‘ Education. Science and Education 18 (5):525–559.———. 2009. Semmi a szín alatt. Balkon (7-8):28-29.———. 2009. Távol-Keleti orvoslás és a tudomány-tanulmányok poszthumanista fordulata. InHatármunkálatok a tudományban, szerk. G. Kutrovátz, B. Láng ésG. Zemplén. Budapest:L'Harmattan.———. 2009. A tudománytörténet(ek) Darwinja(i) - kit is ünneplünk és miért? In Darwin örökségea pszichológiában. Pécs, 2009.04.28.———. 2009. új: Kepler: "Ad Vitellionem Paralipomena, quibus Astronomiae Pars Optica traditur...",Newton: "Opticks, or a Treatise of the Reflexions, Refractions, Inflexions and Colours of Light",frissítés/átírás: "Astronomia nova" és "Harmonices mundi libri". In Kindlers Literaturlexikon,szerk. ... Kindlers.———. 2010. Az eszmetörténet szakadásai és a tudomány racionalitása. Avagy milyenperspektívákból nem látszanak a paradigmák? Századvég 55 (1 (Special Issue:Kontinuitás)):3-17.———. 2010. Kognitív munkamegosztás és a tudás termelése. In Szubjektív tudás - objektívtudomány. A XVI. Magyar Kognitív Tudományok Konferencia publikációinak gyűjteménye, szerk. Z.Csörgő ésL. Szabados. Budapest.———. 2010. Kuhn recepciója, Laki rekonstrukciója (recenzió: Laki János, A tudománytermészete. 2006). Magyar Filozófiai Szemle 54 (1):131-137.———. 2010. Review of Argumentation in Science Education.———. 2010. Távol-Keleti orvoslás és a tudomány-tanulmányok poszthumanista fordulata. InHatármunkálatok a tudományban, szerk. G. Kutrovátz, B. Láng ésG. Zemplén. Budapest:L'Harmattan.

———. 2010. Teaching argumentation in Election-year: a Hungarian pilot project. Paper read atArgumentor.———. 2010. Teaching argumentation in Election-year: a Hungarian pilot project. Paper read atSzínkonf Goethe.———. 2010. Teaching argumentation in Election-year: a Hungarian pilot project. Paper read atOTKA konf.———. 2010. Teaching argumentation in Election-year: a Hungarian pilot project. Paper read atMPI values Inquiry.———. 2010. Teaching argumentation in Election-year: a Hungarian pilot project. Paper read atHamburg.———. 2010. Teaching argumentation in Election-year: a Hungarian pilot project. Paper read atMPI Boundaries.———. 2010. A tudománytörténet(ek) Darwinja(i) - egy mitologizált természetbúvárrecepciótörténetéhez. Magyar Pszichológia Szemle 65 (1):25-36.———. 2010? Newton-reception in the Hungarian Kingdom. In The Reception of Isaac Newton inEurope, szerk. S. Mandelbrote ésH. Pulte. Cambridge.———. 2011. The argumentative use of methodology - Lessons from a controversy followingNewton‘s first optical paper. In Controversies in the Scientific Revolution, szerk. M. Dascal ésV.D. Boantza. Amsterdam: John Benjamins.———. 2011. Early 20th century Conventionalism in Hungary: a case for Győző Zemplén‘sreappreciation. In The Vienna Circle in Hungary, szerk. F. Stadler ésA. Máté. Wien: IVC.———. 2011. Review: Kuhn Bernhard, Autobiography and Natural Science in the Age ofRomanticism: Rousseau, AQ1 Goethe, Thoreau (Ashgate, 2009). Centaurus 53 (1):63-65.———. 2012 (in press). Goethe's morphology. In Marking Time: Romanticism and Evolution, szerk.J. Faflak, N. Abbas ésJ. Lambier. Toronto: Toronto UP.———. forthcoming. Modifications of Modificationism.Zemplén, Gábor Á. . 2008. History of science and argumentation in science education: joining forces? In 7thInternational Conference on History of Science and Science Education-Workshop of Experts. Athens, 7 - 11 July.———. 2008. Newton and Lucas In Controversies within the Scientific Revolution. Padova, 8 - 1 May.———. 2008. The possibilities for History of Science in Education and Training in Hungary In 3rdInternational Conference of the European Society for the History of Science Vienna, September 10 - 12.———. 2009. History of Science and Argumentation as an Enrty Point in Science Education. InEuropean Science Education Research Association August 31st - September 4th 2009, Istanbul.———. 2009. Methodology as an argumentative tool in debates around Newton‘s Theory ofLight and Colours. In XXIII International Congress of History of Science and Technology. Ideas andInstruments in Social Context. . 28 July - 2 August 2009, Budapest.———. 2009. The possibilities for History of Science in Education and Training in Hungary In3rd International Conference of the European Society for the History of Science Vienna, September 10 - 12.Zemplén, Gábor Á. ésTamás Demeter. 2010. Being Charitable to Scientific Controversies - Onthe Demonstrativity of Newton's Experimentum Crucis. The Monist 93 (4 (October)):638–654.Zemplén, Gábor Á. ésGergely Kertész. 2010. The challenges of training critical discussantsDialectical effectiveness in strategic maneuvering and in Science EducationPaper read at ISSA, at Amsterdam.———. 2011. The challenges of training critical discussants: Dialectical effectiveness in strategicmaneuvering and in Science Education. Paper read at Proceedings of the 7thInternational Conference on Argumentation of the International Society for the Study ofArgumentation., at Amsterdam.Zemplén, Gábor Áron. 2007. Utilising pragmadialectics for the sudy of scientific controversies:The Newton-Lucas correspondence, a case study from the 1670s. In Proceedings of the Sixth

