szerző:
techline.hu
Tetszett a cikk?

Az intelligencia szót általában az értelem szinonimájaként használják, nagyon helytelenül.

Az intelligencia szót általában az értelem szinonimájaként használják, nagyon helytelenül. Az „intelligencia” szó ugyanis egy többszörös jelentésréteggel rendelkező, tudományos fogalmi absztraktum. A különböző, IQ-szintet mérő tesztek és vizsgálatok alaposan megosztják még a szakembereket is. A legújabb „divatos” elméletek szerint az intelligencia valójában nem más, mint a „bármilyen helyzethez való gyors és hatékony alkalmazkodás”, ergó gyakorlatilag nem mérhető.  Több tudós és kutató úgy véli, az utóbbi száz évben használt IQ-tesztek nem megbízhatóak, hiszen hagyományosan inkább a bal agyfélteke működését (logika, matematika) mérik, míg a jobb féltekét (kreativitás, intuíció) kevéssé vagy egyáltalán nem dolgoztatják. A hagyományos iskola követői szerint az intelligencia az elme elemző és megkülönböztető képessége, és mint ilyen igenis mérhető. Ez utóbbi megközelítés alapján születtek a különböző IQ-tesztek, és ez utóbbit mérjük ma is.

A napjainkban is használatos IQ-tesztek az 1905-ös Stanford–Binet teszten alapulnak.
Az iskolai tanulók „felkészültségét” mérték vele, és ez alapján csoportosították a diákokat. A Stanford–Binet teszten alacsonyabb pontszámot elért tanulók több segítséget kaptak a tanuláshoz, a magasabb pontszámot elérők kevesebbet. A tanulási gyorsaságot mérték vele, a napjainkban divatos geometriai és matematikai feladatok ezért vannak még mindig az IQ-tesztekben.

Goethe - szinte hihetetlenül magas IQ-ja volt

A modern IQ-tesztek már statisztikai alapokra épülnek: a skálázást úgy dolgozzák ki, hogy egy adott népcsoport, amelynek IQ-tesztjéről van szó, átlagos teljesítménye 100 legyen. Ehhez képest kapjuk aztán a különböző teszteken a pontszámokat. A végeredmény pedig? Nos, olyan, amilyen: kapunk egy számot valahol nyolcvan és százötven között, ami nem jelent semmit. Andy Warhol IQ-szintje 86 volt (viszonyítási alap: A.C.E Official I.Q teszt), ami elég alacsony – ennek ellenére senki sem mondhatja, hogy Warhol buta lett volna, vagy nem gyakorolt elég nagy hatást a világra… George Washington IQ-ja 118 volt, ami egészen átlagos.

Andy Warhol kultikus alkotása - nem kell a magas IQ?

Hitler már a „zseni” határértéken volt: 140 pontot ért el, mégis tett pár olyat, amit egyetlen jóérzésű ember sem nevezne „intelligens” dolognak. Einstein IQ-ja „csak” 160 volt, Goethe IQ-ja pedig egészen elképesztően magas, 210 volt. A relativitás-elmélet mégis Einsteinnek köszönhető. Persze nem akarjuk Goethe fontosságát vagy zsenijét vitatni, úgyhogy maradjunk inkább csak annyiban: az IQ mérőszám egyfajta viszonyítási érték, de semmi esetre sem mutatja egy ember „okosságát” vagy értékét.  Lássuk inkább a legjobb, legérdekesebb vagy legmókásabb netes IQ-teszteket!

Ha megragadta fantáziánkat a fentebb említett hírességek IQ mérőszáma, és kíváncsiak vagyunk, hogy ugyanazon a teszten mi hol végeznénk, akkor íme! Itt a hivatalos A.C.E teszt (angol) – a fentebb említett IQ mérőszámok ennek alapján lettek kiszámolva. Most megtudhatjuk, sikerül-e túlszárnyalni Einstein 160 pontját. De figyelem! Ez a teszt nem egy „mókás”, netes teszt, harminchárom kérdésből áll, kitöltése hosszú időt vesz igénybe, készítsünk be hideg élelmet és kávét!

Nem hivatalos, de hasonló tesztet (ugyanazon a skálán) végezhetünk el itt, szintén angolul. Ebben a verzióban még egy részletes jelentést is kapunk a teszt végén.

Tesztek - csak a bal agyféltekét mozgatják...

Ha az eredeti, Stanford-Binet tesztre vagyunk kíváncsiak, akkor egy 1986-ban modernizált verziót kitölthetünk itt  - regisztráció fejében, és sajnos csak tíz dollár leszurkolása után. (angol). Vegyük figyelembe, hogy már az eredeti Stanford-Binet is maximum 23 éves életkorig volt ajánlott, hiszen főleg diákok számára készült. Ártani nem árt, sok helyen még most is használják, van ahol felvételivel együtt is; ha tehát fel akarunk készülni (esetleg külföldre szeretnénk menni tanulni), akkor megéri a kétezer forintot.

Ha inkább a nagyon részletes és kimerítő (szó szerint is kimerít, ha végigcsináljuk) teszteket szeretjük, akkor itt egy „hivatalos” EU IQ teszt, ami ún. „örökölt intelligencia szintet” mér. Hasonló feladatok láthatók néha felvételi eljárási folyamatoknál, lélektani teszteknél és különböző pályázatoknál bizonyos pozíciókra – főleg geometrikus ábrák és alakfelismerés. Magyar nyelven, rengeteg kérdéssel. Ha inkább a numerikus intelligenciánkra vagyunk kíváncsiak, azt itt tudjuk lemérni (szintén magyar nyelven).

A gyorsabb, általános (numerikus, geometria és logika vegyesen) ám még mindig országokra lebontott megoldás a QuickTest oldalán található  (magyar).

Mókás IQ-teszt kedvelők megpróbálhatják ezt a jópofa és rövid kis tesztet.. Persze ha nem tudjuk mennyi ideig lakott Arisztotelész a hordóban, jobb, ha neki sem kezdünk… (magyarul).


Ha igazán komoly, ám magyar nyelvű tesztet keresünk, akkor a Mensa több mint hetven kérdésből álló tesztjének érdemes nekimenni.

A több kérdésből és adatlapból álló, hagyományos (tehát mérőszámos) IQ-teszteken kívül egyre inkább divatba jönnek a kreatív tesztek is. Főleg akkor találkozhatunk velük, amikor munkát keresünk: a fejvadászok, de a nagyobb cégek is előszeretettel alkalmaznak interjúik alkalmával ilyen „feladatokat”. A leghíresebb példa a Google felvételi beszélgetésein elhangzó „Ön szerint miért kerek a csatornafedél?” kérdés, vagy a Japánban szinte mindenhol alkalmazott „folyón átkelős” feladvány – ez utóbbi elvégezhető itt.