Tengeralattjáró merült a Bajkál-tó mélyére, aggasztó dolgot talált

A robot a tó északnyugati partjánál két helyen - a Malaja Kosa-öbölben és a Gorjacsinszkaja öbölben - 100-165 méter mélyen iszapvulkánokhoz köthető deformációkat fedezett fel – írja a Live Science. Bár a kutatók már eddig is tudták, hogy a Bajkál-tóban iszapvulkánok rejtőznek, ezek aggasztóan közel fekszenek egy, a tó partján húzódó törésvonalhoz.

Az iszapvulkánok a mélyebb geológiai folyamatok felszíni kifejeződései, és az alulról feltörő iszap és gázok eredményeként alakulnak ki. A Bajkál-tó északnyugati partja mentén található kráterek arra utalnak, hogy a törésvonal aktív, véli Okszana Lunina, az Orosz Tudományos Akadémia geológusa. A szakértő elmondta, hogy a környéken már voltak korábban is intenzívebb földrengések.

A kutatóeszköz a vizsgált helyszíneken intenzíven töredezett, agyaggal, puha üledékekkel és kitört lerakódásokkal borított rétegeket talált. A 130 méter mély kráterekben rengeteg iszap volt, ami egy közelmúltban lezajlott kitörésre utalt. A felvételeken olyan kőzetrétegek is láthatók, amelyeket a feltörő iszap és gázok lőhettek ki a mélyből.

A Gorjacsinszkaja-öbölben mélyebben, mintegy 160 méterrel a felszín alatt a kutatók több száz apró, kúp alakú krátert fedeztek fel. Az 5 centiméter magas és 5 centiméter átmérőjű nyílásokban hemzsegtek a kétéltűek és a csigák, míg a közeli kemény felületek fehér szivacsok kolóniáinak adtak otthont.

Az iszapvulkánok normális esetben nem alakulnának ki ilyen sekély mélységben, mivel keletkezésükhöz magas hőmérsékletre és nagy nyomásra van szükség.

A Bajkál-tó iszapvulkánjait jellemzően gázhidrátok táplálják, amelyek instabillá válhatnak azokban a régiókban, ahol tektonikus folyamatok történnek - olvasható a Doklady Earth Sciences szakfolyóiratban megjelent tanulmányban.