Conference of the International Society for the Study of Argumentation, szerk. F. H. v. Eemeren, J.A. Blair, C. A. Willard ésB. Garssen. Amsterdam: Sic Sat.Zolo, D. 1990. Reflexive Epistemology and Social Complexity - the Philosophical Legacy ofNeurath - Otto. Philosophy of the Social Sciences 20 (2):149-169.———. 1993. Rediscovering the Forgotten Vienna Circle - Uebel,Te. Studies in History andPhilosophy of Science 24 (3):477-484.Zolo, Danilo. 1989. Reflexive epistemology: the philosophical legacy of Otto Neurath. Dordrecht: KluwerAcademic Publishers.NyíriFestschrift (a mispoha szót kilőtte az egyik Mispohéval a Másik Szemét, opus rectum,interfectus est, mint minden, limesszel, az anti-Midász még él, a Semmi semmizik, mindenkialapvetően jól van, labda, Náci-kártya vagy a lábam még nem került terítékre, Greeneway faszátsem ette meg a tolvaj banda, ott van középen, a Szakács meg Jól Főz, a kínai-magyar, a szeretőmég ehető. A Nánay Lakatos-cikkével még nem foglalkoztam, amit a MAGYARTUDOMÁNYNAK kotlott, arra ez egyben válaszkotkodácsomMegjegyzés [Z64]: Légy szíves, keresshibákat, de csak ha Neked is jólesikEnglish Abstract For Canadians AVAILABLE, NO VISA REQUEST pending,sorry Hungarian legislation wrote fill start * too in Morning The Day After COnstitution:Reconnects minor foot-note-paths Between B 1.2007 and B 1.2008 to fit in ModeratelySimplified Hungarian public discourse.B 1.2007 is OTKA/TÁMOP multi-item (Bloor 2007), i.e. Bloor, David. 2007. EpistemicGrace: Antirelativism as Theology in Disguise. Common Knowledge 13 (2-3):250-280.B 1.2008 is OTKA/TÁMOP mult-item (Bloor 2008)*, i.e. Bloor, David. 2008. Relativismat 30 000 feet. In Knowledge as Social Order: Rethinking the Sociology of BarryBarnes, szerk. M. Mazzotti: Ashgate* filed on a different floor, different Institute Building, not a different name, because thename of this Instritute remained, but the name of the country changed, and no, no, I don’thave a stamp, because there is a new stamp ont he way, already at the train station… yes…telegreaph …---…but no That’s Eddi Izzard. The Dark Lord. That’s a Slovak Canteen of theDeath Star- the station chief is not Hungarian, I saw this old ’Cse filmet a Szigorúan ellenvonatok. had to change a letter BME Rt vs BME ZRt. Penne All’Arabiata, stamp will be back,soon, Boratstan 2, no was Sandokan 1, Isaura sír. Szomszédok Z és Ny. Sírnak.Englis Abstract for HUngarian reader in process philosophy Whitehead=Fehér,first recheck: hippocampus was translated by Google.iPhone is better, we love Steve Jobs,but only Gill Gates came to my High School, when the firstHungarian-bread IB Diploma grades became known.The Training, with most similar structures int he country, muc like is likely tocollapse, much worse since I was in TEXASAll fallint heendplénG.Á.Z.(a ciklikus adenozin-monofoszfát csak a GUA pseudokulája)

But noe I knoeth tht the REAL FORT VVORTH IS INHUNGARY, Budapest, nem Bukarest. PONT.2.a melléklet benne van a teljes doksi a preziben, csak nem látszik, hogymagyar, mert nagyon kicsi…mondom, hogy az összes kép…csak nagyon kicsi, sokkaljobb az iJobsnál. a logót már kiszerkesztettem, szép a sok kör egymás mellett elúszva,de a BASICem nagyon bézik…de nem, a képek meg a hai-ku, TaiJiQuan és TájQiSuhan, ShenDao és San Bao is ott vannak a csatolmány mélyén elrejtve. biztos jól küldtem, csak aTanár Úr nem nézte meg.

a szociologizáló tanulmányt meg idézhettem volna, csak miért o.r., és az úgyis akuruc-labanc belháborúk után jön, mert akkor lehet majd eldönteni, ki konformszakértő és ki kognitív egocentrikus szingularitás…next chapter…egy hónap pihenésa mai pihenés után. addig ez mi azon a nyelven?for a free EU viewA Kétfarkú Kutya gyenge, kellenek majd a medvék isaz albán szótáram a pásztornál maradtháromkerekű atóhájasfenekű Döbrögifülolajnupágágyíkiguglizhatatlanul szinguláriskétfenekű dobDörgicsei hárslevelűaz végre megvan, hogy az őniszteri énkár= titkos+tanácsos

C a r t e s i u s - BME FilozÃ³fia Ã©s TudomÃ¡nytÃ¶rtÃ©net TanszÃ©k

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?